Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-14 / 62. szám, csütörtök
4 Régió ÚJ SZÓ 2013. AAÁRCIUS 14. www.ujszo.com Forgalomlassításra számíthatnak a sofőrök Részlegesen felújítják a vágsellyei hidat SZÁZ ILDIKÓ Vágsellye. Hétfőn megkezdik a járási székhelyen a híd járdáinak felújítását. A Vágón átívelő hidat 1977-ben adták át, az építmény állapota kielégítő, biztonsági fokozata eléri a hármas szintet. Várhatóan március 28-ig tart majd a munka. A javítási munkálatok elsősorban a híd bal oldalát fogják érinteni, a Nyitra felé vezető szakaszon. A gépkocsivezetőknek számolniuk kell azzal, hogy lassítani fogják a forgalmat. A hídon naponta 30 ezer gépkocsi robog át, év végéig az utakat is megerősítenék. Hamarosan megkezdik a munkát a Duslo vegyi üzemhez közeli telken található két gyártó- csarnok között is. A legutóbbi önkormányzati ülésen a városatyák jóváhagyták az új járdák építését a Nyitrai út balesetveszélyes szakaszán. Vágsellyén négy évvel ezelőtt telepedett le két koreai társaság, az önkormányzat és a munkaadók közti hosszan tartó egyeztetések miatt évekig nem épültek meg a járdák. A beruházás részét képezik a tervekkel és a járdák építésével kapcsolatos kiadások. Várhatóan három hónap alatt elkészülhetnek a járdák, a kivitelezőt közbeszerzés útján választja ki az önkormányzat. Kerékpárutakra van szükség a Vágsellyéhez közeli falvakban és az érsekújvári térségben is. A Cergát Vág Mikrorégióba tartozó községek közül egyre többen szeretnék ilyen módon elérhetőbbé tenni a települést és biztonságosabbá a kerékpárosközlekedést. Idén azonban kevés pénzük maradt ilyenfajta befektetésre, ezért elsősorban önkéntesek bevonásával szeretnék járhatóvá tenni a földutakat. Vastag vágókoronggal darabolták fel a mellszobrot, így nagy az anyagveszteség is Helyreállítható a Rákóczi-szobor, de nem mindegy, hogyan Borsi. Rövid időn belül helyre lehet állítani II. Rákóczi Ferenc mellszobrát, melyet színesfémtolvajok loptak el, majd vágtak több darabra. LECZO ZOLTÁN Szabó Ottó festő- és szobrászművész lapunknak elmondta, néhány napja a bodrogközi községben járt, hogy a helyszínen mérje fel, Mayer Ede 1907-ben készített alkotásában pontosan mekkora kár keletkezett, illetve hogy milyen eljárás alkalmazásával és mekkora költséggel lehet restaurálni a szobrot. A képzőművész szerint a szobor sokkal rosszabb állapotban van, mint a fotókon látszott. A tolvajok ugyanis barbár módon, vastag vágókoronggal darabolták fel, az egyes részeket hajlítgatással választották el egymástól, így a csonkítás komoly anyagveszteséget eredményezett, és a szobor helyenként deformálódott is. A helyreállítása az elmondottak ellenére sem különösebben időigényes, az viszont nem mindegy, hogy az egyébként komoly költségekkel járó restaurálás során a szóba jöhető eljárások közül a szakemberek melyiket alkalmazzák. Az alkotás egyes részei megfelelő módszerekkel összehegeszthe- tők ugyan, ám problémát jelent, hogy a szobor anyaga több mint 100 éves, így elképzelhető, hogy ha a helyreállított mellszobor ki lesz téve az időjárás viszontagságainak, a varratok egy idő múlva láthatóvá válnak. A képzőművész azt szeretné, hogy a borsi község tulajdonában lévő szobor restaurálása előtt egy szakemberekből álló független testület tegyen javaslatot az önkormányzatnak arra, hogy a helyreállítás során melyik eljárást válasszák, ezáltal ugyanis elkerülhető volna, hogy szakmaiat- lan döntés szülessen. Az elmúlt években egyébként Szabó Ottó - Jozef Kužidlo szobrászművésszel közösen - alkotta meg a kassai Szent Erzsébet-Székesegyház Salkaházi Sára-szobrát, a restei Rózsafűzér királynője templom oltárát, festményeit, szobrait, sőt a templom mozaikjait, vit- rázsait és teljes belső berendezését is az ő tervei alapján készítették, továbbá a szepsi katolikus templom szakrális tere (oltár, ambó, oltárkereszt, gyertyatartók), de a debrődi Szent László-térszobor és a véglesi vár enteriőrtervei és az ő nevéhez fűződnek. A II. Rákóczi Ferencet ábrázoló szobor egyes részeit hajlítgatással választották el egymástól, így azok deformálódtak is (A szerző felvétele) Tornaiján 89 gyereket írattak magyar iskolába Stabil az elsősök száma 1BOS EMESE Tornaija. Nyolcvankilenc kiselsőst írattak be a Kazinczy Ferenc Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolába. Ez a szám a korábbi évekhez viszonyítva enyhe emelkedést jelent. Nagy Katalin igazgató elmondta, az utóbbi két évben átlagosan 5-8 gyerekkel több ül be az iskolapadba, mint korábban. Hosszú évek óta - idén ősszel is - három első és egy kisebb létszámú felkészítő osztályt nyitnak. A nulladik osztály létszáma a tavaszi pszichológiai vizsgálattól függ. A behatást hosszú folyamat előzte meg. „Mindent megteszünk azért, hogy a szülőket meggyőzzük, gyerekeiket magyar iskolába írassák be - mondta Nagy Katalin. - Októberben indult iskolánkban a program. Először iskolalátogatásra invitáltuk a szülőket, majd pedagógusaink látogattak el az óvodákba. Ezt követően kézműves-foglalkozással egybekötött délutánt szerveztünk, végezetül a nyűt napon a leendő elsősök szüleikkel együtt azt is megfigyelhették, hogyan folyik az iskolában az oktatói-nevelői munka. Az interaktív táblát is bemutattuk a látogatóknak” - tette hozzá az igazgató. A Kazinczy Ferenc alapiskolába 820 diák jár, közel 40 százalékuk bejáró. Nagy Katalin hangsúlyozta, kiemelten odafigyelnek a vidékről érkező elsősökre., és mielőtt beírnák őket az első osztályba, konzultálnak a helyi iskolákkal. Nem szeretnék ugyanis elcsalogatni a gyerekeket a vidéki iskoláktól. Ä szülőket is minden esetben arra biztatják, a helyi intézménybe járassák gyerekeiket. Az előzetes felmérések alapján a leendő elsősök fele szociálisan hátrányos helyzetű környezetből érkezik. Sajnos ez nem meglepetés, mert az intézmény diákjainak fele szintén hátrányos helyzetű. Az igazgató nem lát esélyt arra, hogy ez a jövőben megváltozzon. A tornaijai alapiskola vezetésének egyébként az étkezde állapota okozza a legnagyobb fejtörést. A konyhai felszerelések elavultak, a helyiségek sem felelnek meg az előírásoknak, illetve a higiéniai követelményeknek. Bár az intézmény ősszel vásárolt néhány új, rozsdamentes edényt, decemberben betörtek az étkezdébe, és az ott tárolt élelmiszerek mellett az új edényeket is ellopták. Nagy Katalin azonban derűlátó. „Jelenleg is folynak az egyeztetések, az iskola a fenntartójával, vagyis a várossal közösen újítja fel az étkezdét. Mi a helyiségeket igyekszünk felújítani, a város pedig a felszerelés beszerzését vállalta” - nyilatkozott lapunknak az igazgató. A munkálatokat őszre szeretnék befejezni. A helyiek tiltakozása ellenére a Kis-hegyen lévő akácerdő egyharmadát már kivágták Tüntetés az akácos megmentéséért A tiltakozó akció résztvevői elfogadhatatlannak tartották, hogy a helyiek megkérdezése nélkül vágták ki az akácos fáinak egyharmadát. Aggodalmuknak és nemtetszésüknek hangot is adtak. Vlastimil Rezek bevallotta, nem számítottak arra, hogy az akácos revitalizációja ilyen indulatokat és ellenérzéseket vált ki a helyiek körében (A szerző felvételei) TUDÓSÍTÁS Királyhelmec. Tiltakozó akciót szerveztek tegnap délelőtt a helyi polgárok a városháza előtti téren, hogy megakadályozzák a Kis-hegyen zajló fakitermelés folytatását. A Királyhelmeci Városi Hivatalban a tüntetéssel egy időben a település vezetése és az Állami Erdők (Štátne lesy) vállalat területileg illetékes képviselői tárgyaltak a helyzet megoldása érdekében. A bodrogközi város felett található Kis-hegyen néhány héttel ezelőtt kezdődött meg a fák kivágása, a munkálatokról a helyi önkormányzatot senki sem tájékoztatta. Az akácos megmentéséért ezután aláírás- gyűjtési akció indult, melyhez közel 2000 helyi csatlakozott. Balog József polgármester elmondta, időközben kiderült, hogy a munkálatokat - az érvényben lévő törvényi szabályozással összhangban - a területileg illetékes állami erdőgazdálkodási vállalat irányítja és felügyeli, a településnek pedig nincs olyan jogköre, mely alapján a fakitermelést leállíthatná vagy akár korlátozhatná. Az erdőgazdálkodási jogokat gyakorló vállalat egyébként még csak tájékoztatni sem köteles az önkormányzatot, a jogszabályok alapján csupán a kitermelés során a közműhálózatban okozott károkat kell megtérítenie. (Erre a vállalat már ígéretet tett - a szerk. megj.) Vlastimil Rezek, az Állami Erdők szóvivője lapunknak elmondta, az érvényben lévő erdőgazdálkodási tervezet szerint az elkövetkező 20 évben, két fázisban a Kis-hegyen található akácerdő teljes megújítását szeretnék elvégezni. Idén a területről 1100 köbméternyi fát termelnek ki, illetve az elkövetkező években további 600 köbméter akácfát is kivágnának. Facsemetéket nem ültetnek, ugyanis akácerdő esetében - melynek önmegújító képessége kiváló - erre nincs szükség. A szóvivő hangsúlyozta, a munkálatok elvégzéséhez szükséges összes engedéllyel rendelkeznek, illetve a tervezet kidolgozása és megvalósítása a hatályos környezetvédelmi és erdőgazdálkodási szabályozásnak minden szempontból megfelel. Rezek ugyanakkor bevallotta, nem számítottak arra, hogy az akácos revitalizációja ilyen indulatokat és ellenérzéseket vált ki a helyiek körében. A városházán tegnap tartott tanácskozáson így kompromisszumos megoldás született. A tervezett 1100 köbméternyi fát 2013-ban kitermelik, ám az említett 600 köbméternyi fa kivágására csak 2019-ben kerül sor. (leczo)
