Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-21 / 68. szám, csütörtök
8 Külföld ÚJ SZÓ 2013. MÁRCIUS 21. www.ujszo.com ■■BinEnnH Tisztelet és tolerancia Vatikánváros. A vallások közötti tisztelet és tolerancia fontosságát hangsúlyozták tegnap a Vatikánban, amikor Ferenc pápa a keresztény egyházak és más vallások képviselőit fogadta. A pápát I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka köszöntötte, s beszédében a szegénységben való példamutatást nevezte Ferenc megkülönböztető jegyének. A pápa testvérének nevezte és átkarolta I. Bartolo- maioszt, majd válaszbeszédében a keresztény egyház egységének és az ökumenikus párbeszéd folytatásának jelentőségét hangsúlyozta. Külön szólt a zsidó és a muzulmán delegációk képviselőihez, a nem keresztény vallások iránti barátságot és tiszteletet hangoztatva. Kiemelte, hogy a keresztényeket „rendkívüli lelki kötelék” köti a zsidósághoz. (MTI) Készülnek a beavatkozásra Washington. Katonai műveletek forgatókönyvét írja több NATO-tagor- szág, hogy véget lehessen vetni a két éve tartó szíriai polgárháborúnak. Ezt a washingtoni szenátus fegyveres erők bizottságában állította James Stavridis tengernagy, az Európában állomásozó amerikai erők legmagasabb rangú parancsnoka. Azonban Stavridis nem nevezett meg egyetlen tagországot sem. Mielőtt a NATO katonai szerepet vállalna Szíriában, az ENSZ BT-nek határozatban kell ezt engedélyeznie, és mind a 28 NATO- tagnak jóvá kell azt hagynia. „Készen állunk arra az esetre, ha felkérnek minket, ahogy Líbia estében is történt” - fogalmazott Stavridis. (MTI) Korlátozták önmagukat Prága. A cseh törvény- hozás alsóháza után tegnap a felsőház is korlátok közé szorította a képviselők és a szenátorok mentelmi jogát. A 71 tagú felsőházban 58 szenátor mondott igent arra, hogy a mentelmi jogot a mandátum idejére korlátozzák. Ugyanis Csehországban a parlamenti képviselők és a szenátorok eddig életük végéig tartó mentességet élveztek. A mostani javaslatot, amely immár a 18. kísérlet volt a törvényalkotók mentességének korlátozására, a pártok megegyezése alapján nyújtották be. (-kés) Újabb vallásközi háború dúl Irakban - a szunnita iszlamisták szerint a síita kormány elnyomja a szunnita kisebbséget Szomorú tizedik évforduló: csak a veszteségeket vehetik számba Ryan Lamke Irakban elesett barátját gyászolja az arlingtoni nemzeti sírkertben (TASR/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Bagdad. Több mint négy és fél ezer amerikai katona halt meg az iraki háborúban. Ma már tudjuk: fölöslegesen. Hozzávetőleg 125 ezer iraki civü halt meg a tíz év alatt, no nem a háborúban, hanem a különböző merényletekben, terrorista támadásokban-teljesen fölöslegesen. A Szaddám-rezsim eltűnt, de a béke és demokrácia nem köszöntött be. Január óta hetenként átlag két alkalommal történnek öngyilkos merényletek; Irakban évek óta nem volt ilyen magas a terrorcselekmények száma. Tegnap az al-Kaida iraki szárnya vállalta a felelősséget az előző napi bagdadi merényletekért, amelyekben 52 ember meghalt és több mint kétszáz megsebesült. Az Iraki Iszlám Állam (ISI) az ország megszállásának 10. évfordulójához időzített közleményében azt állította, ez a támadás csak ízelítő volt, további bosszúálló akciók követik mindazokért, akiket a jelenlegi rendszerkivégzett. A 2003. március 20-án kezdődött invázió 10. évfordulója alkalmából Colin Powell a Frankfurter Rundschaunak nyilatkozva elismerte, az USA óriási hibákat követett el, végig kellett volna gondolnia a bevonulást, szem előtt tartva a várható következményeket. De erre túl kevés figyelmet fordított. Az inváziót megindító George Bush akkori amerikai elnök külügyminisztereként Powell az ENSZ- ben elhangzott beszédében, az állítólagos iraki tömegpusztító fegyverekre hivatkozva Amerika iraki háborújának támogatására szólította fel a nemzetközi közösséget. További indokként említette Szaddám Húszéin feltételezett kapcsolatait az al-Kai- dával. Egyik sem volt igaz. Powell is csakjóval később nevezte mindkét indokot meglehetősen ingatagnak egy kongresszusi vizsgálóbizottság előtt. Powell emlékeztetett: az iraki nép a helyzet stabilizálásának elősegítését várta az USA-tól. „Ehelyett csak szemlélői voltunk annak, hogy megkezdődnek a felkelések, és lassan, de folyamatosan kicsúsznak az ellenőrzés alól.” Az évforduló kapcsán írásos nyilatkozatban méltatta az amerikai katonák akkori helytállását Barack Obama elnök, ugyanakkor további együttműködést ígért Iraknak egy békés jövő megteremtése érdekében. Obama nehéz évfordulóról beszélt, de leszögezte: „Utolsó katonáink 2011-ben emelt fővel hagyták el Irakot. ” (MTI, ú) Senki sem vár túl sokat az izraeli-palesztin béke ügyében az amerikai elnök látogatásától Botrány Párizsban Izrael nem hisz Obamának ^Ser Jeruzsálem. Elnökként még sosem járt Izraelben, második mandátumának első külföldi útja viszont ide vezetett, ezért is beszélnek történelmi látogatásról. Két, egymástól mindenben különböző, egymást nem kedvelő, de egymásra utalt ember politikai iszapbirkózása kezdődött tegnap. ÖSSZEFOGLALÓ Az izraeliek több mint fele úgy látja, Barack Obama nem tartja szem előtt érdekeiket, legalábbis ez derül ki a tel-avivi közvélemény-kutatási adatokból, noha az amerikai elnök látogatásának egyik bevallott célja éppen az izraeliek megnyerése. Amerikai elemzők szerint Obama az izraeli közvélemény meggyőzésével a békefolyamatot szeretné előmozdítani, hiszen azt előre bejelentette, hogy nem visz magával újjavaslatokat. Az amerikai elnök és az izraeli kormányfő találkozóját eleve INDEX-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Keményen bírálták helyi idő szerint kedden este Orbán Viktor kormányát: az USA Helsinki Bizottsága meghallgatást tartott Washingtonban A demokrácia röppályája - Miért számít Magyarország címmel. Ezt a testületet 1976-ban hozták létre, hogy folyamatosan vizsgálja a Helsinki Egyezmény betartását az európai országokban. Tagjai között nyolc szenátor és nyolc képviselő is van. Magyarországot Szájer József, a Fidesz EP-képviselője és Gulyás maratonira (ötórásra) tervezték. Korábbi megbeszéléseikhez - amelyek sosem voltak szívélyesek - képest változtak az erőviszonyok. Benjámin Netanjahu alaposan meggyengült a januári választásokon, Obama pozíciója viszont megerősödött, mert már nem kell törődnie az újraválasztással, szabadabban dönthet. A két országnak közös érdeke, hogy a Közel-Keleten elejét vegyék az atomfegyverkezési versenynek, a radikális iszlám terjedése egyszerre fenyegeti Amerikát, a Nyugatot és Izraelt. Iránnal kapcsolatban azonban nincs teljes egyetértés: Jeruzsálem szerint már nyáron lépni kell Teheránnal szemben. Washingtonban viszont úgy vélik, még egy évet várni lehet az esetleges katonai megelőző támadással. El kell érkeznie a békének a Szentföldre - ezt hangoztatta először Obama, amikor megérkezett a tel-avivi Ben Gurion repülőtérre. Elsőként Simon Pe- resz elnök üdvözölte őt Izrael földjén, majd Netanjahu köszönetét mondott Obamának, hogy elismeri Izrael jogát az önvédelemhez, és Izrael stabil és biztos béke iránti vágyáról beszélt. Gergely, a Fidesz frakcióvezetőhelyettese képviselte a mindvégig rendkívül udvarias hangnemű meghallgatáson. Szájer az ezeréves magyar alkotmányozási hagyományokról beszélt, és azt mondta, a múlt héten elfogadott negyedik alkotmánymódosítás „az alkotmánybíróság kérésére, nem pedig annak ellenében született meg”. Az antiszemita és rasszista vádakkal szemben felhozta, hogy az Orbán-kormány alapította a Holokauszt Emlékközpontot és vezette be az iskolákban a Holokauszt Emléknapot. A Mintha minden rendben menne. Obama és Netanjahu. (TASR/AP) Obama válaszában megemlítette, a zsidók már háromezer évvel ezelőtt ezen a területen éltek. Ezzel híres, 2009-ben Kairóban elhangzott - közel-keleti magyar médiaszabályozást sikertörténetnek minősítette: egyetlen olyan esetről sincs tudomása, hogy cenzúráztak vagy újságírókat zaklattakvolna. Benjamin Cardin szenátor, a bizottság elnöke azt mondta, Magyarország nagyra becsült tagja az euroatlanti szövetségnek, de vitatott lépései aggodalmat keltenek. Az aggályos jelenségek között említette az új magyar alkotmány és számos törvény elfogadásának gyorsaságát, az átláthatóság hiányát, a széles körű demokratikus részvétel hiányát, valamint azt, hogy programj át ismertető - beszédét korrigálta, amikor Izrael megszületését csakis a holokauszthoz kötötte, amiért komoly bírálatok érték a zsidók részéről. Obama leszögezte, „Amerika tisztában van a béke megteremtésének nehézségeivel, de mégis békére törekszik Izrael és szomszédai között”. Az elnök sorra kezet fogott a hadsereg Vaskupola nevű egységének minden megszeppent kiskatonájával, beszédbe is elegyedett velük. Kimutatták, hogy a zsidó államban kifejlesztett, rövid hatótávolságú rakétákat megsemmisítő rendszer a Gázából kilőtt rakéták 84 százaléka ellen képes hatékony védelmet nyújtani. Ezt követően, a szikrázó napsütésben a protokollra fittyet hányva Obama lekapta zakóját, majd Netanjahuval együtt ingujjra vetkőzve és gyalog folytatta útját az őt Jeruzsálembe szállító helikopterig, a rá váró limuzinok pedig a parkolóban maradtak. A palesztin területeken, főleg Gázában és Hebronban nagy tömegek tüntettek a látogatás ellen. (MTI, ú) Magyarország etnikai alapon biztosít állampolgárságot a szomszédos országban élő magyaroknak. A hazai felszólalók egyöntetű véleménye az volt, hogy Magyarországon rossz hányba mennek a dolgok. A konkrét példák között felmerült Bayer Zsolt cigányozós cikke, a Magyar Gárda, a Jobbik és az, hogy a magyar közéletben és közbeszédben egyre nagyobb teret nyernek a szélsőséges nézetek, az intolerancia, a kormány pedig nem lép fel hatékonyan ellenük, amivel gyakorlatilag legitimitást ad nekik. Párizs. Lemondott Jérome Cahuzac, az adócsalás elleni küzdelemért felelős francia költségvetési miniszter, miután a párizsi ügyészség bejelentette, hogy adócsalás és pénzmosás gyanújával eljárást indított a tárcavezető állítólagos svájci és szingapúri bankszámlája ügyében. Francois Hollandé államfő felmentette Cahuzacot, utódának pedig Bemard Cazeneuve eddigi európai ügyekért felelős minisztert nevezte ki. A Media- part tényfeltáró internetes újság korábban azt írta, hogy Cahuzac éveken át titkos svájci bankszámlával rendelkezett. Miután a miniszter cáfolta, hogy valaha is külföldi bankszámlája lett volna, az oknyomozó portál közzétett egy 2000-ben készült felvételt egy telefonbeszélgetésről, amelyben állítólag Cahuzac a titkos számláról beszél. (MTI) Lagarde pellengéren Párizs. Házkutatást tartottak tegnap Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelenlegi főigazgatója, volt francia gazdasági és pénzügyminiszter párizsi otthonában. A bíróság tisztázni akarja szerepét egy üzletembernek, Bemard Tapie-nak 2008-ban nyújtott nagy összegű kártalanítás ügyében. Az eset akkor nagy vihart kavart. A miniszteri szintű politikusok ügyeivel foglalkozó bíróság 2011 augusztusában hamisításban való bűnrészességgel és hűtlen kezelés gyanújával indított vizsgálatot az ügyben. Az IMF-vezér ügyvédje azt mondta, La- garde-nak nincs rejteget- nivalója. (MTI) Tekintélyes amerikai szakemberek fogalmazták meg egyre növekvő aggályaikat Beolvastak az USA-ban a magyar kormánynak
