Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-13 / 61. szám, szerda

4 Külföld ÚJ SZÓ 2013. AAÁRCIUS 13. www.ujszo.com Érvényes a fegyverszünet Washington. A koreai háborút lezáró fegyver­szüneti egyezmény to­vábbra is érvényben van, annak ellenére, hogy Észak-Korea azt állítja: felmondta a megállapo­dást - hangsúlyozta az ENSZ-főtitkár szóvivője. Martin Nesirky rámuta­tott, annak idején a meg­állapodást az ENSZ Közgyűlése fogadta el, így annak egyoldalú felmon­dásához sem Észak-, sem Dél-Koreának nincs joga. A Csunan Ilbo című tekin­télyes szöuli lap tegnap azt írta, a dél-koreai par­toknál maradnak az atom­fegyverrel felszerelt ame­rikai hadihajók azt köve­tően is, hogy április végén véget ér a térségben a két ország közös hadgyakor­lata. A március elejétől tartó Foal Eagle fedőnevű hadgyakorlaton mintegy tízezer amerikai és két­százezer dél-koreai kato­na vesz részt. (MTI) Szegényes Obama-csomag Washington. Közel-ke­leti látogatása előtt ame­rikai arab vezetőkkel tár­gyalt Barack Obama. Az amerikai elnök előzőleg megbeszélést folytatott a legfontosabb amerikai zsidó szervezetek képvise­lőivel is. Obama március 20-án keresi fel Izraelt, s ennek kapcsán már jelez­te: a mostani látogatás ke­retében nem fog előállni egy újabb izraeli-palesz­tin béketervvel. (MTI) Amerikai veszteségek Kabul. Öt amerikai ka­tona halt meg Afganisztán déli részén egy helikopter balesete miatt - közölte tegnap a NATO. A közle­mény szerint az áldozátok a NATO vezette nemzet­közi biztonsági erőhöz (ISAF) tartoztak. A bal­eset a dél-afganisztáni Kandahár város külterüle­tén történt. Előző nap két amerikai katonát lőtt le egy afgán egyenruhát vi­selő tiszt. (MTI) Új bolgár kormányfő Szófia. Marin Raikovot, Bulgária volt párizsi nagy­követét nevezte ki ügyvi­vő kormányfőnek tegnap Roszen Plevneliev bolgár államfő. Raikov a május 12-ére kiírt előrehozott választásokig irányítja az országot. A miniszterel­nöki poszt mellett a kül­ügyminiszteri tisztséget is ő tölti be a szakértői kor­mányban. (MTI) Abszolút többséget alkot a száztizenöt tagú pápaválasztó testületben a hatvan európai bíboros Fehér füstre vár az egész világ Valóságos élő művészettörténeti album a Sixtus-kápolna, ahol pápát választanak a kulcsra zárt bí­borosok (SITA/AP-felvétel) Róma. Az új pápával való együttműködésre szólítot­ta fel a bíborosokat a konk- lávé nyitányaként megtar­tott szentmisén Angelo Sodano. Bármilyen heve­sen eshet, bármilyen erő­sen fújhat a szél, a Sixtus- kápolna kéményéből fel­szálló füst jól fog látszani - ígérte az aggódó újság­íróknak az olasz kémény­seprők szövetségének fő­titkára. ÖSSZEFOGLALÓ Az aggodalom helyénvaló volt, és nemcsak azért, mert a konklávé várható időtartamára a meteorológusok rossz időt jó­soltak. 2005. április 19-én este hat óra előtt pár perccel hiába nézte a Szent Péter téren összegyűlt tömeg a Sixtus-ká­polna kéményéből felszálló füs­töt, nem lehetett megállapítani, milyen a színe. Pedig Joseph Ratzinger pápává választását adta hírül. A füst először fekete koromfelhőre emlékeztetett, majd piszkosszürkévé változott, utána világosabbnak tűnt, de fe­hérnek nem lehetett nevezni. Még a kéményre a legjobb rálá­tást nyújtó tetőteraszon álló Al- essio Vinci CNN-tudósító is bi­zonytalanul várt, azt remélve, talán a fülhallgatóján a stúdió­ból súgnak neki. „Ez fehér! Fehér a füst!” - kiabálták ki a térre a dermedten álló újságíróknak a vatikáni sajtóközpontból. így derült ki, hogy fehér füst szállt fel, a bíborosok megvá­lasztották az új pápát, akinek nevét