Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-13 / 61. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. MÁRCIUS 13. Közélet 3 Hatalmas érvágást okozhatnak a lengyel élelmiszeriparnak a sokasodó botrányok, a vásárlók már elveszítették bizalmukat Hátat fordítunk a lengyel termékeknek Kevesebb lengyel ám kerül a pultokra? (TASR-felvétel) Lóhús helyett marhahús, újracsomagolt penészes, rohadt és gennyes hús, ipari sóval vagy patkányméreggel kevert termékek. Lassan minden hétre jut minimum egy élelmiszerbotrány, a nagyrészt Lengyelországból származó romlott termékek elárasztották az Európai Unió piacát. Valóban minden lengyel élelmiszer minősége tragikus lenne? DEMECS PÉTER Az élelmiszerbotrányoknak se vége, se hossza. A héten például kiderült, hogy egy lengyelországi húsfeldolgozóban gennyes csirkehúst csomagoltak és adtak el az üzlethálózatoknak. A húsról csak lemosták a gennyt, ha a fertőzés látható volt, egyszerűen csak kivágták. Azt, hogy mennyi ember vásárolt ilyen terméket, egyelőre nem tudni. A botrányok már nemcsak a hústermékeket, hanem az édességeket is érintik. Egy üzlethálózatban pl. veszélyes pattogatott kukoricát árultak - az élelmiszer-ellenőrök kiderítették, hogy a kukorica mikotoxin vegyszert tartalmazott. Ez nagyobb mennyiségben komoly egészségkárosodást okozhat. A terméket azonnal kivonták a forgalomból, de mint az esetek többségében, a lengyel hatóságok most sem tudják kideríteni, ki mérgezte a kukoricát. Szervezett bűnbanda lehet a háttérben A lóhúsbotrány is igazolta, hogy a tettesek előkerítése nem lesz egyszerű. A lóhússal kevert marhahús beszállítók és forgalmazók bonyolult rendszerén keresztül került piacra, a felelősséget pedig mindenki másra hárítja. Egy lóhúsos la- sagnét például Luxemburgban gyártottak, de az alapanyagul szolgáló fagyasztott marhahúst Franciaországban vásárolták. Oda pedig a lóhús minden bizonnyal Romániából került. A Szlovák Élelmiszer-ipari Kamara tájékoztatása szerint ez a bonyolult rendszer is arra utalhat, hogy a botrány hátterében szervezett bűnbanda áll. Gazdasági szempontból ugyanis nem megalapozott, hogy a termék eladásába ennyi forgalmazó, gyártó és beszállító legyen bekapcsolva. Kérdéses felelősség Ez a bonyolult forgalmazási rendszer azt a kérdést is felveti, hogy kit terhel a felelősség a romlott élelmiszerekért. A vélemények ezen a téren sem egységesek. „Az egész Európai Unióban érvényes a szabály, mely szerint a gyártó felel a termékért. Hiszen az eladó nem vállalhatja a felelősséget például egy konzerv tartalmáért, mivel nincs esélye leellenőrizni a termék összetételét, ha a forgalmazásra az adott gyártó engedélyt kapott” - vélekedik Pavol Konštiak, a Szlovákiai Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szövetség elnöke. Jozef Bíreš, az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-felügyelet igazgatója viszont úgy látja, hogy az eladó felelőssége, ha romlott élelmiszert árul. „Az felel a termék minőségéért, aki árulja. Ha egy üzlet pultján találjuk, akkor az üzletvezető a felelős, ha a bolt raktárán, akkor a raktáros” - mondta. Jobb ár a minőség rovására A lengyel élelmiszergyártók elsősorban alacsony árakkal próbálnak konkurálni. Ez viszont .értelemszerűen azt eredményezi, hogy a gyártók egy része az élelmiszer-ipari normák határán mozog, vagy egyszerűen nem tartja be ezeket. Ezt a véleményt osztja Tomáš Šimko, az élelmiszer- ipari felügyelet munkatársa is. „Elég megnézni az elmúlt 12 hónap közép-európai élelmiszerbotrányait, s egy laikus is nagyon könnyen rájön, melyik ország vezeti a ranglistát” - mondta érdeklődésünkre Šimko. Azok az üzlethálózatok, amelyek a lengyel termékek legnagyobb szlovákiai eladói közé tartoznak, viszont védik termékeiket s óvatosabb véleményt fogalmaznak meg. Zuzana Lošáková, a Tesco szóvivője például néhány kirívó eset alapján nem akar általánosítani, s kijelenteni, hogy egy konkrét ország élelmiszertermékei rosszak. A Kaufland szóvivője, Martin Gärtner is azon a véleményen van, hogy az élelmiszerek minőségének meghatározásánál nem lehet a termék eredete az egyetlen szempont. Megjegyezte: gyakran előfordul, hogy valamilyen terméket egy adott országban gyártanak, de az alapanyagok más országból származnak. Megváltozik a piac Ľubomír Drahovský, a Terno piackutató ügynökség elemzője szerint viszont épp a sokasodó botrányok s a csökkenő eladási mutatók kényszerítik majd rá az üzlethálózatokat, hogy óvatosabban válogassanak a termékek közül. „Idővel majd kevesebb árut rendelnek a hálózatok a problémás országokból” - véli Drahovský. Szerinte lassan a vásárlók szokásai is megváltoznak, jobban odafigyelnek arra, melyik országból származik az adott termékek, s a lengyel árut inkább visszateszik a pultokra. Ha az üzlet nem fogja tudni eladni ezeket a termékeket, többé nem rendel belőlük, ami pedig hatalmas érvágás lehet a lengyel gazdaságnak. ERRE FIGYELJENEK ♦ A termék leírásánál kell kezdeni. Az, hogy a csomagolásra rá van írva, hogy sajt vagy csokoládé, még nem jelenti azt, hogy valóban sajtról és csokoládéról van szó. Sokan nem is tudatosítják, mennyi termékutánzat van a boltokban. + Az élelmiszer minőségét befolyásolja a termék összetétele is, tehát az, hogy milyen alapanyagokból készült. A termékek minőségét csökkentik a színezékek, adalékanyagok, vegyszerek, tartósítószerek, még akkor is, ha megengedett mennyiségben szerepelnek az élelmiszerben. Ezeket az engedélyezett adalékanyagokat jelölik E-számokkal. Minél több van belőlük, annál egészségtelenebb az adott termék. Szakértők szerint a minőségi alapanyagokból készülő termékekbe végképp nem lenne szükség ilyen anyagokra. ♦ Ha tudni akarják, honnan származik a termék, annak származási helyét (krajina pôvodu) figyeljék. Ha ezen a helyen Szlovákia van megjelölve, akkor szlovák alapanyagú terméket vesznek. Ezt csak abban az esetben kötelező feltüntetni, ha ennek hiánya megtévesztheti a fogyasztót az adott élelmiszer tényleges származása, eredete felől. Például a Győri kekszet ma már Lengyelországban készítik, így fel kell tüntetni származási helyként Lengyelországot. A szalámikba nemritkán gennyes baromfimaradványokat darálnak A vágóhidakra beteg lovak kerülnek ÖSSZEFOGLALÓ Az ételhamisításnak két fajtája ismert: az egészségre nem káros, „csak” undorító, illetve a kémiai anyagokkal történő csalások. Lapunknak neve elhallgatása mellett nyilatkozott egy állatorvos arról, miképp zajlik az országban a lóhús- biznisz. Elmondása szerint a lóhúsbotrány csak jelzi, hogy a legtöbbször fogalmunk sem lehet arról, valójában miből készülnek az üzletekben kapható húsfélék. Kamionnyi beteg ló „Évente egyszer vagy kétszer egy férfi kamionnal körbejárja az országban azokat a farmokat, ahol lovakat is tartanak. Csak a beteg vagy döglött állatok iránt érdeklődik. Saját szememmel láttam, ahogy egy majdnem megtelt, iszonyatosan büdös kamionba tuszkoltak egy törött lábú lovat” - mondta az állatorvos azzal, hogy ezek a szállítmányok rendszerint olaszországi vagy román vágóhidakra kerülnek, ahol a rakományt jó pénzért eladják. A beteg lovakat pár nappal később már ló-, sertés- vagy marhaszalámiként árulják. Egy húsipari üzem egykori dolgozója úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a különböző termékekbe, mint a virsli vagy a szalámi, gyakorlatilag mindent - a baromfi bőrétől kezdve, a lábán keresztül a fejéig - beledarálnak. Utána hozzászólnak egy zsák adalékanyagot, ami különböző vegyszerekből áll, s ennek köszönhetően gyakorlatilag bármit hússá lehet varázsolni. „Egy évet bírtam ki ott