Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-16 / 64. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. MÁRCIUS 16. Szalon 21 1 KORONG - 1 KÖNYV Az univerzum látványa Amikor 2010 októberében útjára indult ez a sorozat, azt ígértem, az elmaradt világvége után is folytatódni fog. Kivártuk a pillanatot, s ezzel az 1 korong -1 könyv rovat teljesítette feladatát. Utolsó gondolatmenetként fordítsuk meg a dolgot. H. NAGY PÉTER A sorozatban eddig a korong, a film jelentette a fikciót, míg a könyv a tudományos népszerűsítés élvonalából került ki. Most, végezetül a könyv lesz a fikció, míg a film világunk fontos kérdéseiről a tudomány nyelvén szól. Kezdjük az utóbbival. Stephen Hawking népszerűsége töretlen. Minden idők egyik legismertebb tudósa büszkén emlegeti A világegyetem dióhéjban című könyvében, hogy anno szerepelt a Star Trek egyik bizarr jelenetében. „A Star Trek azért olyan népszerű - írja Hawking professzor -, mert biztonságosnak és megnyugtatónak ábrázolja a jövőt. Én magam is egy kicsit Star Trek-rajongó vagyok, ezért könnyen kötélnek álltam, amikor rá akartak venni, hogy vállaljak szerepet az egyik jelenetben, amelyben Newtonnal, Einsteinnel és Data parancsnokkal pókerezem. Megvertem mindannyiukat, de sajnos közben megszólalt a vészjelző, így nem tudtam bekasszírozni a nyereményemet.” Időzhetnénk a szellemes példáknál, de most más a dolgunk. 2012-ben ugyanis megjelent DVD-n a mester 2010-ben, a Discovery Channel jóvoltából készült, Az univerzum, ahogy Stephen Hawking látja című filmsorozata. „Hawking - olvasható a kiadvány hátlapján - igazi géniuszként tárja fel az űr és az idő rejtélyeit; megosztva velünk az eredetünkről, a természetről, a planétánkra váró lehetséges világvégéről és a kozmoszról alkotott teóriáit. Lenyűgöző elméletei az időutazás lehetőségeit boncolgatják, más bolygók elképzelt élőlényeinek életét vázolják fel, megengedve annak lehetőségét is, hogy e lények akár végzetes fenyegetést jelenthetnek az emberiség számára...” Hawking szédületes repertoárját szemlélve sokfelé kalandozhatnánk, de csak egyetlen jelenségre összpontosítsunk. Méghozzá egy látványelemre. A film persze hemzseg a bravúros vizuális megoldásoktól. Ez egyebek között annak köszönhető, hogy a valós felvételeket (pl. a NASA anyagait) olyan animációkkal egészíti ki, melyek képesek bepillantást nyújtani a nehezen elgondolható (fejben szinte leképezhetetlen) mérettartományokba. Ilyen például a kvantumhab szemlél(Képarchívum) Hawkingnak szédületes a repertoárja tetése a nagyon-nagyon-na- gyon kicsi mérettartományban, vagy az univerzumunk szerkezetének nagyléptékű bemutatása. Nézzük az utóbbit. A filmsorozat harmadik, A világegyetem című részében van egy elképesztő snitt, amelyben különleges perspektívából láthatjuk a világegyetemben elosztó anyagot. Hawking a következőket mondja: „Amit most látnak, az a kozmosz. Minden egyes aprócska fénylő pont egy egész galaxis, mindegyik körülbelül négyszáz milliárd csillagból áll. Ilyen képet csak a legmodernebb szuperkomputereknek köszönhetően alkothatunk az univerzumról. Szerintem leírhatatlanul gyönyörű. A megszámlálhatatlan galaxis NiAvPOK AZ SF MESTEREI végeláthatatlan hálót alkot, amerre csak a szem ellát.” A látvány térbeli kiterjedése, az egyidejűség elve, a közvetlen rámutatás olyan megoldásokra ad lehetőséget a mozgóképes alkotásban, melyek elmondva inkább azzal szembesítenek, hogy a vizuális jelek szavakba foglalása bizony nem könnyű. Ilyen értelemben is az univerzum megpillantása médiumhoz kötött. Ráadásul a számítógépes grafika olyan képanyagban komponálja mega galaxisok hálózatát, amely ebben a formában meg sem pillantható; a képsíknak ugyanis nincsen centruma, a perspektíva pedig