Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-23 / 70. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. MÁRCIUS 23. Közélet 3 Eddig ilyenre nem volt példa; Tomanová megkérdőjelezte Dubovcová erkölcsi tulajdonságait A Smer visszaküldte az ombudsman jelentését Pozsony. Nem tetszik a Smernek az ombudsman értékelése az emberi jo­gok tiszteletben tartásá­ról Szlovákiában, képvi­selői tegnap nem is hagy­ták jóvá. A dolog azért is meglepő, mert a parla­ment elé kerülő hasonló jelentéseket a honatyák általában formalitásnak tekintik, és fenntartások nélkül tudomásul szok­ták venni. ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában több mint 10 éve létezik az ombudsman in­tézménye. Létrehozásakor az emberjogi aktivisták nagy re­ményeket fűztek hozzá, ám az első emberjogi biztos, Pavol Kandráč csalódást okozott. Amikor Jana Dubovcová átvet­te tőle a stafétabotot, a civil szervezetek fellélegeztek: is­mét van remény arra, hogy ak­tív és méltóságteljes ombuds- manunk legyen. Dubovcová idén hivatala el­ső jelentését terjesztette a tör­vényhozás elé, és Viera Toma­nová Smer-képviselő a vita he­vében máris megkérdőjelezte A Smemek nem tetszett a jelentése (Tomáš Benedikovič felvétele) erkölcsi tulajdonságait. „Úgy vélem, ezzel a jelentéssel lé­nyegében megrendíti az ember hitét abban, vajon megfelelő képességekkel, tapasztalatok­kal és erkölcsi tulajdonságok­kal rendelkezik-e ahhoz, hogy képes legyen betölteni egy ilyen tisztséget” - mondta To­manová, és indítványára a par­lament nem hagyta jóvá a je­lentést, hanem visszaadta az előterjesztőnek átdolgozásra. Az ombudsman nem kívánt közvedenül reagálni Tomano­vá szavaira. „Örülünk, hogy a jelentés üyen nagy érdeklődést keltett és üyen vitát váltott ki a parlamentben. Ez jelezheti,, hogy nő az érdeklődés az em­beri jogok iránt” - reagált la­punknak Alena Kuišová, az ombudsman mediális tanács­adója. Részletesebben a par­lamenti határozat megismeré­se után nyilatkoznak. Dubovcová szerint Szlováki­ában nincs minden rendben az emberi jogok terén. Elismerte, ha csak a hivatalához benyújtott panaszok többségéből indul ki, úgy tűnhet, nincsenek is különö­sebb jogtiprások, ám az alapo­sabb szemlélődő azonnal szem­besül a problémákkal. Példa­ként a nemzetiségi jogokat és a gyermekekjogait hozta fel - a sa­ját szakállára végzett felmérések során e téren komoly hiányossá­gokat tapasztalt. Az ombudsman szerint a polgárok jogait hatékonyabban lehetne védeni és a jogtiprá- sokkal szemben jobban lehetne fellépni, ha az egyes emberjogi intézményeket egy tető alá hoznák. Áz állam spórolhatna is, ha az ombdusman irodája, a szlovák emberjogi központ, a Nemzeti Emlékezet Intézete és a jogsegélynyújtó központ egy közös, saját épületben székelne -jelenleg sok pénzt költenek a drága bérleti díjakra. Tavaly januárban az om­budsman irodája 730 panaszt jegyzett, ezekből 103-at még 2009-ben és 2010-ben nyújtot­tak be. 2012-ben 2275 új bead­vány érkezett, úgyhogy tavaly összesen 3005 ügyet kellett ki­vizsgálni, ebből 1450-et sikerült lezárni, 92 esetben állapították meg az alapvető emberi jogok megsértését. Gyerekek is egyre gyakrabban veszik fel a kapcso­latot az ombudsmannal - 2012-ben 851 kiskorú kért taná­csot tőle. (sza.lpj, SITA) VILLÁMINTERJÚ Šarlota Pufflerová a Polgár, Demokrácia és Felelősség emberjogi szer­vezet igazgatója Mennyire elégedett az ombudsman tevékenysé­gével? Amikor ez az intézmény lét­rejött, mindenki óriási po­tenciált látott benne, és ab­ban bíztunk, hogy az ember­jogi biztos mindig a mi, azaz a polgárok oldalán fog állni. Sajnos azt kell mondanom: egy évtized alatt sem váltotta valóra a hozzá fűzött remé­nyeket. Reménykedtünk, hogy olyan ombudsmanunk lesz, aki