Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-21 / 68. szám, csütörtök

18 Sport ÚJ SZÓ 2013. MÁRCIUS 21. www.ujszo.com Ján Kováčik, a Szlovák Labdarúgó-szövetség elnöke szerint ősszel megkezdődhet a stadionok felújítása „A cseheknek is jó lenne a közös bajnokság” A cseh-szlovák közös futballbajnokság mind­két fél számára előrelé­pést jelentene, de elő­ször a stadionokat kell felújítani. Ján Kováik­kal, a Szlovák Labdarú­gó-szövetség elnökével beszélgettünk. BŐDT1TANILLA A cseh és a szlovák szövet­ség múlt héten megegyezett, hogy belevág a közös cseh­szlovák bajnokság előkészí­tésébe. A cseh sajtó első re­akciói alapján azonban a cseh klubok annyira nem lel­kesednek az ötletért... Számomra nagyon fontos volt, hogy a cseh fél leült ve­lünk tárgyalni. A csehek azt mondták, végre igazi szándé­kot látnak a szlovákok részéről a közös bajnokság létrehozá­sára, s ezt a szándékot a kor­mány stadionprogramról szóló döntése is alátámasztja. A cseh szövetség vezetőivel azzal vál­tunk el egymástól, hogy most egyeztetünk a klubokkal, bár a mi esetünkben a klubok támo­gatják ezt a javaslatot. Hiszen azért is ültünk le tárgyalni a csehekkel, mert mi szeret­nénk, ha létrejönne a közös bajnokság. Most már a csehe­kén múlik, hogy meg tudják-e győzni a klubokat arról, hogy ez a projekt a számukra is ér­dekes lehet. Milyen érvekkel próbálná meggyőzni a cseheket? A cseh futballban több pénz forog, mint nálunk, sokkal jobb az infrastruktúrájuk, de a maguk bajnokságán belül már nem nagyon tudnak előrelép­ni. Egy nagyobb piac számuk­ra is jövedelmezőbb lenne, a klubok több anyagi forrásra tehetnének szert a marke­tingpartnerektől, több pénzt kaphatnának a közvetítési jo­gok eladásából. Meggyőződé­sem, hogy a közös bajnokság a cseh félnek is fellendülést jelentene, hogy ez a bajnok­ság tényleg egy kategóriával jobb lenne. Ezáltal a játéko­sok nem mennének el olyan nagy számban alacsonyabb osztályú külföldi bajnoksá­gokba, a legjobbak pedig sok­kal hamarább hazatérnének, mert számukra is motiváló lenne ez a liga. Csehországban azok a klu­bok ellenzik leginkább a kö­zös bajnokság létrehozását, amelyeknek vélhetően nem jutna benne hely. De még ha hat szlovák klub lenne is a cseh-szlovák ligában, a má­sik hat jelenlegi Corgoň ligás kimaradna. Ok támogatják az ödetet? Nálunk egyelőre egyetlen klub sem jelezte, hogy ellenez­né. Tízen támogatják, ketten pedig egyelőre nem tudnak ál­lást foglalni. Ha létrejönne a közös bajnokság, legalább két szezonnal korábban már tisz­tázni kellene a részleteket, hogy minden klub eszerint jár­hasson el, s aki fel akar jutni, annak legyen elég ideje erősí­teni. Hogyan fogadná a közön­ség ön szerint a cseh-szlovák ligát? Egy Slovan-Sparta derbin vélhetően telt ház lenne, de egy České Budéjovi- ce-Prešov összecsapás is vonzaná a nézőket? Nem kell leírni az epeijesie- ket. A Tatran hosszú éveken át a föderális csehszlovák baj­nokságban játszott, jó ered­ményeket ért el, mindig jó fut­ballistái voltak, és a múltban soha nem merült fel, hogy az eperjesi csapat senkit nem ér­dekelne. A Prešov is méltó résztvevője volt a csehszlovák élvonalnak, egyike a tradicio­nális kluboknak. Ön szerint járnának ven­dégszurkolók is a cseh-szlo­vák liga meccseire? Hajlan­dóak lennének 500-600 ki­lométereket is utazni? Minden bizonnyal. Nem gondolom, hogy a Plzeň druk­kerei különbuszokkal utazná­nak Kassára és fordítva, de pél­dául egy Bmo-Slovan vagy Žilina-Ostrava meccsen a ven­dégszurkolók is nagy számban képviseltetnék magukat. A cseh-szlovák bajnokság létrejöttének egyik fontos előfeltétele, hogy a szlováki­ai stadionok megfelelő álla­potban legyenek. A közvéle­mény azonban felháborodás­sal fogadta a kormány dönté­sét, amely alapján tíz év alatt 45 millió eurót fordítanak az állami költségvetésből a léte­sítmények felújítására. Szerintem korrekt ajánlattal álltunk a kormány elé. Nem egyszerre kértük a 45 millió eurót, hanem tíz évre lebontva. A stadionok felújítása viszont nem tartana tíz évig, mert a köztes időszakban fel tudunk venni kölcsönt, tehát a tervek szerint 4-5 év alatt végbeme­hetne a