dolgozni, s azóta, pontosan öt éve vegetáriánus vagyok. Meggyőződésem, hogy ha valaki saját szemével látná, milyen undorító módon készülnek ezek a termékek, többé nem enne húsť’ - mondta a volt húsipari szakmunkás. Megkent ellenőrök Egy volt húsüzemi vezető például a héten az ATV-nek elmondta, hogy egy korábbi üzleti partnere olyan turistaszalámit akart gyártatni vele, aminek a receptúrájában 100 kilónként 25 kilogramm csirkebőrke szerepelt. Bár megtagadta a termék legyártását, egy másik üzem vállalta a feladatot. Látta, amint egyes párizsik és virslik alapanyagába állatok fertőző részeit is beledarálták. ,A nagy pulykának van egy olyan tulajdonsága, hogy a melle folyamatosan leér a földre, ezért gennyes, fekélyes a bőre. Ha ezt a mellbőrt, illetve az egész pulykát beledobják a szeparálógépbe, akkor a gennyes bőrdarabok is belekerülnek abba a pépbe, amiből a baromfivirsli készül” - avatta be az ATV riporterét a részletekbe az egykori húsüzemi vezető. Az ilyen és ehhez hasonló szabálytalanságoktól elvileg az élelmiszer-biztonságért felelős hatósági állatorvosoknak kellene megvédeniük a fogyasztókat. A szakember azonban azt állítja, hogy a rosszul fizetett állami ellenőrök ehelyett sokszor inkább kenőpénzt zsarolnak ki a hallgatásukért cserébe. A maffiatípusú ellenőrzésekkel kapcsolatos állításokat a hivatalos szervek elutasítják. A hatóságok szerint ha valaki ilyen szabálytalanságot észlel, jelentenie kell a közegészség- ügyi vagy az állat-egészségügyi hivatalnak, (dem) Nemcsak a kozmetikai iparban, az élelmiszeriparban is „hasznosítják" Már emberi embriók bőrét és veséjét is felhasználják ÖSSZEFOGLALÓ Nem tudni, hogy jelenleg mennyi emberi embriót és magzatot használnak fel a világ élelmiszer- és kozmetikai iparában, de az elmúlt években kipattant botrányok arra figyelmeztetnek, hogy itt az ideje a probléma jogi szabályozásának. Az origo.hu portál tájékoztatása szerint a magyar ombudsmanhelyettes vizsgálatot indított Magyarországon, amelynek egyik végeredménye egy „embriómentes termék” címke lehet. Hogyan lehet olyan ráncta- lanító krémet gyártani, amely bombasiker lesz? Szerezzünk hozzá egy 14 hetes abortált magzatot, amelynek bőréből vegyünk egy bélyegnyi nagyságú szövetmintát. A kérdést és a képzeletbeli választ a Bioethics.net blogon bővebben is olvashatjuk egy 2009-es bejegyzésben. A szerző egy Neo- cutis nevű szemránckrémről ír, amely módosított bőrfehéijé- ket tartalmaz, és amely sok mindenre megoldást ígér, az Már a magzatok sincsenek biztonságban (Képarchívum) ekcémától a súlyos sebek kezelésén át a ráncok eltüntetéséig. Amivel azonban valóban kiemelkedik a rengeteg hasonló termék közül: a benne lévő módosított bőrfehérjék olyan sejtekből származnak, amelyeket egy 14 hetes magzat bőrsejtjeiből tenyésztettek ki Svájcban. A krémre a Children of God for Life nevű amerikai szervezet hívta fel a figyelmet, amely az emberi embriókból származó anyagok felhasználását követi az orvostudományban és a biotechnológiai iparban. A szervezet a Neocutis Inc. cég termékeinek bojkottjára szólította fel a fogyasztókat. „Okkal feltételezhetjük, hogy vannak olyan cégek a nemzetközi piacon, amelyek emberi embrionális szöveteket használnak fel termékeik gyártása során” - idézte Szabó Marcel ombudsmanhelyettest az Origó. Európában ez elvüeg nem is lehetne probléma, mert az Európa Tanács már 1986-ban felszólította tagállamait, hogy az embriók ipari használatát terápiás célokra korlátozzák. Kereskedelmi, haszonszerzési célú hasznosítás mind a magzat, mind a magzati szövetek esetében tiltott, tekintettel az emberi méltóságra. „Nem valószínű, hogy az embriómentes termékeken egy áthúzott embriónak kell majd szerepelnie, de az biztos, hogy ideje beszélni ezekről a kérdésekről” - mondta Szabó, (dp)
