Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-13 / 61. szám, szerda

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. MÁRCIUS 13. www.ujszo.com RÖVIDEN Irán perelné az Argo-akciót Teherán. Pert akarnak indítani Az Argo-akció című Os- car-díjas film producerei ellen az iráni hatóságok, miután hétfőn zártkörű vetítésen bemutatták Az Argo-akciót iráni kulturális tisztviselők és kritikusok egy csoportjának. A fil­met már korábban CIA-propagandának és Irán-ellenes pro­dukciónak bélyegezte az iráni vezetés, és bejelentette, hogy „ellenfilmként” leforgatják az Argó iráni változatát. A Ben Affleck rendezésében készült alkotás az 1979-es iráni iszlám forradalom idején játszódik, és hat amerikai követségi al­kalmazott Teheránból való kimenekítését meséli el. (MTI) Új kiállítások Füleken Fülek. Holnap két kiállítás nyílik a Füleki Vármúzeumban. A rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum tavaly ünnepelte megalakulásának 130. évfordulóját, ebből az alkalomból viszi Fülekre a Gömör-Kishonti Múzeum kincsestára című kiállí­tást. A látogatók az intézmény gyűjteményeinek alakulását és történetét követhetik végig az 1882-tól napjainkig. A legna­gyobb érdeklődésre az az összeállítás tarthat számot, amely a XVIII. századtól a XX. század elejéig vonultat fel fegyvereket, ez volt a múzeum első állandó kiállítása 1913-ban. Ezzel pár­huzamosan nyitják meg a rozsnyói Bányászati Múzeum Rozsnyói céhek című kiállításé, amely gazdag írásos és tárgyi hagyatékkal kínál betekintést a céhek és különböző mestersé­gek történetébe. Mindkét tárlat május 5-ig tekinthető meg a várban. A Fórum Kisebbségkutató Intézet Nyelvében él a ná­rodnostná menšina című vándorkiállítását viszi el Fülekre. Március 15-től április 23-ig a Városi Honismereti Múzeumban mutatják be a kisebbségi nyelvi jogok 1918 és 2012 közötti dél-szlovákiai történetét. (MTI) FÜLVIDÉK Június 2-áig látható a pozsonyi Mirbach-palotában A művészet kincsei - a szecesszió című tárlat Elegáns formák bűvöletében Nő virággal 1897-1898, gobelinterv, 51 x 71 cm, magántulajdon (Fotó: GMB) Paranoid - Gladiátor JUHÁSZ KATALIN Az ekecsi Paranoid hosszú évek óta kitartóan űzi az ipart. A jó öreg hard rock műfaj utol­só mohikánjai ők, bár a zene­kar 2009-ben teljesen újjáala­kult. Mostanában járási és magyarországi megyei szin­ten fut a szekér, saját bevallá­suk szerint bejött, amit akar­tak, kisebb nagyobb sikerek koronázzák tevékenységüket Ami azért is örvendetes, mert tájainkon rajtuk kívül kevesen maradtak hűek a nyolcvanas évek vívmányaihoz. A Parano­id zenéjét nem kezdte ki a crossover, a punk rock, a grunge és egyéb újító moz­galmak. Talán csak a sajnála­tos módon feloszlott Metal Sector hasonlítható hozzájuk szellemiségben, kitartásban, és abban, hogy sosem akartak mindenáron divatosak lenni. A napokban jelent meg a Paranoid Gladiátor című al­buma. Először valami újdon­ságot kerestem rajta, de mi­után nem igazán találtam, vál­laltam az időutazást. A szá­mok szerkezete kiszámítható, fülbemászó, egyszerű dalla­mokkal, dalonként egy-egy fő témával, amelyet kemény girárriffek támasztanak meg. Néha a verze alatt is szólózik a gitár, a hangszerelés gazdag, markáns váltásokkal, ahogy kell. Bár az anyag nélkülöz bármiféle zenei és érzelmi szélsőséget, a végén mégsen egy súlytalan massza marad a hallgató fejében. Karakteres zene ez, ráadásul a romanti­kus-lázadó szövegek a nyerrs gitárokkal izgalmas ellentétet képzenek. A címadó Gladiátor tulaj- donléppen egy három részes „szága”. Az első rész, a Harc energikus lüktetése ellensú­lyozza a néhol rock-klisékből építkező szöveget („Rácsok mögött a szabadság, mit sem ér az igazság, álmokból szőtt valóság, ébredj fel, harcolj tovább”). A második rész (Végzet) is haslonlóan akció­dús, végül pedig egy lírai dal­ban hazatér a megfáradt gla­diátor („Elmúlt minden, ami harc és fájdalom, fáradt szived