nem sokkal később a Szent Péter-bazilika központi lodzsájáról mondták be. A már több konklávét megélt vatikáni tudósítók tréfásan azt szokták mondani: a füst színét nehe­zebb kitalálni, mint azt, hogy ki lesz a pápa. Most azonban minden másképp lesz - ígérte a főkéményseprő mellett a vati­káni szóvivő is. A konklávé nyitányaként megtartott szentmisén Angelo Sodano, a bíborosi testület veze­tője homiliájában Szent Pál egyik leveléből idézett: „Legye­tek nagyon alázatosak, szelídek és türelmesek, segítsétek egy­mást szeretettel!” Beszélt az egyház nemzetközi felelősségé­ről is. ,A legutóbbi pápák szün­telenül az igazság és a béke elő­mozdításán munkálkodtak, szá­mos kezdeményezésük volt, amelyek hasznára váltak mind a népeknek, mind a nemzetközi közösségnek. Imádkozzunk azért, hogy a leendő pápa is foly­tassa ezt a munkát a világban.” A bíborosok hosszan tartó tapsát kiváltva megköszönte XVI. Be­nedek „ragyogó pápaságát”. A mise után a bíborosok visszatértek szálláshelyükre, a Szent Márta-házba. Háromne­gyed négykor autóbusz vitte őket az apostoli palotákig, ahol fél ötkor a Cappella Paolinából bevonultak a Sixtus-kápolnába. Háromnegyed ötkor a szertar­tásmester az „extra omnes” fel­kiáltással fölszólított minden­kit: akinek nincs szavazati joga, hagyja el a Sixtus-kápolnát, majd a kápolna ajtói becsukód­tak. Hivatalosan megkezdődött a konklávé, a továbbiakat már csak találgatni lehetett. Bennfentesek nem tartották valószínűnek, hogy már az első napon megválasztják az új pá­pát, vagyis mindenképpen feke­te füstöt vártak tegnap estére. Ma és a következő napokon is négyszer-négyszer szavaznak a bíborosok, kétszer délelőtt és kétszer délután. Ha péntekig nem sikerül egyházfőt válászta- niuk, akkor szombaton imana­pot tartanak, majd vasárnap folytatják a szavazást. Egyébként az európai bíboro­sok abszolút többségben vannak a 115 tagú pápaválasztó testü­letben. A 60 európai bíboroson belül relatív többségben vannak az olaszok (28 fő). Németország hat, Spanyolország öt, Francia- ország négy, Lengyelország há­rom fővel képviselteti magát. Az Európán kívüli világból Latin- Amerikát 19, Észak-Amerikát 14 bíboros -11 amerikai és három kanadai - képviseli a konklávén. A latin-amerikaiak között öt brazü, három mexikói és két ar­gentin bíboros van. Afrika 11, Ázsia tíz pápaválasztót küldött. Az ázsiai bíborosok fele indiai. Óceániát George Pell, az auszt­ráliai Sydney érseke képviseli. Az új pápa megválasztásához kétharmados többség (77 sza­vazat) kell. (MTI, TASR, ú) Lépni fog az Európai Bizottság, Merkel hiányolta a jogbiztonságot Áder Berlinben magyarázkodott, Orbánra ugyanez vár Brüsszelben Az Európai Parlamentben tegnap így tiltakoztak a magyar al­kotmánymódosítás ellen (TASR/AP-felvétel) Argentína nem ismeri el a referendumot Döntöttek a szigetlakok MŰ-ÖSSZEFOGLALÓ ÖSSZEFOGLALÓ Berlin/Brüsszel/Budapest. Az EU-országok állam- és kor­mányfőinek csütörtöki-pénteki brüsszeli csúcstalálkozóján kér­dőre kell vonni Orbán Viktor magyar kormányfőt a hétfőn el­fogadott alkotmánymódosítás­sal kapcsolatban. Ezt Guy Ver- hofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője javasolta tegnap, felszólítva Áder János magyar elnököt, ne írja alá az alkotmánymódosí­tást. „Itt az ideje, hogy végre an­nak tekintsük az Orbán-rezsi- met, ami - olyan kormányzat­nak, amely a többség akaratát rákényszeríti a kisebbségre, és ekként az EU értékei ellenében cselekszik.” Az Európai Bizottság szóvivő­je tegnap még nem tudta meg­mondani, meddig fogja tanul­mányozni a testület