Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-19 / 66. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. MÁRCIUS 19. Közélet 3 Vavrek István: a Purt nem fog szavazatot gyűjteni senkinek, nem azért alakult. Nem fog sem pénzt osztani, sem krumplit vagy húst „Politika nélkül nem tudunk semmit elérni” (Képarchívum) Február 22-én Rimaszombatban megalakult a Purt, hogy a gömöri cigányság érdekeit képviselje. A Híd támogatásával létrejött szervezet az első, amely kifejezetten a szlovákiai magyar romákkal foglalkozik. A kis közösségeknek meg kell adni az esélyt és a segítséget, hogy maguk oldják meg gondjaikat, hangsúlyozza Vavrek István, a Purt vezetője. SZAKÁCS BORBÁLA Milyen magyar cigánynak lenni Szlovákiában? Én nagyon sokáig azt hittem, hogy „csak” magyar ember vagyok. Az embernek meg kell barátkoznia saját cigányságával, ami nem egyszerű. Az emberek szemében ugyanis nagyrészt negatív kép él a cigányokról, pedig köztük is van egy csomó tanult, híres ember, és igenis van, amire büszkék lehetünk. Ott vagyunk a történelemben végig a magyarok mellett, és ezer szálon kötődünk egymáshoz: mi magyarul beszélünk, magyar iskolákba járunk. Magyar cigányok vagyunk. Honnan jött az ödet, hogy kellene a gömör-nógrádi magyar cigányságnak egy ilyen érdekképviseleti szervezet? Elegem van abból, hogy mindig csak akkor van szükség a cigányokra, ha választások vannak. A politikusok idejönnek - vagy ide se jönnek -, pénzt osztanak meg ételt, aztán négy évig felénk se néznek. Pedig itt van egy csomó probléma, amivel foglalkozni kéne. Például? Alapítottam egy civil szervezetet, a Temipét. 2007-ben Rimaszécsen szerveztünk egy délutáni iskolát. Azonban amikor beindult a program, hirtelen nem csak az oktatási problémákkal kerültünk szembe, hanem a szülőknek egy csomó más problémájával is. Hogy a gyerekre nincs mit ráadni, a nincs mit enni, a szülőnek nincs munkája és így tovább. Ezért próbáljuk különböző projektekkel segíteni a szülőket és a helyieket. Ez nem elég? Vannak dolgok, amiket így nem lehet megoldani. Ma Szlovákiában ott tartunk, hogy politika nélkül nem tudunk semmit elérni. Ezért jött az ötlet, hogy kellene egy nagyobb szervezet, nagyobb területi lefedettséggel és egy erősebb partner segítségével. És ez volna a Híd párt? Hogy kell ezt elképzelni, miben áll a kapcsolat a két szervezet között? A Purt a partnere lesz a Hídnak, de ennél nem megyünk tovább. A Híd felajánlotta a segítségét, mi pedig köszönjük, elfogadjuk. De én például nem kapok semmiféle juttatást ezért a Hídtól, és nincs semmiféle szervezeti alárendeltség sem. Azért csinálom, mert őszintén hiszek benne, hogy akik az alakuló ülésre eljöttek, azok végre komolyan tenni akarnak valamit ezekért a roma közösségekért, és nem a rövid távú politikai haszonszerzés motiválja őket. A Purt nem fog szavazatot gyűjteni senkinek, nem azért alakult. Nem fog sem pénzt osztani, sem krumplit vagy húst. Ezt elmondtuk az alakuló ülésen is, amelyen részt vett Sólymos László, a Híd frakcióvezetője is. Sólymos úr ugyanezt mondta el a jelenlevőknek: olyan dolgokat akar támogatni, amiből a közösségnek lesz haszna. Mivel fog tehát foglalkozni a Purt? A Purt azért alakult meg, hogy összefogja a gömöri magyar cigányságot. Persze nem zárjuk ki a szlovák ajkú romákat sem. Azért vagyunk, hogy a helyi közösségből érkező emberek el tudják mondani problémáikat, és azon valamilyen módon megpróbáljunk segíteni. Melyek a legnagyobb problémák? Ebben a térségben a legmagasabb az országban a munka- nélküliség. És persze ha akad is munka, azt utolsóként kapja meg egy cigány. Mi ezen