Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-22 / 69. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. MÁRCIUS 22. Kertészkedő 19 Az lenne jó, ha mindenkinek alkotmányos joga volna a kerti borsóhoz Haza a háztájiban - borsóleves Szemtől szemig. A zöldborsó legföljebb öt évig őrzi csírázóképességét, kelési ideje 8-10 nap. A friss szemnek jelentős a szénhidrát-, a fehérje-, valamint a C-vitamin-tartalma. Legjellemzőbb fajtacso­portjai: cukorborsók: termésük hüvelyestől fogyasztható, a belső rostos pergamenhártya hiányzik belőlük; kifejtőborsók: hidegtűrők, a legkorábban vethetők, zsengeségük rövidebb ideig őrzik meg, mint a velőborsók; velőborsók: keléskor érzékenyebbek az alacsony hőmérsékletre, de hosszabb ideig szedhetők zsenge állapotban; borsócsaládok: négy különböző érésű fajtából tevődnek össze, friss fo­gyasztásra folyamatosan szedhetők több héten át. Hogyan kerül a borsóle­ves az asztalra? 1. Elénk teszik, tányérban. 2. Sa­ját termésű borsóból. A második válaszhoz ve­zető útról lesz szó. ÚJ SZÓ-HÍR Van, aki már két hete elvetet­te, amikor napos, tavaszi idők jártak, a három zsákos embert (Sándort, Józsefet és Benede­ket) kielőzve - aztán leesett a nagy hó. Ha kikelt, akár még rendben is lehet, vagy rendbe jöhet a borsó, mert a mínusz öt­fokos fagyot is elviseli, annyira hidegtűrő. Föld fölötti része le­fagyhat, de újból kihajt, s nö­vésnek indul. Csírázásához el­lenben legalább háromfokos melegre van szüksége. Most már bátrabban próbál­kozhatunk borsóvetéssel, a ve­lőborsó ráér még, a cukor- és kifejtőborsó vetése ezen a hét­végén már sikerrel kecsegtet. Magja a nedves földet szereti, ilyenbe ültessük, talajtípusban nem válogatós, de a meszes, kötöttebb vályog a kedvence. Ha a korábbi évek tapasztalata alapján ritka kelésre számí­tunk, inkább sűrűbbre vessük - ha minden mag kikelne, utóbb még ritkíthatok a sorok. Az árok mélységét a várható idő­járás függvényében szabjuk meg: ha fagypont körüli na­pokra van kilátás, 6-8 cm le­gyen, fagymentesnek ígérkező napok esetében elég a 2 cm is. A földet két oldalról ráhúzzuk az árokra, elegyengetjük, le­nyomatjuk. Vethetünk csírás vagy ázta­tott magot, előbbit a csírázásig áztatjuk, utóbbit csak egy na­pig. A csíráztatott hátránya, hogy az esetleges fagy menthe­tetlenül tönkreteszi. Vagy ve­gyest: a szemmennyiség felét beáztatjuk, a másik marad szá­razon, s a kettőt keverve vetjük be az árkokat. A sorok távolsá­gát és a magsűrűséget a fajta végső magasságához igazítjuk: az alacsonyabb fajtákat sű­rűbbre, tenyérnyi sorközzel, a magasabbakat ritkábbra, két- tenyémyi sorközzel tervezzük. A magasabbak fölé, mikor el­érik a 10-12 cm magasságot, emelhetünk sátrat, kétoldalt le­szúrt, fönt összeérő gallyakból, vagy felkarózzuk. Ahol ezt el­hagyják, annak jó oka van, leg­többször az, hogy a vetemény könnyebben kapálható, vala­mint hogy virágzáskor újabb ré­teg nedves földet húznak a so­rokra, a gyökereket táplálandó és védendő. A leveshez vezető út legkritikusabb szakaszai: 1. a magnak csírázás és kelés idején sok nedvességre van szüksége; 2. a vetemény egészsége szem­pontjából gyommentességre; 3. a csírázástól a szüretig tavaszi (nem túl meleg és nem túl szá­raz) időre. A Dél-Amerikába szakadt Lé- nárd Sándor számára a hon­vágy netovábbját a borsólevesre való gondolás jelentette, úgy érezte, otthon lenni egyet jelent azzal: otthont lelni a borsóle­vesben. Santa Catarina-i kertjé­ben (Rio de Janeirótól 700 km- re délre) éjjel-nappal vigyázott kétmaroknyi vetőborsójára, melyből türelemmel és kitartás­sal sikerült kétmaroknyi borsót termesztenie a leveséhez. Nem terem borsó olyan vidéken, ahol nincs tél - jusson eszünkbe, va­lahányszor a telet szidjuk. A mi éghajlati viszonyaink kifejezet­ten borsótermesztésre valók. Csak ki kell fogni a legmegfele­lőbb pillanatot: se túl korán, se túl későn ne gondoljunk a bor­sóra. Aztán, ha teremni kezd, az se baj, ha első útja nem a leve- sestányérba vezet: nincs jobb a nyers zsenge szemeknél. Lehaj- lunk a szárhoz, s onnan esszük, a cukorborsót hüvelyestől. Hozzá kis sárgarépák lazán le­öblögetve - ilyesmit csak a kert kínál. (Az lenne jő, ha minden­kinek alkotmányos joga volna a kerti borsóhoz. Továbbá ha tör­vény biztosítaná szabad hozzá­férését, szedését, evését, ter­jesztését.) (r) Magyarországi zöldborsófajták jellemző tulajdonságai * A1 - nagyon korai, A2 - korai, B1 - középkorai, B2 - középkésői, Cl - késői Mi újság a kertben, a konyha ablakpárkányán s a munkahe­lyen? Nagyon jól érzi magát a hortenzia, szárai végén s a tövében is sok új hajtással. - Egy héttel a virágmagok vetése után egyelő­re 75%-os a siker: a levendulából elég sok kikelt, a százszorszép­ből alighanem mind ki fog kelni, a muskátliból csak három mag, ezek viszont derekasak, szemmel láthatóan nőnek, a pázsit­violának se híre, se hamva, mintha nem is vetettük volna el. - Végül: lassan, de szépen alakul a rovat új munkasarka a költö­zés után (szerkesztőségünk maradt ugyanabban az épületben, csak kissé összébb húzta magát a gazdasági válság miatt), mi­közben alakul az aktuális Kertészkedő oldala is - épp elkészült a kecskés kép, a képernyő előtti macskát ajándékba kaptuk, vala­hányszor ránézünk, átragad ránk mosolya (Képek: Kertészkedő)

Next

/
Thumbnails
Contents