folyamatosan elmozdul. Mindez azonban tökéletesen érzékelteti azt az elvet, hogy az univerzumban bármerre nézünk is, ugyanazt látjuk. Fénylő pontok tömkelegét, csillaghalmazokat, galaxisok csodálatos mintázatát. És többek között éppen Hawkingnak (és kozmológusok nemzedékeinek) köszönhető, hogy értjük is, amit látunk. Talán nem túl meglepő, de Hawking professzor az írók körében is igen népszerű. Minden idők egyik legvagányabb űroperájában, Dan Simmons Hyperion című mesterművében található a következő utalás: „A Hegemónia megfigyelőállomá- sai észlelték ugyan a Számkivetettek Hawking-örvényét, azonban csak egy újabb vándorrajnak vélték, amely úgysem fog fél fényévnél közelebb merészkedni a Bressiai-rendszerhez. Ehhez képest a Számkivetettek elvégeztek egy egyszerű pályamódosítást, amit a megfigyelők már csak akkor vettek észre, amikor a raj az Oort-felhőbe ért, és ótestamentumi csapásként zúdultak le a Bressiára.” A Hawkingról elnevezett kozmológiai jelenség ezek szerint a távolijövőben is őrizni fogja a tudós emlékét. Hasonló megoldásokra soksok példát lehetne hozni, a közelmúltban azonban készült egy regény, amelyben Hawking neve többször előfordul. Arthur C. Clarke és Stephen Baxter közösen írt műve, a Régmúlt napok fénye egy olyan médium létrehozásának a történetét beszéli el, amely lehetővé teszi, hogy a múlt minden eseménye visszanézhetővé váljon. Ez a médium egy féregjárat-techno- lógián alapuló időlencse. A szöveg Hawkingot referenciaként kezeli, s ezzel is megnyitja a fikció terét a tudomány irányába. Ebben az utalásrendszerben a legfontosabb részlet a következőképpen hangzik: „Nagyon úgy fest, hogy a jó öreg Hawkingnak igaza volt az időbeli egymásutániság védelmét illetőleg. A fizika törvényei egyszerűen nem adnak zöld utat az időben visszafelé működő időgépnek. A múlt egy relativiszti- kus blokkuniverzum, a jövő kvantumbizonytalanság, a kettő pedig a jelenben találkozik... ami feltételezésem szerint egy kvantumgravitációs határfelület. [...] Valahogy úgy képzeld el, hogy a múlt egy sodródó jégtábla, amely a cseppfolyós jövőt bitorolja. És minden egyes esemény, örökre helyhez kötve, belefagyott a kristályszerkezetbe. Ami a lényeg, hogy ezen a bolygón én mindenkinél jobban tudatában vagyok annak, hogy a múlt megmásíthatatlan... féregjáratokon keresztül megfigyelhető ugyan, de állandó.” Nos, ez a részlet kicsinyítő- tükörszerűen tartalmazza a regénykoncepcióját, párbeszédbe lép a kortárs tudománnyal, ugyanakkor Hawkingra hivatkozva támasztja alá az időről alkotott képet. Clarke és Baxter regénye remek példája a science fiction azon válfajának, amelyik komolyan veszi a tudomány eredményeit, és azokat extrapo- lálja a jövőre. Emellett eljátszik a gondolattal, mi lenne, ha létezne egy olyan technológia, amellyel bepillanthatunk a múlt univerzumába. Alkalmas lenne például arra, hogy tisztázzuk, melyik történt meg valójában a bibliai események közül. Igen nagy hatású készülék lenne, az biztos, s ennek a teljes információszabadságnak a felforgató jellegét fel is tárják a szerzők a műben. A Régmúlt napok fénye tehát arról is szól, miként bánjunk a tudománnyal. És ha ez az utóbbi szóba kerül, akkor Stephen Hawking neve azonnal fölmerül... Hiszen nemcsak az univerzumot, hanem a benne elfoglalt helyünket is Hawking szemével látjuk. ZENEBONA Mozart norvég madara CSEHY ZOLTÁN Minél behatóbban tájékozódik az ember, annál nyilvánvalóbb, hogy jelentőségéhez képest igencsak keveset tudunk a norvég klasszikus zenéről. Rolf Wallin Act című CD-je ezt a hiányérzetet szabályos lelkifurdalássá alakítja, Ligeti Györgyhöz, Eötvös Péterhez közel álló zenei világa pedig helyenként szinte „magyarrá” avatja zenei nyelvét. Az Act című, 2003-ban