megnyugodhat, vár a békés otthon). Itt is akad klisé, egyeztetési hiba és képzavar (Nézz az égre, hogy ragyognak a csillagok, gyógyítják a sebe­ket, mit rád vertek a gyilkosok”) de hát jó szöveget írni nem egyszerű. Néha azért sikerül, ez a két sor például ki­fejezetten költői: „Nézem, ahogy söprik a dalok darabjait. Megfakult képek, már hajna- lodik. ” Kevesen tudják, hogy a ze­nekar mindössze három nap alatt vette fel a lemezt - ennyi stúdióidőt tudtak megfizetni. A kapitalizmus vastörvényei ellenére nem érezhető a kap­kodás, sőt minden szépen ki­dolgozott, szinte túlságosan is. E tény, illetve a néhol kissé necces szövegek ellenére sike­rült elkerülniük azt a fajta bán­tó modorosságot, amely erre a műfajra olyjellemző. Értékelés: ««> ) ©Líbiaiét Pozsony. A Pozsonyi Városi Galéria a tavaszi idényre látványos és vonzó kiállí­tást készített elő a Csehor­szág és a mai Szlovákia te­rületén született legjelen­tősebb szecessziós alkotá­sokból. Az összeállításból természetesen nem hi­ányzik az irányzat legis­mertebb alkotója, Alfons Mucha sem. Összeté­veszthetetlen munkáiból értékes válogatás gazda­gítja a tárlatot. TALLÓSI BÉLA „Jan Kukal műgyűjtő és művészeti menedzser húsz kiál­lítást hozott létre eddig, s ebből a Pozsonyi Városi Galéria számá­ra tizenhetet. Kiállításai intéz­ményünk leglátogatottabb tár­latai voltak-mondtaamegnyitó előtt Ivan Jančár, a galéria igaz­gatója. „Ennek a kiállításnak az elkészítése volt a legigényesebb - fűzte hozzá Jan Kukal. - Kü­lönböző csehországi és szlová­kiai galériákkal együttműködve több mint egy évig készítettük elő. És mégsem vagyok benne biztos, hogy látogatottságban sikerül majd túlszárnyalnunk azt, amit a 2001-ben a Pálffy-pa- lotában rendezett Mucha-tárlat- tal értünk el. Arra negyvenezren voltak kíváncsiak. A szecesszió kifejezés latin eredetű. Maga az irányzat ki­vonulást, elszakadást jelent a historizmustól és mindattól, amit a korabeli akadémikus művészet képviselt. A sze­cesszió a 19. század végén és a 20. század elején terjedt el; uralkodóvá vált a festészetben, a szobrászatban, az építészet­ben, és hatással volt az életstí­lusra. Csehországban és a mai Szlovákia területén is hatott a művészeti életre, voltak jeles követői. A művészet kincsei - a szecesszió című tárlat a sze­cessziónak a tájainkra „betört uralmáról” ad képet. A sze­cessziós stílust mindenki hamar felismeri és azonosítja, jegyei, a nagymértékű stilizálás, a növé­nyi mintákra építő, hullámzó ornamentika, a hangsúlyos, élénk színek alkalmazása azonnal szembetűnő. A sze­cesszió elutasította az egyenest és a derékszöget. A szecessziós művészeket elsősorban a női test és a virágok kecses, elegáns formái inspirálták. A pozsonyi kiállítás alapját Alfons Mucha alkotásaiból állí­tották össze, művei külön te­remben kaptak helyet. A mor­vaországi Ivanéicéből származó Mucha a művészek akkori Mek­kája, Párizs után New Yorkot is meghódította, ahol 1904-ben százezernyi rajongó fogadta ót, s a New York Times külön­kiadásban ünnepelte érkezését. A mostani pozsonyi tárlaton a művész párizsi korszakából, to­vábbá New York-i tartózkodása idején, valamint Csehországban alkotott munkáiból egyaránt láthatók. Egyebek közt meg­tekinthető híres Gismonda-pla- kátja, amelyet Sarah Bernhardt színésznő kérésére készített el 1894 karácsonyán Párizsban - akkor még műit ismeretlen művész - a Gismonda című színházi előadás plakátjaként. A Gismonda áttörést jelentett Mucha pályáján, meghozta számára a nemzetközi sikert, s a legkeresettebb plakátfestővé tette őt. S ahogy Jan Kukal megfogalmazta, ez a plakát a képzőművészetben megnyitot­ta a „Mucha-stílus korszakát”, amely több mint két évtizedig uralkodott. A tárlat anyagában Med- nyánszky László és Jaszusch Antal művészete is dominánsan megjelenik (Mednyánszky nagyméretű festményeiből, táj­képeiből láthatunk), valamint Martin Benka korai művé­szetének