Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-13 / 61. szám, szerda
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. MÁRCIUS 13. www.ujszo.com RÖVIDEN Irán perelné az Argo-akciót Teherán. Pert akarnak indítani Az Argo-akció című Os- car-díjas film producerei ellen az iráni hatóságok, miután hétfőn zártkörű vetítésen bemutatták Az Argo-akciót iráni kulturális tisztviselők és kritikusok egy csoportjának. A filmet már korábban CIA-propagandának és Irán-ellenes produkciónak bélyegezte az iráni vezetés, és bejelentette, hogy „ellenfilmként” leforgatják az Argó iráni változatát. A Ben Affleck rendezésében készült alkotás az 1979-es iráni iszlám forradalom idején játszódik, és hat amerikai követségi alkalmazott Teheránból való kimenekítését meséli el. (MTI) Új kiállítások Füleken Fülek. Holnap két kiállítás nyílik a Füleki Vármúzeumban. A rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum tavaly ünnepelte megalakulásának 130. évfordulóját, ebből az alkalomból viszi Fülekre a Gömör-Kishonti Múzeum kincsestára című kiállítást. A látogatók az intézmény gyűjteményeinek alakulását és történetét követhetik végig az 1882-tól napjainkig. A legnagyobb érdeklődésre az az összeállítás tarthat számot, amely a XVIII. századtól a XX. század elejéig vonultat fel fegyvereket, ez volt a múzeum első állandó kiállítása 1913-ban. Ezzel párhuzamosan nyitják meg a rozsnyói Bányászati Múzeum Rozsnyói céhek című kiállításé, amely gazdag írásos és tárgyi hagyatékkal kínál betekintést a céhek és különböző mesterségek történetébe. Mindkét tárlat május 5-ig tekinthető meg a várban. A Fórum Kisebbségkutató Intézet Nyelvében él a národnostná menšina című vándorkiállítását viszi el Fülekre. Március 15-től április 23-ig a Városi Honismereti Múzeumban mutatják be a kisebbségi nyelvi jogok 1918 és 2012 közötti dél-szlovákiai történetét. (MTI) FÜLVIDÉK Június 2-áig látható a pozsonyi Mirbach-palotában A művészet kincsei - a szecesszió című tárlat Elegáns formák bűvöletében Nő virággal 1897-1898, gobelinterv, 51 x 71 cm, magántulajdon (Fotó: GMB) Paranoid - Gladiátor JUHÁSZ KATALIN Az ekecsi Paranoid hosszú évek óta kitartóan űzi az ipart. A jó öreg hard rock műfaj utolsó mohikánjai ők, bár a zenekar 2009-ben teljesen újjáalakult. Mostanában járási és magyarországi megyei szinten fut a szekér, saját bevallásuk szerint bejött, amit akartak, kisebb nagyobb sikerek koronázzák tevékenységüket Ami azért is örvendetes, mert tájainkon rajtuk kívül kevesen maradtak hűek a nyolcvanas évek vívmányaihoz. A Paranoid zenéjét nem kezdte ki a crossover, a punk rock, a grunge és egyéb újító mozgalmak. Talán csak a sajnálatos módon feloszlott Metal Sector hasonlítható hozzájuk szellemiségben, kitartásban, és abban, hogy sosem akartak mindenáron divatosak lenni. A napokban jelent meg a Paranoid Gladiátor című albuma. Először valami újdonságot kerestem rajta, de miután nem igazán találtam, vállaltam az időutazást. A számok szerkezete kiszámítható, fülbemászó, egyszerű dallamokkal, dalonként egy-egy fő témával, amelyet kemény girárriffek támasztanak meg. Néha a verze alatt is szólózik a gitár, a hangszerelés gazdag, markáns váltásokkal, ahogy kell. Bár az anyag nélkülöz bármiféle zenei és érzelmi szélsőséget, a végén mégsen egy súlytalan massza marad a hallgató fejében. Karakteres zene ez, ráadásul a romantikus-lázadó szövegek a nyerrs gitárokkal izgalmas ellentétet képzenek. A címadó Gladiátor tulaj- donléppen egy három részes „szága”. Az első rész, a Harc energikus lüktetése ellensúlyozza a néhol rock-klisékből építkező szöveget („Rácsok mögött a szabadság, mit sem ér az igazság, álmokból szőtt valóság, ébredj fel, harcolj tovább”). A második rész (Végzet) is haslonlóan akciódús, végül pedig egy lírai dalban hazatér a megfáradt gladiátor („Elmúlt minden, ami harc és