komponált, nagyzenekarra írt alkotás a sebesség, az akció, a sport, a lendület ma- gasztalása. A hatalmas zenei apparátus egyetlen organizmussá szerveződve formálja meg a világ impulzusai között rohanó testet mint a lét hordozóját. A borítón rajtoló futó dinamizmusa azonban kezdettől allegóriába fordul át: a lelketlen rohanás intenzitásában felőrlődő egyéni lét tragikus jelképe lesz. A Das war schön! egyszerre tiszteletadás Mozartnak és a madaraknak: az ötrészes, zenekarra és ütőhangszerre írt kompozíció (a legendás, 1983-as születésű Martin Grubinger itt valóban remekel) egy Messiaen-tisztelet- körrel indul. A nagy francia misztikus zeneszerző (akire a pozsonyi közönség is jól emlékezhet) a madarak dallamvilágának zenei rögzítéséből és modifikálásából sajátos klasszikus zenei madárnyelvet teremtett. Az isteni adományként felfogott természetes hang és a zajból születő mesterséges hang konfliktusa Wallin számára is kihívás. A tétel a Le Merle noir (Feketerigó) című Messiaen- mű kommentárja. A műben felbukkan Mozart kedvenc madara (egy seregély) is: a záró tétel a Herr Stahr címet viseli. A tétel a háromszor is lelassított madárhang zenei analízise lesz. Herr Stahr halála (Mozart versben gyászolta meg) mellett a kompozíció külön tételt szentel Mozart szabadkőműves mivolta megragadásának a Varázsfuvola nyitányának egy különleges hangzáshatását megidézve. A 3x3 tételeim is jelzi a hármasságok, illetve a hármas szám misztikus szerepét. A második tétel az Ein musikalischer Spass mozarti tréfájára épül, mely paródiaként három disszonáns akkorddal zárul. Az Es klinget... tétel a Varázsfuvola harangjátékhanghatásaira fókuszál. Az ütősök a Tides című majdnem félórás kompozícióban jutnak főszerephez. A hármasság itt is kulcsfontosságúvá válik: három markáns zenei hullám bomlik ki a zenei áradás tengeréből, melyek a címhez illeszkedve az apály és dagály dinamikáját érzékeltetik. Wallint itt is az egyéni jelenlét közösségi összetevői izgatják: a tengerbe vesző hullám tünékeny nyugtalansága, illúziója, a kibontakozás lehetőségei. A darabot a Kroumata Percussion Ensemble adja elő, az oslói szimfonikusokat itt Jukka- Pekka Saraste vezényli (az Actot Jaap van Zweden, a Mozart-inspirációt John Axelrod). Rolf Wallin (1957) kimagasló zeneszerző, mondanivalója örvényszerűen mélyülő, zenei világa több mintszuggesztív. (Rolf Wallin: Act. Ondine, 2007.) Csökkent a könyvforgalom Folytatódott 2012-ben a magyar könyvpiac zsugorodása: tavaly 58,02 milliárd forint volt az éves könyvforgatóm, ami az előző évhez képest 2,52 százalékos csökkenést jelent. A könyvpiacon a legnagyobb, 5,88 százalékos visszaesést a szépirodalmi, illetve fikciós művek szenvedték el - közölte a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE), amely 188, adatot szolgáltató cégbeszámolója alapján állította össze a kimutatást. A közoktatási tankönyvek és nyelvkönyvek választéka több mint 250 címmel csökkent 2012-ben, az ágazat forgalma 4,69 százalékkal esett vissza. A könyvszakma szempontjából meghatározó szegmensek közül csak az ismeretterjesztő könyvek ágazata ért el növekedést, 1,99 százalékosat. A könyvpiac egyetlen dinamikusan fejlődő ágazata a gyermek- és ifjúsági könyvkiadás, amely 9,6 milliárd forintos forgalmat bonyolított, a piacon 16,6 százalékos részesedést érve el. Stagnált a hangoskönyvek, CD-k, CD-ro- mok forgalma, míg az e-könyveké növekedett. Az MKKE közölte, hogy az elmúlt évben 11645 cím jelent meg (2011-ben 12 456). Az összpéldányszám 2012-ben 29,7 millió volt a 2011-es 34,2 millióhoz képest, ezért az átlagpéldányszám is csökkenést mutat: 2750-ről 2550-re esett vissza. (MTT) SZALON Szerkeszti: Lakatos Krisztina. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com
