Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-19 / 66. szám, kedd

tuiiri um 12 TÉMA FOCITIPP ■ 2013. MÁRCIUS 19. www.ujszo.com Az 1,5 millió lakosú Katar kőolaj- és földgáz­készletekben bővelkedő, dúsgazdag ország a Perzsa-öböl partján. Fővárosa Doha. S Z/r . IRAK Al Jawf Dubac KUVAIT , v-s: Buraydah > Ad Damman IRÁN ■r , O Medina $ * KATAR AlHufUfo RUÁD .Harad ; SZAÚD­Dzsidda Mekka SZUDÁN ^ OAI Bahah v Jabal Sawda Z *3133 K atar jelenlétét nem lehet nem észreven­ni: a 2022-es vb- rendezés jogát már megkapta, a Paris Saint-Germainből élcsapatot kre­álna, újabban pedig saját „globális bajnokságon” töri a fejét, amelyben a Manchester United és a Chelsea is részt venne. Üj sportdiplomáciai nagyhatalom jelent meg a színen. De vajon jó-e ez a fútballnak? Nincs az a pénz? Friss hír: katari szervezők négy angol klubot környékeztek meg, s egyaránt 175-175 millió fontot ajánlottak nekik, ha 2015-ben elindulnak a 24 csapatosra tervezett arab „álomligá­ban” (Dream Football League). Ez a négy angol klub a Manchester Uni­ted, a Manchester City, az Arsenal és a Chelsea. A felajánlott rajtpénz nem elhanya­golható összeg: az UEFA topren­dezvényének, a Bajnokok Ligájának 595 millió font az összdíjazása, tavaly például a Chelsea FC 47,3 millió fontot kapott a sorozat győzteseként. A katariaktól négyszer ennyit kapna - csak az indulásért. A Times értesülései szerint az arab „álomliga” meccseit nyaranta játsza- nák három országban (Katar, Egyesült Arab Emírségek, Bahrein), s a bajnok­ságban a 16 állandó induló mellett 8 csapat meghívásos alapon venne részt. Elsőre persze nehezen elképzelhető, hogy az UEFA hajlandó mozdítani A France Football szerint Katar csak 2010-ben 34 millió eurót költött „kommunikációra”; egykori sztár- játékosokat fogadott fel futballnagy- követnek, így például Zinedine Zi- dane-t (több mint kétmillió euróért), Gabriel Batistutát (másfél millióért), Ronald de Bőért, Roger Miiiát, de Katarért lobbizott még a Nobel-bé- kedíjas dél-afrikai püspök, Desmond Tum is (cserébe Katar bőkezűen dotálta Tűm segélyszervezeteit és alapítványait). Az argentin szövetség elnökét is megnyerték magunknak, w A France Football állítja: Katar pénzért vásárolta meg a2022-es vb-rendezés jogát. miután 78 millió dolláros támogatást ígértek az anyagi nehézségekkel küz­dő argentin ligának. A katari vb-rendezéssel szimpatizált Pép Guardiola is, aki akkor még az FC Barcelona vezetőedzője volt. Nyilván nem véletlen, hogy nyolc nappal a katari sikerrel végződő sza­vazás után bejelentették: a klub tör­ténetében először fizetős mezszpon­zora lesz a Barnának, a katalán klub ugyanis roppant előnyös szerződést kötött a Qatar Foundation nevű ala­pítvánnyal, amely öt évre 165 millió eurót fizetett a Barcelonának (s fel­az egyébként is túl szoros verseny- naptárán, de amióta Katar megkapta a 2022-es labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát, immár semmit sem lehet kizárni. Katargate Katar sportdiplomáciája ugyanis hihetedenül erős. A 2016-os nyári olimpia rendezési jogát elbukó ka­tariak rájöttek: ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez. Megpályázták hát a 2022- es labdarúgó-világbajnokság rende­zését is, de ekkor már a különböző projektek helyett a nagyszabású lobbitevékenységre helyezték a hang­súlyt. Ez a lobbizás olyannyira erő­teljes volt, hogy helyenként ádépte a törvényes kereteket is. Magyarán: Katar bundázott. Ezt a súlyos vádat állította néhány hete a Katargate című, 15 olda­las oknyomozó riportjában a te­kintélyes Francé Football szaklap, mintegy megerősítve egy korábban kiszivárgó információt - 2011 nya­rán ugyanis nyilvánosságra került Jerome Valcke FIFA-főtitkár és Jack Warner FIFA-alelnök levelezése; Valcke már akkor azzal vádolta meg Katart, hogy pénzért vásárolta meg a vb-rendezés jogát. Emlékeztetőül: a FIFA végrehajtó bizottsága 2010 decemberében sza­vazott a 2022-es világbajnokság hely­színéről, s a közvélemény megdöbbe­nésére az esélytelennek tartott Katar lett a befutó, megelőzve az Egyesült Államokat.

Next

/
Thumbnails
Contents