rekonstrukció. A tanárok azonban hábo- rognak, hogy az ő fizetéseme­lésükre nem jut, a stadionok­ra pedig talál pénzt az okta­tásügyi minisztérium. Engem mindig megdöbbent ez az érvelés. A pedagógusok 5%-os fizetésemelésére évi 68 millió euró kellene. Mi évi 4,5 millió eurót kértünk. Még ha ezt tényleg a tanároktól ven­nénk is el, de ők megkapnák a 63,5 milliót, szerintem elége­dettek volnának. Az általunk kért összeg pedig végered­ményben az állami költségve­tés 0,02%-a, és lesz húsz felújí­tott stadionunk. Milyen kulcs alapján vá­lasztották ki a felújítandó stadionokat? Először jöttek a kerületi vá­rosok, s ebbe a kategóriába so­roltuk Dunaszerdahelyt is, mert itt nagy hagyománya van a futballnak, és szerettem vol­na, ha Dél-Szlovákia is képvi­selve van ebben az első kategó­riában. Senki nem is tiltakozott ez ellen, mindenki egyetértett, hogy Dunaszerdahelynek ott a helye. Aztán ott van a többi négy Corgoň ligás klub, vala­mint a poprádi edzőközpont, amely építésének első fázisát az UEFA forrásaiból álltuk. A fennmaradó nyolc helyre pedig II. ligás, illetve nagy futballha- gyományokkal rendelkező na­gyobb városokat soroltunk - mint például Homonna vagy Privigye, amelyeknek élvonal­beli csapatuk volt, vagy Léva, ahol százéves hagyományai vannak a labdarúgásnak. Arra is figyeltünk, hogy kelet, nyu­gat, észak és dél is képviselve legyen. Miért nincs ott például Ri­maszombat? Az ottani fut­ballnak is vannak hagyomá­nyai, s jelenleg a csapat a II. ligában szerepel. Mivel a kerületi városok és a Corgoň ligás csapatok besoro­lása után már csak nyolc hely maradt a projektben, valakiket ki kellett hagynunk. Személy szerint el tudnám képzelni, hogy Rimaszombat és Losonc is részt vesz a stadionfelújítási programban, de egyelőre nem kerültek bele. Viszont előfor­dulhat, hogy a kiválasztott vá­rosok közül valamelyik nem akar majd élni a lehetőséggel, vagy nem tudja előteremteni a szükséges 40%-os önrészt, és akkor más városokra is sor ke­rülhet. A tervek szerint a duna- szerdahelyi stadion 7000 fé­rőhelyes lesz. Hogyan állapí­tották meg ezt a számot? A stadionok kapacitásának megállapításánál az elmúlt öt év látogatottsági tendenciáit vettük figyelembe. Az volt az elvünk, hogy inkább legyenek kisebb stadionok, amelyek mindig megtelnek, mint hogy monumentális arénákat épít­sünk. Egy tizenötezres stadi­on akkor is félig üresnek tűnik, ha van ötezer néző, pe­dig egy hazai bajnokin ez már jó nézőszám. Természetesen ha valamelyik város nagyobb stadiont szeretne, ennek semmi akadálya. A szövetség­től megkapja a pénzt az előre meghatározott célokra - Du- naszerdahely esetében példá­ul 5350 székre, illetve az ek­kora kapacitású lelátók befe­désére, a különbözetet pedig saját pénzből kell finanszí­roznia. Mikor kezdődhetnek el a munkálatok? Április végéig a szövetség aláírja a szerződést az állam­mal, ezután közbeszerzés útján kiválasztjuk a kivitelezőket, s ősszel megkezdődhetne két- három stadion felújítása. Már áprilisban szeretnénk tárgyalni az önkormányzatokkal, hogy elkészítsünk egy ütemtervet. Egyelőre a nyitraiak, a bánfai­ak és a podbrezováiak a legak­tívabbak, akik legszívesebben most azonnal kezdenék a re­konstrukciót. Ön szerint több néző fog járni a felújított stadionok­ba? Biztos vagyok benne. De ha nem lesz jobb a já­ték, akkor hiába szép a sta­dion. Ki mondhatja ma azt, hogy rossz a játék? Én több mint húsz éve járok rendszeresen meccsekre, s ahogy régen is lát­tam jobb és rosszabb mérkőzé­seket, most is vannak remek színvonalú találkozók. A kör­nyező országok bajnokságai­ban sincsenek jobbak. Járok II. ligás meccsekre is, s ott is lát­tam kitűnő focit. Például a so- morjaiak és a podbrezováiak összecsapása élvonalbeli baj­nokinak is beillett volna, pedig a somorjaiak újoncok. S nem ez volt az egyetlen ilyen meccs. Aki rendszeresen jár Szlováki­ában meccsre, nem mondhatja, hogy most kategóriákkal gyen­gébb a játék, mint tíz-tizenöt évvel ezelőtt. Az emberek viszont most már otthon kényelmesen megnézhetik a topligák meccseit, s azokkal összeha­sonlítva a szlovák bajnokik nem túl élvezetesek. Tény, hogy tíz éve ez a lehe­tőség nem volt meg, vagy leg­alábbis sokkal kevesebbek számára volt meg. De nem ha­sonlíthatjuk össze az összeha­sonlíthatatlant. Realistának kell lennünk, látnunk kell, mi­lyenek a lehetőségeink és a kö­rülményeink. Nekünk a ma­gyar vagy az osztrák bajnok­sággal kell összemérnünk ma­gunkat. A cseh bajnoksággal össze­vetve milyennek találja a szlovák bajnokságot? Az infrastruktúra Csehor­szágban sokkal jobb, de ezt le­számítva szerintem megállja a helyét a szlovák liga ebben az összehasonlításban. Tehát a cseh-szlovák baj­nokságban a szlovák klubok nem játszanának alárendelt szerepet? Ha hat szlovák együttes kapna helyet a közös bajnok­ságban, akkor szerintem négy egyáltalán nem veszne ott el, és méltó ellenfele lenne a csehek­nek, a másik kettő pedig talán a táblázat alsóbb régióiban mo­zogna, de senki nem mondhat­ná, hogy nem valók oda. Az UEFA eleinte ellenezte a közös bajnokságok ötletét, most azonban nyitott rá. Mi­ért változott meg az európai szövetség álláspontja? Az UEFA már három éve sem ellenezte a terveinket. Biztos vagyok benne, hogy az UEFA mindent meg akar ten­ni a futball fejlődéséért, s lát­ja, hogy ennek egyik útja, ha a kis országok összefognak. Ez az egyetlen út, hogy ők is fejlődjenek. Bízom benne, hogy létrejön a balti államok közös bajnoksága és a skan­dináv liga is. Mindenki érzi, hogy ha versenyképes akar lenni az európai topligákból érkező csapatokkal, akkor színvonalasabb bajnokságo­kat kell létrehozni. Ha létrejönne a közös cseh-szlovák liga, ki lenne jogosult szerepelni az euró­pai kupákban? Erről egyelőre nem beszél­tünk, de szerintem az UEFA-val közösen megtaláljuk azt a megoldást, amely mindkét fél számára elfogadható. De ez a kérdés csak akkor kerülhet na­pirendre, ha már a klubok is rábólintanak a közös bajnok­ságra, s létrejöhet az előkészítő munkacsoport. Jelenleg nem tudom, hány éven belül indul­hatna el a közös liga, de az raj­tunk múlik, hogy mikorra újít­juk fel a stadionjainkat. Nem tartanak attól, hogy ha az elkövetkező tíz évben kormányváltás lesz, az állami támogatás hátralévő részét már nem kapják meg? Ezzel is számolnunk kell, ezért kell most odafigyel­nünk rá, hogy az állammal kötött szerződés jól legyen megfogalmazva. Én pedig bí­zom abban, hogy más politi­kusok is respektálnák a fut- ballmozgalom nagyságát, erejét. Szlovákiában csaknem félmillióan tevékenykednek a futballban - játékosként, edzőként, játékvezetőként, bíróként, egyetlen más sport- szövetség sem büszkélkedhet ekkora tagsággal. Megtör­ténhet, hogy olyan politikus kerül hatalomra, akit nem érdekel a foci, de úgy kell most megkötnünk a szerző­dést, hogy az elkövetkező tíz év minden kormánya számá­ra kötelező érvényű legyen. Mi lenne a II. ligák sorsa, ha létrejönne a cseh-szlovák bajnokság? Ha lenne egy közös baj­nokság, akkor az alatt lehet­ne a cseh, illetve a szlovák I. liga. Valószínűleg akkor át kellene értékelni a szövetség legutóbbi közgyűlésén hozott döntést is, amely szerint a 2014/15-ös szezontól a szlo­vák II. liga keleti és nyugati csoportra válik szét. Mi a véleménye egyébként a II. liga kettéosztásáról? A személyes véleményem az, hogy a második ligának országos jellegűnek kellene lennie, másrészt tiszteletben kell tartanunk, hogy a köz­gyűlésen a küldöttek 75 szá­zaléka a kettéosztás mellett foglalt állást. Itt, Szlovákiá­ban is meg kell tanulnunk el­fogadni a többség vélemé­nyét, akkor is, ha a személyes nézetünk ettől eltér. Amikor tavaly elfogadtuk a szövetség új alapszabályát, 75%-os mi­nősített többségben egyez­tünk meg, nem tudom egyéb­ként, hogy van-e még egy ilyen sportszövetség az or­szágban. S ha a küldöttek há­romnegyede szerint ketté kell osztani a II. ligát, akkor ezt el kell fogadnunk. Ha nem bizo­nyul jó döntésnek, néhány év elteltével átértékelhetjük. Ha pedig létrejönne a cseh-szlo­vák bajnokság, lehet, hogy a kettéosztásnak már egyálta­lán nem lenne értelme. Kováčik szerint a szlovák csapatok nem játszanának alárendelt szerepet a közös bajnokságban (Gabriel Kuchta felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents