Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-20 / 67. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. AAÁRCIUS 20. Közélet 3 Szlovákiai szülő vagy szülők külföldön született gyermekének is jár a szlovák állampolgárság Aki teheti, inkább itthon szüljön Az állampolgárság automatikusan jár (Peter Žákovič illusztrácós felvétele) Pozsony. Ha valaki külföldön szül, gyermekének lehet kettős állam- polgársága, Szlovákia ezt nem tiltja - ám erről papírt szerezni, a babát anyakönyveztetni már komoly kihívás, hosszadalmas bürokratikus folyamat lehet. B. SZENTGÁL1 ANIKÓ Az Európai Unió nem szabályozza az állampolgárság megszerzésének kérdését, arra az egyes tagállamok nemzeti jogszabályai vonatkoznak. Az államok két fő elvet szoktak alkalmazni: az egyik a leszármazásjogcíme (ius sanguinis, azaz „vérségi elv”), a másik a belföldön történő születés (ius soli, azaz „területi elv”). A ius sanguinis elve szerint a gyermek állampolgárságát a szülőké határozza meg, míg a ius soli elv szerint a gyermek annak az országnak az állampolgára lesz, melynek területén született. A legtöbb európai országban, köztük Szlováldában is a vérségi elv van érvényben. Automatikus állampolgárság A 40/1993-as számú hatályos törvény értelmében automatikusan szlovák állampolgárságot kap az az újszülött, akinek legalább az egyik szülője szlovák állampolgár. Az állam- polgárságot akkor sem kell külön intézni, ha külföldön (akár csak a szomszédos Magyarországon, Ausztriában vagy valamilyen távolabbi országban) születik - alanyi jogon jár. Ugyanakkor a területi elv alapján automatikusan annak az országnak az állampolgárává is válhat, amelyik területén a világra jött. Az viszont, hogy a gyakorlatban tényleg kettős állampolgársággal fog-e rendelkezni, a konkrét országokon múlik. Szaúd-Arábia például kimondottan tiltja, néhány állam - például Japán, Fehéroroszország - pedig választás elé állítja a szülőket: döntsék el, melyiket akaiják megtartani gyermeküknek. Vegyes házasságok (szlovák-külföldi) esetében a gyermek kettős állampolgárságát általában nem szokták kétségbevonni. Speciális „hazai” anyakönyv Noha a szlovák állampolgárság automatikus, erről papírt szerezni nem egyszerű dolog. Ha valaki külföldön dolgozik, ott szüli meg gyermekét, és szülés után haza akar jönni, már a babának is útlevélre van szüksége. A baba első hivatalos okmánya a születési anyakönyvi kivonat, az útlevél elintézéséhez erre szükség van. Amikor megszületik, a külföldi anyakönyvi hivatalban veszik nyilvántartásba, ott kap születési anyakönyvi kivonatot - az adott állam hivatalos nyelvén. Az újszülöttet Szlovákiában is anyakönyvezni kell, azaz kérni kell felvételét egy speciális hazai anyakönyvbe (osobitná matrika) a belügyminisztériumban. Először is fel kell venni a kapcsolatot Szlovákia külképviseletével vagy közvetlenül a szülő lakhelye szerint illetékes szlovákiai anyakönyvi hivatallal. Nem elég telefonálni, mindent személyesen vagy postai úton kell intézni. A külföldi születési anyakönyvi kivonatot - az ún. nemzetközit is - szlovákra kell fordítani, s mivel közokiratnak minősül, nem elég egyszerű tolmácshoz fordulni, hiteles bírósági fordításra van szükség (a Szlovákiában elismert bírósági fordítók listája megtalálható az igazságügyi tárca honlapján). Ahhoz, hogy egy másik állam közokiratát Szlovákiában is elismerjék közokiratként, ún. diplomáciai felülhitelesítéssel kell ellátni, ami meglehetősen időigényes folyamat. Hitelesítési maratón A hitelesítési folyamat egyszerűbb, ha olyan állam közokiratáról van szó, amelyik csatlakozott a hágai Apostille egyezményhez - a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről szóló megállapodáshoz. Ezen országokban a hitelesítési záradék - apostille- helyettesíti a diplomáciai felülhitelesítést. Ha nem ilyen államról van szó, a szülőkre igazi hitelesítési maratón vár. A külföldi születési anyakönyvi kivonatot először a területileg illetékes külföldi hivatal hitelesíti, majd a hivatal pecsétjét az adott ország külügyminisztériuma hitelesíti. Az így hitelesített anyakönyvi kivonatot ezután lefordíthatja a hivatalos bírósági fordító, de a bírósági fordítót a biztonság kedvéért hitelesíti az illetékes bíróság, és az így hitelesített iratokat a külügyminisztérium konzuláris osztályára viszik további hitelesítésre. Ha ott is sikerül megszerezni a szükséges pecsétet, a lefordított iratokat végre átadhatják azon ország nagykövetségének, amelyikben fel fogják azokat használni. Az uniós országok aláírták a hágai egyezményt, így elég csak egy speciális pecsétet, ún. Apostilíe-tanúsítványt szerezni, s az ezzel ellátott közokiratot azonnal elvihetik a bírósági fordítónak. (Az apostille adására jogosult intézmények országonként változnak - az adott állam külügyminisztériumában meg kell érdeklődni, hogy melyik hivatalhoz kell fordulni.) Az ügyintézés ez esetben is hónapokig tarthat, ideális esetben 9 héten belül postázzák a szlovákiai születési anyakönyvi kivonatot. Az Apostille egyezmény aláírói Valamennyi EU-tagállam, Amerikai Egyesült Államok, Albánia, Argentína, Ausztrália, Fehéroroszország, Bosznia-Hercegovina, Dél-Afrikai Köztársaság, Horvátország, Izland, Izrael, Japán, Kína, Macedónia, Mexikó, Monaco, Norvégia, Panama, Oroszország, Szerbia-Montenegró, Suriname, Svájc, Törökország, Uj-Zéland, Venezuela. Gyeshez állandó szlovákiai lakhely kell, anyasági csak akkor jár, ha itthon fizették a járulékokat Külföldre is folyósítják a családtámogatásokat ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A külföldön élő szlovákiai szülők is kaphatnak Szlovákiától szociális segélyt, például gyest, családi pótlékot. Ha uniós országban tartózkodik, ún. koordinált támogatásról van szó. Gyermek- gondozási segély annak a szülőnek jár, aki Szlovákiában állandó lakhellyel rendelkezik, van itteni bankszámlája, felmutatja a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, és igazolja, hogy másik intézménytől, államtól nem kapott hasonló támogatást. Ha egy másik uniós országból folyósítanak neki hasonló segélyt, ám annak az összege alacsonyabb, csak a különbözetet igényelheti a szlovákiai szociálisügyi hivataltól, a teljes összeget nem. Ugyanilyen feltételek mellett lehet kérni a születési támogatást, (príspevok pri narodení dieťaťa), valamint a hozzájáÜgyintézés kisgyermekkel (Tomáš Benedikovič felvétele) rulást az anyasági támogatáshoz (príplatok k príspevku pri narodení dieťaťa) is. Az anyasági szabadságot a munkaadó biztosítja. Ha a jelenleg külföldön élő szülőnek szlovákiai munkaszerződése van, itt fizetett adót és járulékokat, akkor innen kapja a terhességi-gyermekágyi segélyt is. A külföldön adót és járulékokat fizető anya „külföldi” anyaságira számíthat, a szlovákiai rendszerből nem kap segélyt, (sza) Fontos a jobb fizetés, a biztosabb munkahely A Csehországban tanulók nagy része kint marad ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Csehországban dolgozó magyarok fele nem akar többé hazatérni Szlovákiába. A cseh egyetemeken tanuló fiatalok mindössze 20%-a gondolkodik, azon, hogy az egyetem elvégzése után visszatér szülőföldjére - derült ki a szociológiai felmérésből, amelyet Lampl Zsuzsanna készített a Vox Juventae Polgári Társulásnak. A legtöbben Csehországban maradnának, de szinte ugyanannyian tovább mennének nyugatra. A felmérés alanyainak átlag- életkora 28 év. Válaszaikból kiderül: a Szlovákiába való visszatérésen mindösszesen az egyetemisták 20%-a, az alkalmazottaknak pedig egynegyede gondolkodik. Az egyetemek elvégzését követően legtöbbjük (40%-uk) Csehországban vagy valamely nyugat-európai államban (34%) szeretne munkát vállalni. Minden ötödik érintett kíván csak Szlovákiában dolgozni. Több dél-szlovákiai magyar középiskolában hagyomány, hogy a végzősök viszonylag nagy arányban próbálkoznak csehországi egyetemeken. Itt elsősorban a megcélzott oktatási intézmény neve lehet a döntő, véli Csonka Gábor informatikus, aki a komáromi gimnázium elvégzése után 2004-ben a brünni műszaki főiskolán (Vysoké učení technické) folytatta tanulmányait. „Édesapám is oda járt, de a döntő indok az volt, hogy jobbakat hallottam róla, mint a pozsonyi műszaki egyetemről” - árulta el lapunk kérdésére az informatikus. Mint mondta, megfordult a fejében, hogy Csehországban maradjon az egyetem elvégzése után. „Ha a szakmai dolgokból indulok ki, ott maradok. A döntő szempont végül a magánélet lett, ezért kerültem vissza, pontosabban Budapestre” - tette hozzá. Ha váltania kellene, szakmai szempontból csak Pozsonyt tudná elképzelni alternatívaként. A felmérés készítői arra is rákérdeztek, a megkérdezettek tervezik-e, hogy végleg elköltöznek Szlovákiából. A válaszok arról tanúskodnak, hogy e gondolat a megkérdezettek jelentős része számára aktuális. Vagy fontolgatják, vagy már döntöttek is a költözésüket illetően. A legtöbben (36%) azért maradnának Csehországban, mert jól érzik ott magukat. A második leggyakoribb indok (29%) a munkahely, a fizetés és az előmeneteli lehetőségek. „Ezek az adatok arra utalnak, hogy Dél-Szlovákia fiataljai nem látnak perspektívát a szülőföldjükön való érvényesülésre” - vélekedik sajtóhírében a Vox Juventae. FELMERÜLT ÖNBEN, HOGY VÉGLEG ELHAGYJA SZLOVÁKIÁT? □ Igen, eldöntöttem, hogy elmegyek 20% É9 Egyáltalán nem 26% □ Foglalkoztam a gondolattal 45% ■ Elmennék, de nincs rá lehetőségem 1% ■ Nem tudom 8% AZ EGYETEM ELVÉGZÉSÉT KÖVETŐ TÍZ ÉVBEN HOL SZERETNE DOLGOZNI? E3 Szlovákiában 20% □ Csehországban 39% ■ Magyarországon 3% □ Nyugat-Európában 34% ■ Tengerentúl 3% Forrás: Vox Juventae Grafikon: ÚJ SZÓ A megszólítottak két csoportra oszthatók. Csehországi egyetemeken tanuló magyar nemzetiségű fiatalok, és olyan, valaha cseh egyetemeken tanult polgárai a Szlovák Köztársaságnak, akiknek bár Szlovákiában van állandó lakhelyük, továbbra is Csehországban élnek. A kérdőívekkel 800 embert szólítottak meg, 300 kitöltött ívet kaptak vissza. A kitöltők 62%-a férfi, és 38%-a nő. (vps) Prága „megfogja" az embert (Tomáš Benedikovič felvétele)