fájdalom, fáradt szived megnyugodhat, vár a békés otthon). Itt is akad klisé, egyeztetési hiba és képzavar (Nézz az égre, hogy ragyognak a csillagok, gyógyítják a sebeket, mit rád vertek a gyilkosok”) de hát jó szöveget írni nem egyszerű. Néha azért sikerül, ez a két sor például kifejezetten költői: „Nézem, ahogy söprik a dalok darabjait. Megfakult képek, már hajna- lodik. ” Kevesen tudják, hogy a zenekar mindössze három nap alatt vette fel a lemezt - ennyi stúdióidőt tudtak megfizetni. A kapitalizmus vastörvényei ellenére nem érezhető a kapkodás, sőt minden szépen kidolgozott, szinte túlságosan is. E tény, illetve a néhol kissé necces szövegek ellenére sikerült elkerülniük azt a fajta bántó modorosságot, amely erre a műfajra olyjellemző. Értékelés: ««> ) ©Líbiaiét Pozsony. A Pozsonyi Városi Galéria a tavaszi idényre látványos és vonzó kiállítást készített elő a Csehország és a mai Szlovákia területén született legjelentősebb szecessziós alkotásokból. Az összeállításból természetesen nem hiányzik az irányzat legismertebb alkotója, Alfons Mucha sem. Összetéveszthetetlen munkáiból értékes válogatás gazdagítja a tárlatot. TALLÓSI BÉLA „Jan Kukal műgyűjtő és művészeti menedzser húsz kiállítást hozott létre eddig, s ebből a Pozsonyi Városi Galéria számára tizenhetet. Kiállításai intézményünk leglátogatottabb tárlatai voltak-mondtaamegnyitó előtt Ivan Jančár, a galéria igazgatója. „Ennek a kiállításnak az elkészítése volt a legigényesebb - fűzte hozzá Jan Kukal. - Különböző csehországi és szlovákiai galériákkal együttműködve több mint egy évig készítettük elő. És mégsem vagyok benne biztos, hogy látogatottságban sikerül majd túlszárnyalnunk azt, amit a 2001-ben a Pálffy-pa- lotában rendezett Mucha-tárlat- tal értünk el. Arra negyvenezren voltak kíváncsiak. A szecesszió kifejezés latin eredetű. Maga az irányzat kivonulást, elszakadást jelent a historizmustól és mindattól, amit a korabeli akadémikus művészet képviselt. A szecesszió a 19. század végén és a 20. század elején terjedt el; uralkodóvá vált a festészetben, a szobrászatban, az építészetben, és hatással volt az életstílusra. Csehországban és a mai Szlovákia területén is hatott a művészeti életre, voltak jeles követői. A művészet kincsei - a szecesszió című tárlat a szecessziónak a tájainkra „betört uralmáról” ad képet. A szecessziós stílust mindenki hamar felismeri és azonosítja, jegyei, a nagymértékű stilizálás, a növényi mintákra építő, hullámzó ornamentika, a hangsúlyos, élénk színek alkalmazása azonnal szembetűnő. A szecesszió elutasította az egyenest és a derékszöget. A szecessziós művészeket elsősorban a női test és a virágok kecses, elegáns formái inspirálták. A pozsonyi kiállítás alapját Alfons Mucha alkotásaiból állították össze, művei külön teremben kaptak helyet. A morvaországi Ivanéicéből származó Mucha a művészek akkori Mekkája, Párizs után New Yorkot is meghódította, ahol 1904-ben százezernyi rajongó fogadta ót, s a New York Times különkiadásban ünnepelte érkezését. A mostani pozsonyi tárlaton a művész párizsi korszakából, továbbá New York-i tartózkodása idején, valamint Csehországban alkotott munkáiból egyaránt láthatók. Egyebek közt megtekinthető híres Gismonda-pla- kátja, amelyet Sarah Bernhardt színésznő kérésére készített el 1894 karácsonyán Párizsban - akkor még műit ismeretlen művész - a Gismonda című színházi előadás plakátjaként. A Gismonda áttörést jelentett Mucha pályáján, meghozta számára a nemzetközi sikert, s a legkeresettebb plakátfestővé tette őt. S ahogy Jan Kukal megfogalmazta, ez a plakát a képzőművészetben megnyitotta a „Mucha-stílus korszakát”, amely több mint két évtizedig uralkodott. A tárlat anyagában Med- nyánszky László és Jaszusch Antal művészete is dominánsan megjelenik (Mednyánszky nagyméretű festményeiből, tájképeiből láthatunk), valamint Martin Benka korai művészetének egy-egy darabja is bekerült a válogatásba. Összesen tizenhét művész ötvenhat alkotását kínálja a tárlat, ebből huszonhatot magángyűjtőktől kölcsönöztek, s többet első alkalommal állítanak ki. A művészet kincsei - a szecesszió című tárlatnak 2014-ben folytatását is tervezik, A szecesszió legendás alakjai címmel. A tervek szerint akkor Gustav Klimt, Toulouse-Lautrec és természetesen Mucha plakátjaiból láthatunkmajd válogatást. OTTHONUNK A NYELV Március 15. helyesírása MISAD KATALIN Március tizenötödike közeledtével a hazai magyar sajtóban sorra jelennek meg az ünnepet méltató írások, a megemlékezések helyszínéről és időpontjáról szóló értesítések. Szinte kivétel nélkül nagy kezdőbetűvel jelölik a szóban forgó történelmi esemény nevét, pl.: „az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc”, „a Szabadságharc emléknapja az 1848-as Szabadságharc”. A magyar helyesírás szabályai szerint azonban az ünnepeket, nevezetes napokat, történelmi eseményeket jelentő szókapcsolatokat kis kezdőbetűvel írjuk, pl.: a honfoglalás, a szabadságharc, március tizenötödike stb. (lásd: A magyar helyesírás szabályai. Tizenegyedik kiadás. Tizenkettedik, példaanyagában átdolgozott lenyomat. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2000: 58). A Helyesírás c. kézikönyv alapján abban az esetben is kisbetűs a szókezdet, ha az ünnepnek vagy eseménynek nagyon erős a pozitív érzelmi töltése, pl.: karácsony, húsvét, anyák napja. A fenti szabályozásokkal ellentétben mind a hazai, mind a magyarországi írás- gyakorlat azt mutatja, hogy az ünnepeket, nevezetes napokat jelölő szavakat illetően egyre gyakoribb, sőt terjedőben van a nagybetűs szókezdet. A szakirodalom a jelenséget érzelmi alapú nagykezd- őbetűsítésnek nevezi. Egyesek szerint a nagybetűsítés kezdetben csak a szakrális szövegekre korlátozódott: a Szent Korona vagy a Szent Jobb nagy kezdőbetűs írásmódját például innen vette át a standard írásgyakorlat, ma már pedig a helyesírási szótárak is ebben a nagybetűs írásformában rögzítik őket. Mások szerint azonban a nagy- kezdőbetűsítés típusukat tekintve eltérő névformákban tűnik fel, ami azt jelzi, hogy nem elszigetelt esetekről, hanem egyfajta rendszerességről, folyamatról van szó, amely hatással lehet helyesírásunk jövőjére. A következő helyesírási probléma a szóban forgó ünnep keltezésével kapcsolatos. A sajtóban gyakran jelennek meg a szabályos jelölésmódtól eltérő alakulatok, pl.: „1848-1849”, „1848. márciusa”, „1848. hősei”, 1848. óta”, „1848. jelentősége” stb. Az évszámok írásában alapszabálynak számít, hogy amennyiben két évszám va- lamettől valameddig teijedő viszonyt érzékeltet, nagykötőjellel vagy törtjellel kapcsoljuk össze őket: 1848-1849 vagy 1848/1849. További tudnivaló, hogy nem teszünk pontot az évszám után, ha az utána következő hónapnévvel vagy más szóval birtokviszonyban áll, pl.: 1848 márciusa, 1848 hősei. Nem követi pont az évszámot akkor sem, ha névutós vagy névutó-mellékne- ves szerkezetben fordul elő: 1848 óta, 1848 előtti. Nincs pont az évszám után továbbá, ha a mondatszerkezetbe illeszkedve az alany szerepét tölti be, pl.: 1848 jelentősége, 1848/49 üzenete. Az ünnep dátumában a nap után mindig pontot teszünk - tehát: 1848. március 15. -, akár tőszámnévként (március tizenöt), akár sorszámnévként (március tizenötödike) olvassuk ki. A napot jelölő számjegyek toldalékos alakjaiban azonban a kötőjellel kapcsolt toldalék elől elmarad a pont: március 15-e. A toldalékok közül az -n határozórag előtt kötelezően áll a birtokos személyjel - lásd: március 15-én -, a többi rag előtt vagy ott van, vagy elmarad, pl.: március 15-ről vagy 15-éről. Ha a napok sorszáma után névutó következik, a számok után vagy pontot, vagy birtokos személyjelet kell kitenni: 1848. március 15. óta vagy 1848. március 15-e óta.