egy-egy darabja is be­került a válogatásba. Összesen tizenhét művész öt­venhat alkotását kínálja a tárlat, ebből huszonhatot magán­gyűjtőktől kölcsönöztek, s töb­bet első alkalommal állítanak ki. A művészet kincsei - a sze­cesszió című tárlatnak 2014-ben folytatását is tervezik, A sze­cesszió legendás alakjai címmel. A tervek szerint akkor Gustav Klimt, Toulouse-Lautrec és ter­mészetesen Mucha plakátjaiból láthatunkmajd válogatást. OTTHONUNK A NYELV Március 15. helyesírása MISAD KATALIN Március tizenötödike köze­ledtével a hazai magyar saj­tóban sorra jelennek meg az ünnepet méltató írások, a megemlékezések helyszíné­ről és időpontjáról szóló érte­sítések. Szinte kivétel nélkül nagy kezdőbetűvel jelölik a szóban forgó történelmi esemény nevét, pl.: „az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc”, „a Szabad­ságharc emléknapja az 1848-as Szabadságharc”. A magyar helyesírás szabá­lyai szerint azonban az ünne­peket, nevezetes napokat, tör­ténelmi eseményeket jelentő szókapcsolatokat kis kezdőbetűvel írjuk, pl.: a hon­foglalás, a szabadságharc, március tizenötödike stb. (lásd: A magyar helyesírás szabályai. Tizenegyedik ki­adás. Tizenkettedik, példa­anyagában átdolgozott le­nyomat. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2000: 58). A Helyes­írás c. kézikönyv alapján ab­ban az esetben is kisbetűs a szókezdet, ha az ünnepnek vagy eseménynek nagyon erős a pozitív érzelmi töltése, pl.: karácsony, húsvét, anyák nap­ja. A fenti szabályozásokkal ellentétben mind a hazai, mind a magyarországi írás- gyakorlat azt mutatja, hogy az ünnepeket, nevezetes napokat jelölő szavakat illetően egyre gyakoribb, sőt terjedőben van a nagybetűs szókezdet. A szakirodalom a jelensé­get érzelmi alapú nagykezd- őbetűsítésnek nevezi. Egye­sek szerint a nagybetűsítés kezdetben csak a szakrális szövegekre korlátozódott: a Szent Korona vagy a Szent Jobb nagy kezdőbetűs írás­módját például innen vette át a standard írásgyakorlat, ma már pedig a helyesírási szótá­rak is ebben a nagybetűs írás­formában rögzítik őket. Má­sok szerint azonban a nagy- kezdőbetűsítés típusukat te­kintve eltérő névformákban tűnik fel, ami azt jelzi, hogy nem elszigetelt esetekről, ha­nem egyfajta rendszeres­ségről, folyamatról van szó, amely hatással lehet helyes­írásunk jövőjére. A következő helyesírási probléma a szóban forgó ün­nep keltezésével kapcsolatos. A sajtóban gyakran jelennek meg a szabályos jelölés­módtól eltérő alakulatok, pl.: „1848-1849”, „1848. már­ciusa”, „1848. hősei”, 1848. óta”, „1848. jelentősége” stb. Az évszámok írásában alap­szabálynak számít, hogy amennyiben két évszám va- lamettől valameddig teijedő viszonyt érzékeltet, nagy­kötőjellel vagy törtjellel kap­csoljuk össze őket: 1848-1849 vagy 1848/1849. További tudnivaló, hogy nem teszünk pontot az év­szám után, ha az utána kö­vetkező hónapnévvel vagy más szóval birtokviszonyban áll, pl.: 1848 márciusa, 1848 hősei. Nem követi pont az év­számot akkor sem, ha név­utós vagy névutó-mellékne- ves szerkezetben fordul elő: 1848 óta, 1848 előtti. Nincs pont az évszám után továbbá, ha a mondatszerkezetbe il­leszkedve az alany szerepét tölti be, pl.: 1848 jelentősége, 1848/49 üzenete. Az ünnep dátumában a nap után min­dig pontot teszünk - tehát: 1848. március 15. -, akár tőszámnévként (március ti­zenöt), akár sorszámnévként (március tizenötödike) olvas­suk ki. A napot jelölő számje­gyek toldalékos alakjaiban azonban a kötőjellel kapcsolt toldalék elől elmarad a pont: március 15-e. A toldalékok közül az -n határozórag előtt kötelezően áll a birtokos személyjel - lásd: március 15-én -, a többi rag előtt vagy ott van, vagy elmarad, pl.: március 15-ről vagy 15-éről. Ha a napok sor­száma után névutó követke­zik, a számok után vagy pon­tot, vagy birtokos személyje­let kell kitenni: 1848. márci­us 15. óta vagy 1848. március 15-e óta.

Next

/
Thumbnails
Contents