a magyar alaptörvény-módosítás szöve­gét. Olivier Bailly nem mondott határidőt, de jelezte: az EB ko­rábban üyen esetekben „megle­hetős hatékonysággal” járt el. Bailly szerint szerencsésebb lett volna, ha a módosítást még az el­fogadás előtt megvizsgálják, de miután a magyar parlament már elfogadta, „ehhez az új helyzet­hez kell alkalmazkodni”. A szó­vivő kitért arra is, hogy a strasbourgi székhelyű Európa Tanács részéről ezzel párhuza­mosan a Velencei Bizottság is vizsgálni fogja a magyar alkot­mánymódosítást. Áder János tegnap Berlinben a Guido Westerwelle külügymi­niszterrel, majd az Angela Mer­kel kancellárral folytatott meg­beszélése után elmondta: meg­figyelhető volt, hogy partnerei „nem kellő pontossággal kaptak tájékoztatást” az alkotmány módosításáról, s ő ezt a hiátust igyekezett pótolni. A német kül­ügyi szóvivő közölte: a tárcave­zető és a magyar államfő az al­kotmányvitáról is tárgyalt, és az eszmecsere során „egymásnak meglehetősen ellentmondó” vé­leményeket fogalmaztak meg. Angela Merkel kancellár ki­számíthatóbb gazdasági kör­nyezet kialakítását kérte Ma­gyarországtól - tájékoztatott Áder, hozzátéve, a kancellár asszony felkérte őt, hogy közve­títse álláspontját, miszerint „na­gyobb figyelmet kellene fordí­tani a jövőben a jogszabályok biztonságára, a jogbiztonságra, a kiszámítható gazdasági kör­nyezetre, mert a jogszabályok viszonylag gyakori változtatása nem teszi minden körülmények között kiszámíthatóvá a magyar gazdaságot”. (MTI, ú) Stanley/London. Elsöprő, 99,8 százalékos többséggel úgy döntöttek a Falkland-szigeteken tartott népszavazáson, hogy a terület továbbra is Nagy-Britan- niához tartozzon. A tegnap kö­zölt eredményekből az is kide­rül, hogy az argentin szárazföld­től 400 km-e fekvő szigetek (ar­gentin nevükön Malvin-szige- tek) 1672 választásra jogosult­jának 92 százaléka részt vett a voksoláson. Csak három szava­zat szólta brit fennhatóság meg­őrzése ellen. Argentína magáénak követe­li a területet, s már előre tör­vénytelennek nyilvánította a referendumot. Azt is jelezte, az eredmény nem változtatja szi­getekkel kapcsolatos politiká­ján. Buenos Aires szerint a szi- gedakókat a britek telepítették be, és nem követelhetnek ön­rendelkezési jogot maguknak. William Hague brit külügymi­niszter természetesen üdvözöl­te az eredményt, amely „min­den eddiginél világosabban megmutatta, hogy a falklandi- ak britek akarnak maradni. Hi­szünk a falklandi lakosság jo­gában ahhoz, hogy meghatá­rozza saját jövőjét, és eldöntse, milyen úton akar járni”. Á Londontól 13 ezer km-re fekvő Falkland-szigetek 1833 óta vannak brit ellenőrzés alatt, miután a brit gyarmati erők elűzték az argentin hatóságok képviselőit. Az argentin katonai junta 1982. április 2-án hozzá­kezdett a Falkland-szigetek megszállásához. Az azt követő, június 14-ig tartó háborúban a dél-amerikai ország vereséget szenvedett, 649 katonáját vesz­tette el, a britek pedig 255-öt. A lakók most maguk kezdemé­nyezték a népszavazást. Beszólt Pekingnek a Fehér Ház Washington. Szokaüanul nyíltan szólította fel az amerikai kormányzat Kínát arra, hogy hagyjon fel a magáncégek ke­reskedelmi titkainak kibernetikai eszközökkel történő lopá­sával, továbbá kezdjen párbeszédet a kibertérben követendő viselkedési normákról. A The Washington Post szerint ez az amerikai kormányzat első nyilvános kísérlete arra, hogy Kí­nát elszámoltassa a széles körű, évek óta folyó, nagy károkat okozó kereskedelmi kibernetikai kémkedés ügyében. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents