Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-22 / 69. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. MÁRCIUS 22. Kultúra 13 Mira Fornay második játékfilmje arról a helyzetről szól, amikor a szégyen és a büszkeség ölni képes Killer gyilkos harapása Az alkotók a rotterdami filmfesztiválról elhozták a három fődíj egyikét, a Hivos Tiger Awardot. Idehaza a Febiofest nyitófilmjeként láthatta a fesztivál közönsége, mától már a mozik műsorán is szerepel. A Killer, a kutyám olyan helyzetet dolgoz fel, amikor a gyűlölet és a szégyen ölni képes. Ezt a helyzetet pedig a rasszizmus szüli. TALLÓSI BÉLA Marek zilált családi körülmények között él, szeretethi- ányban szenved. Igazából alkoholista apjához vonzódna, de az elhárítja a gyermeki közeledést. Mivel az apa - adósságai miatt - elvesztette a lakását, napjaik nagy részét a szőlőben töltik, egy bódéban, a szlovák-morva határ mentén. Marek anyja, aki évekkel korábban elhagyta a fiát és a férjét, a közeli kisvárosban dolgozik, egy masszázsszalonban. Amikor anya és fia újra találkozik, kiderül, hogy Mareknak van egy mostohatestvére, Lukáš, akinek roma vér folyik az ereiben. Marek a kisvárosi bokszklub s egy olyan banda tagja, amely erősen rasszista, romaellenes nézeteket vall. Azt se nézik jó szemmel, hogy Mareknak roma féltestéve van. Marek is vallja a bandatagok nézeteit, benne is ott munkál a gyűlölet, Lukášt sem tudja elfogadni. Szégyelli is, nem is nagyon engedi magához. A film Marek egy napját mutatja be, azt a napot, amikor találkozik az anyjával és a roma gyerekek közé ellófrált Lukášsal. Nehezen tudja kezelni a helyzetet. Különösen, amikor beül egy helyi ivóba, ahol a bejáraton tábla jelzi, hogy a romák Marek és Lukáš (Fotó: PubRes) nemkívánatosak odabent, s a kocsmában megjelenik az anyja Lukášsal. Ez pedig a vendégek - finoman szólva - nemtetszését váltja ki. Marekban gyűlölet és szégyen csap össze. S a fiú egy olyan rossz megoldást választ kiútként, amelyben döntő szerepe van Killer- nek, a viadalokra kiképzett harci kutyának. A film tehát Marek egy napját mutatja be; onnan indítva, hogy reggel megeteti és támadásra hergeli Killer névre hallgató kutyáját, egészen estig. Addig, amíg a körülmények úgy nem hozzák, hogy Killer gyükossá válik. Marek pedig eltünteti a kutya által elkövetett gyilkosság áldozatát. Mira Fornay lassú folyással mutatja be Marek napjának jelentéktelen eseményeit, különös hangsúlyt fektetve a környezetrajzra (amelyben sokféle utalás van, még vallással összefüggő tartalmakra is). A film Marek érzéseit, indulatait, FILMKOCKA Killer, a kutyám ■ Szlovák cím: Môj pes Killer ■ Színes, szlovák-cseh filmdráma, 90 perc, 2013 ■ Rendező: Mira Fornay ■ Forgatókönyvíró: Mira Fornay * Operatőr: Tomáš Sysel ■ Kosztümtervező: Gadus Erika ■ Szereplők: Adam Mihál (Marek), Irena Bendová (anya), □bor Filo (Lukáš), Marián Kuruc (apa), Mária Fornayová (Juliška szomszédasszony) A film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on. helykeresését, belső énjét vetíti ki, igyekezetét arra, hogy - a családi hátteret pótolandó - a bandához tartozhasson. De azt is megmutatja a film, hogy a tágabb környezet, illetve a társadalom hogyan akceptálja azokat a nézeteket, amelyeket Marek és a haverjai vallanak. Nem kifejtő, inkább csak jelzésszerű a film elbeszélésmódja. Nem magyaráz, csupán jelez dolgokat és összefüggéseket, hogy a néző kérdezzen, és válaszokat keressen a felmerülő kérdésekre. Az első képkockákon ébredező romantikus hajnali tájat látunk, mozduladanságában, jó hosszú ideig, amíg a néző bele tudja élni magát a környezetbe, s megérti, ebből a természeti csodából a