nem Közösséget akar építeni tudunk segíteni, nem tudunk munkahelyeket teremteni, ahhoz állami szintű kezdeményezések kellenek. Nekünk kisebb, helyi dolgokban kell gondolkodnunk, amik élhetőbbé teszik a magyar cigányok életét. Mi lesz az első kezdeményezésük? Például ha egy községben rosszak az utak, vitetnénk néhány utánfutónyi kavicsot, szólnánk a helyieknek, hogy jöjjenek segíteni, és megcsinálnánk az utakat. A Purtban lesznek tanárok, roma tanárok. Szeretném azt is, hogy a roma tanárok a Purt tagjaiként vállalnák, hogy korrepetálják a falusi gyerekeket: azokat is, akik bukásra állnak, de azokat is, akik jó tanulók, és tovább akarnak tanulni. Kiutaznának hozzájuk, ha kell, különórákat tartanának. Ez kis dolog, mégis nagy segítség a helyieknek. De erre honnan lesz pénz ? A „kavicsot” valamiből meg kell venni. Elsősorban pályázatok útján. A Purt civil szervezetként működik, tehát pályázni fogunk. A kormányhoz, a kulturális minisztériumhoz, az Európai Unióhoz, ahová csak tudunk. Ebben segíthetnek a partnereink is. Szólunk nekik, hogy van egy falu, ahol nem járható az út, és megkérjük őket, hogy támogassák a tevékenységünket néhány utánfutónyi kaviccsal. Ha ezt valamelyik partnerünk biztosítja, a munkát a Purt elvégzi. Nem pénzt kérünk, azt nem is fogadnánk el. Nem tart attól, hogy a Híd meg fogja próbáim a maga céljaira használni a szervezetet, ha eredményesen működik? Ha eredményesek vagyunk, az egyben azt is jelenti, hogy a Híd is tartotta a szavát, akkor legyen belőle haszna. Akkor fogok a Hídra szavazni - mert eddig nem szavaztam rájuk -, ha betartják a szavukat. Még azt is el tudom képzelni, hogy néhány év múlva, ha a Hídnak komoly szándékai lesznek és jól megy az együttműködés, azt mondjuk nekik, hogy tegyenek föl a Punból egy embert a listájukra. Önnek vannak ilyen ambíciói? Én személy szerint nem indulnék, de ha a Purt tagjai közül valaki úgy érzi, hogy vannak politikai ambíciói, akkor tessék parancsolni. De első a munka. Ugyanakkor, ha egyszer azt látom, hogy a Híd nem korrekt, akkor fogom magam, és elmondom, hogy a Híd ezt meg azt csinálta, és akkor itt a környéken a párt biztosan megbukik. Mikor lesz elégedett, mit vár a Purttól? Ha a Purt egy év vagy két év múlva konkrét eredményeket tud felmutatni, akkor elégedett leszek. A végső cél meg az lenne, hogy kialakuljon egy olyan közösség a Purton belül, amelyik tényleg ismeri a helyi emberek problémáit, és ezekre megoldásokat tud hozni. Ne Pozsonyból mondják meg, hogy mit építsünk, hanem a helyiek döntsék el, hogy épp mire van szükségük. A Purt és a Híd A Purt (magyarul hidat jelent) polgári társulásként működik, olyan személyeket és szervezeteket szeretne összefogni, amelyek ismerik a roma közösségek problémáit. A Híd nem tartja saját szervezetének a Purtot, viszont igyekszik mindenben segíteni a kezdeményezéseiket, mondta a társulás létrejötte után Sólymos László, a párt parlamenti frakcióvezetője, (vps) Magyar pártok Romák a programban Roma értelmiségi réteg kialakítása az oktatási rendszer segítségével, valamint a romák foglalkoztatottsági arányainak javítása. Ezt a két feladatot látja elsődlegesnek a Híd és az MKP pártprogramja a romákkal kapcsolatban. A Híd egy olyan törvényt javasol, amely a romák pozitív diszkriminációjával hozzájárulna, hogy többen kerüljenek közülük egyetemekre. Továbbá úgynevezett roma asz- szisztensi állásokat hoznának létre a 30%-os roma lakossági aránnyal rendelkező falvakban, hogy ezek az asszisztensek tapasztalatot szerezzenek az olyan területeken, mint a kultúraszervezés vagy az oktatás. Az MKP lakásokhoz juttatná azokat a roma családokat, amelyek tagjai dolgoznak és tanulnak. Olyan programokat indítanának, amelyek kimondottan romákat juttatnának munkához. Az alapiskola előtt nulladik osztályokat javasolnak a roma gyerekeknek, hogy minél nagyobb számban és minél sikeresebben tanulhassanak. (vps) Pozsony. Önálló, országos képviseletet nem tudnak kialakítani maguknak, a többi politikai pártban pedig másodrendű szavazókként tekintenek rájuk. Ez jellemezte Szlovákiában a politika és a cigányság viszonyát az elmúlt húsz évben. A pártokra ebben az esetben két ellentétes tényező hat, véli Ravasz Ábel szociológus. „Egyrészt tudják, hogy ez egy nagy szavazói tömeg, ahol lenne keresnivalójuk, másrészt félnek attól, hogy aki mélyebben foglalkozik a romákkal, az népszerűséget veszíthet” - magyarázza Ravasz. Létszámban csak ők gyarapodnak Utóbbi fő oka, hogy a legtöbb párt szavazóbázisa nem nyitott a romák problémái felé. „Ráadásul a pártok vezetésében is vannak olyan emberek, akikben nincs a kérdés iránt empátia” - teszi hozzá az elemző. Szerinte ez a viszonyrendszer az utóbbi húsz évben jellemző volt a magyar pártok és a magyarul beszélő romák viszonyára is. „Közben a szlovákiai magyar közösségen belül az egyetlen csoport, amelyiknek a létszáma nem fogy, hanem gyarapszik, az a magyar romák csoportja” - mutat rá Ravasz. A pártok szerinte tudják, hogy ez így van, de félnek a többi szavazójuktól. „Attól tartanak, hogy ha empatikusab- ban kezdenek foglalkozni a kérdéssel, elpártolnak tőlük az eddigi szimpatizánsaik” - nyilatkozta lapunk kérdésére az elemző. A romakérdés alárendelt szerepe az elmúlt húsz év során keztet, hogy a szlovák vagy magyar kultúrában is csak 150-200 éve mentek végbe azok a folyamatok, amelyek lehetővé tették, hogy „nemzetben is gondolkodjunk”. A széttagoltság fő oka Me- sežnikov szerint a romák alacsony szociális státusza. Továbbá az, hogy kevésbé műveltek, nagyon szűk az értelmiségi rétegük és nem tudják magukat mozgósítani. „Állandóan védekezési pozícióban vannak a társadalmon belül, ezért sem termelték ki azt a politikai elitet, amely képviselni tudná az álláspontjukat” - mondta lapunknak a politológus. Ravasz szerint a roma közösség Szlovákiában nagyon heterogén, ezért kicsi az esélye, hogy közös politikai képviseletükjöjjön létre. Peter Pollák (OlaNO) romaügyi kormánybiztos átfogó reformcsomagot ígért a romakérdés kezelésére, ám tavaly ősz óta áll a folyamat. Hetente megígéri, hogy bemutatja az első elkészült törvénytervezeteket, ám ezek a bemutatók rendre elmaradnak. A romák problémáinak megoldása az elmúlt húsz év során sohasem tartozott a prioritások közé Szlovákiában Csínján bánnak a pártok a „romakérdéssel” VERES ISTVÁN Velük kellene kezdeni nem változott a politikában, véli Grigorij Mesežnikov. A politológus szerint ezt bizonyítja, hogy a pártok nem álltak elő komolyabb megoldási javaslattal. „Ha valamilyen kormány- anyagok születnek is a kérdésről, ahhoz a pártoknak kevés közük van, mert nagyrészt civil szervezetek közreműködnek az elkészítésénél” - állítja Mesežnikov. Fontosabb a család, mint a nemzet (Somogyi Tibor felvétele Roma pártokat általában mindegyik parlamenti választáson találunk, néha többet is (például a Roma Unió Pártja vagy a Szlovákiai Roma Kezdeményezés). Egyiknek sem sikerült viszont országos, sem ki- terjedtebb helyi (például megyei) szervezettséget kiépíteni. A jelenség okát a romák értékrendjében kell keresni, véli Ravasz Ábel. „A nemzet számukra nem az elsődlegesen fontos kategória. Ők családban, nemzetségekben gondolkodnak” - fejti ki a szociológus. Egyben emlé