kezdeményező, aktív, aki beavatkozik, ha valami történik, illetve ha az illetéke­sek tétlenül nézik a jogtiprá- sokat, vagy ha valami nem úgy zajlik, ahogyankellene. Nem ezt tette? Az előző ombudsmanról ez sajnos nem mondható el. Ez az intézmény elsősorban az er­kölcsi tekintélyről, a szemé­lyiség erejéről szól, ezért ta­valy felcsillant egy kis re­mény: Jana Dubovcová talán javíthat ezen a képen, és az elődjénél jobb emberjogi biz­tos lehet. Egy dolog a biztos tekin­télye, a másik a kompeten­ciái. A biztos hatáskörei mennyire teszik lehetővé az aktív közbelépést? El kell ismernem, hogy nem rendelkezik túl sok hatáskör­rel lehetőségei korlátozottak, ezért objektív akadályokba ütközhet, amikor fel kell lép­nie a polgárok érdekében a közigazgatási szervekkel szemben, amelyekkel gyakran közelharcot kell vívni termé­szetesnek tűnő dolgokért - például ha csak információ­kért folyamodunk. Meg kel­lene erősíteni a kompetenciá­it, és amíg erre esetleg sor ke­rül addig a mindenkori om­budsman a tekintélyével pró­bálhat beavatkozni. Hogyan? Úgy, hogy aktív. Többet tá­jékoztat az egyes ügyekről nyilvánosan fellép a jogsérté­sekkel szemben, a médián ke­resztül gyakorol nyomást a szervekre. Nem tehette volna ezt meg akár a Čentéš-úgyben? Amikor a Čentéš-úgyben a legsúlyosabb dolgok zajlottak, még nem Dubovcová volt az emberjogi biztos, elődjéről pe­dig nehezen lehet pozitívan nyilatkozni. A Čentéš-úgy pe­dig ma már teljesen más síkra terelődött, elsősorban a par­lament és az elnök viszonyáról van szó. (sza) Dubovcová: hivatalok szűnnek meg, újak jönnek létre, így nemcsak a polgárok, gyakran a hivatalnokok sem tudják, pontosan mit is kell tenni Az emberjogi biztos a névtelenül küldött mailekre is válaszol Az ombudsman kritikus jelentést írt (Tomáš Benedikovič felvétele) B. SZENTGÁL1 ANIKÓ Este meddig maradhat kint a gyerek? Hogyan kell megolda­ni a konfliktusokat a tanárok­kal és az osztálytársakkal? Az iskolában a tanulóknak müyen kötelességeik és jogaik van­nak? A gyerekek is élveznek szociális védelmet, és mikor önállósodhatnak szüleiktől? - egyebek mellett ilyen kérdé­sekkel fordulnak a kiskorúak az emberjogi biztoshoz. A gyerekek a világhálón ke­resztül veszik fel a kapcsolatot az ombudsmannal - sokszor névtelenül, de az emberjogi biz­tos és munkatársai nekik is igyekeznek válaszolni a meg­adott e-mail címre. Van, aki csak az ombudsmani intéz­ményről, a gyerekek jogairól, jogsegélyt nyújtó szervezetek­ről kér általános információkat, ám előfordult már az is, hogy komoly családi problémákkal, a válás után kialakult helyzet és a tartásdíj miatt fordultak az em­berjogi biztoshoz. A felnőttek általában azt szokták nehez­ményezni, hogy a hivatalok és a bíróságok nem ésszerű időn be­lül tárgyalják ügyüket, valamint az intézmények eljárásával, döntéseivel van gondjuk. Nincs minden rendben Az emberjogi biztos szerint ez alapján úgy tűnhet, Szlová­kiában lényegében nincsenek jogsértések, minden rendben van az emberi jogok tisztelet­ben tartása terén. Csakhogy Ja­na Dubovcová ombudsman „sa­ját szakállára” is vizsgálódott, és bár átfogó országos képet - pénzszűke miatt - nem nyújthat (közvélemény-kutatásokra, felmérésekre a költségvetésből nem futja), a parlament elé ter­jesztett jelentésében leszögezi: a hivatalnokok a gyakorlatban nem alkalmazzák a Gyermekjo­gi Egyezmény elveit, s problé­mák vannak a nemzetiségi jo­gok érvényesítése terén is. Dubovcová konkrétan a ro­ma gyerekek művelődéshez va­ló jogára, az önkormányzatok negatív vagy közömbös hozzá­állására gondol. ,A közigazga­tási szervek az egyes problémák orvoslásakor gyakran szűk látószögűek, álláspontjaikat és döntéseiket főleg az motiválja, hogy minél többet spórolj anak a költségvetésből - ahelyett, hogy valódi segítséget nyújtanának a polgároknak” - összegezte ta­pasztalatait az ombudsman. Sok esetben a méltóságon aluli kommunikáció - a hivatalnok és a panaszos részéről egyaránt - tovább ront a helyzeten, ezért az ügyek intézésekor tisztelet­ben kellene tartani az emberi méltóság megtartásáról szóló emberi jogot is. A bonyolult uniós szabályok nem elégséges ismerete, rossz gyakorlati alkalmazása a pol­gárok alkotmányos jogainak a megsértését eredményezheti. Hiányosságokat fedezett fel az öregek, a munkaképtelenek, az anyagi szükséghelyzetben lé­vők szociális biztosításával kapcsolatban, és a szabad munkaerő-áramlás is több problémát vet fel: sokan nem tudják, melyik állam előírásai vonatkoznak az üyen alkalma­zottakra és családtagjaikra. 38 törvénysértés egy év alatt „Az illetékes szlovák szervek nem alkalmazzák a koordiná­ciós előírásokat, ami ugyan­csak jogsértéshez vezethet” - figyelmeztet Dubovcová. Az emberjogi biztos tavaly 38 esetben állapított meg törvény- sértést, és az ügyeket az illeté­kes ügyészségre továbbította. 36 esetben a közigazgatási szervek eljárását nehezmé­nyezte, két esetben bűn- cselekmény gyanúja áll fenn. A tapasztalt jogtiprások okát ab­ban látja, hogy a közigazgatás nem stabil, a hivatalokban sok helyen rosszul szervezik meg a munkát, vagy kevés alkalma­zottal rendelkeznek. „Egyfolytában hivatalok szűnnek meg, újak jönnek létre, minek következtében nemcsak a polgárok, hanem gyakran az intézmények alkalmazottai sem tudják, az adott polgár ügyében ki illetékes eljárni, vagy ponto­san mit is kell tenni” - összegez­te az emberjogi biztos. Elismer­te, intézménye is hatékonyab­ban felléphetne, ha gyakrabban kijárhatna a terepre, de hivata­lának erre nincs kapacitása. „Pedig az én dolgom a valóság kiderítése a jogtiprás színhe­lyén, nem pedig a hivatalnokok írásos válaszainak a tanulmányozása” - tette hozzá az ombudsman. Ezért javasolja, hogy tevékenységére a jövőben az állam adjon több pénzt. Törvénymódosításokat szorgalmaz Az ombudsman ezenkívül törvénymódosításokat szor­galmaz, melyek révén a jövő­ben elkerülhetőek lennének bizonyos jogsértések. Dubov­cová szerint módosításra szo­rulnak az özvegyi nyugdíjjal kapcsolatos szabály - meg kell szüntetni a férfiak és a nők kö­zötti egyenlőtlenséget. Tör­vénnyel kell szabályozni és biztosítani a hivatásos állami jogsegélynyújtó és szociális te­repmunkát végző szervezetek működési feltételeit. A biztos szerint jobban kell szabályozni azoknak az alkal­mazottaknak a jogállását, akiknek a munkaadó nem fo­lyósított bért, a céget bezárták, felszámolták, kiürítették, s a munkavállalók nem kaptak semmilyen dokumentumot a munkaviszony megszünteté­séről. Emeüett módosítaná az energetikai törvényt, mely je­lenlegi formájában Dubovcová szerint nincs tekintettel arra, hogy ha idegen telken energe­tikai berendezést építenek, je­lentős mértékben beavatkoz­nak, korlátozzák a telektulaj­donos magántulajdonhoz való jogát. Ilyen esetekben mérle­gelni lehetne a kisajátítást - ha ugyanis kiderül, indokolatla­nul nagy mértékben korlátoz­ták a tulajdonos jogait, a kisajá­títással szemben hatékonyan tud jogi úton védekezni. ÜGYÉSZSÉGRE TOVÁBBÍTOTT PANASZOK ♦ 9 eset a kataszteri hivatalok eljárásával kapcsolatos ♦ 8 polgár a Szociális Biztosítóra panaszkodott - nehezmé­nyezték a kiszabott büntetést vagy bizonyos támogatás - pél­dául munkanélküli segély, öregségi nyugdíj megtagadását stb. ♦ 5 személy panasza az egészségbiztosítással függött össze ♦ négyen a szociális ügyi hivatalra panaszkodtak + négyen egyéb közigazgatási szerv, például az építésügyi hivatal eljárását nehezményezték ♦ 2 esetben bűncselekmény elkövetésének gyanúja áü fenn

Next

/
Thumbnails
Contents