napfénnyel, az ébredő nappal bármi születhet. Még jó is. Az illúziót azonban a következő helyzet azonnal szétrobbantja. Megjelenik egy egyenruhás kopasz fiú (Marek), aki egy pitbullt ingerel támadásra. Ezzel megteremtődik a film alaphangulata, a félelem, a feszültség és az emberre baljósán rátelepülő vészterhes nyomás, ami sejteti, hogy súlyos drámai kirobbanásra számíthatunk. Ami aztán letaglóz. RÖVIDEN Haneke újabb díjat gyűjtött be Bécs. Az osztrák geriátriai társaság Michael Haneke filmrendezőnek ítélte oda díját a Szerelem című, idősekről szóló Oscar-díjas filmjéért. A rendezőt az öregség humanista ábrázolásáért tüntette ki az osztrák Geriátriai és Gerontológiai Társaság. Michael Haneke az elismerést megköszönve tréfálkozva megjegyezte, hogy a díjjal járó ötezer eurónak is örül, hiszen a legtöbb kitüntetéssel nem jár pénzjutalom. A Szerelem a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díját kapta az Amerikai Filmakadémiától, a Golden Globe-díjat, az Európai Filmdíjat és a cannes-i Arany Pálmát is elnyerte. Haneke szerint most érkezett el az ideje egy ilyen filmnek. „Tíz-tizenöt évvel ezelőtt megbukott volna” - vélte. A dráma egy Párizsban élő idős házaspárról szól, akik életük alkonyán szembenéznek az elmúlással. A párt alakító Jean-Louis Trintignant és Emmanuelle Riva játékát világszerte ünnepelték. (MTI) Avignon idén Afrika felé nyit Párizs. Afrika felé nyit a július 5. és 26. között megrendezésre kerülő 67. Avignoni Fesztivál, amelynek idei két társult művésze Dieudonné Niangouna kongói és Stanislas Nordey francia rendezők lesznek. „A külvárosok, a városnegyedek, Afrika, ezek az energiával teli területek határozzák meg az idei évet” - hangzott el az avignoni sajtótájékoztatón. Újdonságként idén „egyestés vendégei” is lesznek a fesztiválnak: az elmúlt évek legmeghatározóbb művészei egy-egy rö- videbb előadást mutatnak be. Nagy József koreográfus- táncművész, a Trafó igazgatója mellett többek között az olasz Romeo Castellucci, a flamand Jan Fabre, a francia Frédéric Fisbach, a svájci Christoph Marthaler és a német Thomas Ostermeier is fellép a sorozatban. Ők valamennyien olyan társult művészei voltak a fesztiválnak, akik jelenlétükkel és munkásságukkal meghatározták egy-egy év eseményeit. Kiemelkedő előadásnak ígérkezik a lengyel Krzysztof Warlikowski Cabaret-feldolgozása is Varsói kabaré címmel. A dél-franciaországi városban a fesztivál három hete alatt 12,7 millió eurós költségvetésből összesen 40 előadást mutatnak be, amelyből 21 -nek Avignonban lesz a világpremierje, 12-t pedig először itt láthat a francia közönség. (MTI) Kínaiak a Guggenheim múzeumban New York. Kortárs kínai képzőművészek alkotókedvének ösztönzésére jelentett be új kezdeményezést a New York-i Solomon R. Guggenheim Múzeum egy tízmillió dolláros adomány nyomán. Az új program keretében kínai, tajvani, hongkongi és makaói születésű művészeknek adnak megbízást műalkotások elkészítésére. Az újonnan születő műveket három kiállításon mutatják be 2014 és 2017 között, a legjobb három művész vagy művészcsoport alkotása bekerül a rangos múzeum állandó gyűjteményébe is. A New York-i múzeum a hongkongi székhelyű, a kínai kultúra és a buddhista világszemlélet terjesztésére létrehozott Robert H.N. Ho Családi Alapítvány tízmillió dolláros adományának köszönhetően szélesítheti ki meglévő ázsiai művészettámogatási programját. (MTI) Egy szakértő 1968-ban azt mondta, a képet egy Rembrandt-tanítvány festette. A Bucklandi Apátság látogatói évekig csak elhaladtak mellette Eredeti Rembrandtot rejtett a hagyaték HORVÁTH GERGŐ Hónapokig porosodott raktárban egy eredeti Rembrandt önarckép. A festményről, mely egykor az angol tengerész és felfedező Sir Francis Drake otthonát díszítette bebizonyosodott, hogy a holland mester saját kezűleg festett önarcképe. A portrét, mely 2010-től a Bucklandi Apátság tulajdonát képzete, egészen mostanáig Rembrandt egyik tanítványának tulajdonították. A 17. századi festő stílusának évekig tartó tanulmányozása és a világ vezető Rembrandt szakértője, Emst van der Wetering által vezetett új vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a festmény valójában Rembrandt alkotása - közölte a brit hírportál, a huffingtonpost. A festmény, amelyet a Bucklandi Apátság tizennyolc hónapig raktárában tárolt, mára a National Trust brit műemlékvédelmi szervezet egyik legfontosabb darabja lett. Értékét mintegy 20 millió fontra becsülték, a National Trust azonban kimondta, hogy a festmény, annak felbecsülhetetlen eszmei értéke miatt soha nem bocsátható árverésre. A portré egy brit ingatlanfejlesztő és műgyűjtő özvegyének hagyatékából került a National Trust birtokába. A holland mester aláírásával ellátott alkotás, melyet a szakértők 1635-ra datálnak, és amely a 29 éves Rembrandtot ábrázolja, korábban Lichtenstein hercegnőjének is birtokában volt. A kép eredetét negyven évig homály fedte, ebben pedig a Rembrandt specialistának, Horst Gersonnak is jelentős szerepe volt. Gerson 1968-ban azt állapította meg, hogy a képet feltehetőleg Rembrandt egyik tanítványa festette, ugyanebben az évben pedig a Rembrandt Research Project tagjai ugyanerre a következtetésre jutottak, eredményeiket azonban csak 1989-ben pulbi- kálták. Van de Wetering holland történész, a Rembrandt Research Project elnöke úgy véli, hogy 1968-ban, azokra az információkra alapozva, melyek akkoriban a birtokukban voltak, jogos volt a feltételezésük. „Az elmúlt 45 évben azonban sokkal több tudásra tettünk szert Rembrandt önarcképeiről és stílusingadozásairól” - tette hozzá. Van de Wetering 2005-ben publikált, gammasugaras vizsgálaton alapuló elemzése és az újonnan megtalált bizonyítékok megnövelték annak a valószínűségét, hogy a képet maga Rembrandt festette. A holland történész a Bucklandi Apátságba utazott, hogy újra szemügyre vegye a festményt és az állapította meg, hogy a portrén ugyanaz a durva ecsetkezelés és festési technika figyelhető meg, mely Rembrandt az említett időszakban festett műveire is jellemző. Jez McDermott, a National Trust Bucklandi Apátsági ingatlanmenedzsere szerint „csodálatos arra gondolni, hogy az elmúlt néhány évben talán egy valódi Rembrandt festmény függött ezeken a falakon. Soha nem mertük volna feltételezni, hogy eredeti. Látogatóink többsége egyszerűen csak elhaladt mellette. Ez valóban nagy kontraszt azzal a figyelemmel szemben, amit most fog kapni.” David Taylor, a National Trust birtokában levő festmények és szobrok kurátora szerint Rembrandt, az úgynevezett holland aranykor egyik legnagyobb festője „karrierje során rengeteg önarcképet festett, egyrészt, mivel így könnyen fejlesztem tudta a technikáját, másrészt, mivel már saját korában is elismert volt, festményei nagyon is sokat értek a gyűjtőknek. Ez a portré jelenleg az egyik legfontosabb, birtokunkban levő műalkotás, egyszersmind az egyedüli Rembrandt-kép a National Trust közel 13500 darabos gyűjteményében.” A képre további vizsgálatok várnak, teljes technikai elemzés, melyhez a People's Postcode Lottery 20,000 fonttal járul hozzá. Röngtegsugaras-vizsgá- latot, festékpigment-vizsgála- tot, valamint infravörös vizsgálatot végeznek rajta, hogy pontosítsák a festmény keletkezésének időpontját. Olyan értékes, hogy soha nem bocsátható árverésre (Archívum]
