Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-09 / 58. szám, szombat

4 Régió ÚJ SZÓ 2013. AAÁRC1US 9. www.ujszo.com e-moil: regio@ujszo.com, fax: 02/59 233 469 AJANLO Március 9. (szombat) Zsigárd - 17.00: Beszél­getés A. Nagy László kisebb­ségi kormánybiztossal a Kul­turális-közösségi és tájékoz­tató központban, (va) Nagyfödémes - 10.00- 15.00:1. Nőnapi egészség­nap. Program: pilates, zumba, aerobic, ingyenes vérnyomás-, vércukorszint- és koleszterinszint- mérés, egészségügyi tanácsadás, egészséges ételek kóstoló­ja. (va) Március 10. (vasárnap) Jóka - 17.00: a diószegi Hahota színjátszó csoport elődadása a helyi kultúr- házban. (va) Ógyalla - 16.00: Kósza szél - Szécsi Pál-emlékkon- cert az ESZPÉ együttessel; közreműködnek: Korpás Éva, Zsapka Attila, Emmer Péter, Szabó Károly, Sipos Dávid, Andrej Fújás és Ko­vács László, (vkm) Guta - 19.00: nőnap Ba­lázs Feróval, valamint vendégeivel: Janza Katával és Vadkerti Imrével a gútai városi művelődési köz­pontban. (vkm) Egyszerűsödik az ügyintézés - 2015-re Korszerűsítik a szolgáltatásokat BARTALOSÉVA Szene. Jövő nyártól egysze­rűsödik a városi hivatal és a la­kosok közötti kommunikáció. A járási széhely nyújtotta szol­gáltatások elektronizációját uniós pénzekből finanszíroz­zák. Jelenleg a versenypályázat előkészítése folyik. A város 997 ezer euró vissza nem térítendő támogatást ka­pott az uniós alapokból. Ebből az összegből 116 szolgáltatás válik elérhetővé. A modernizá­ció 2015-ig fokozatosan megy végbe. „Elsőként a város és la­kosok közti kommunikáció vá­lik egyszerűbbé. A többi szol­gáltatást folyamatosan tesszük elektronikusan is elérhetővé. A továbbiakban az adóbefizetés­sel kapcsolatos ügyintézés, a versenytárgyalások, a kérvé­nyek, panaszok intézése miatt sem kell majd a hivatalba jön­ni. A fő célunk, hogy egyszerűbbé tegyük a lakosok életét” - tájékoztatta lapunkat Martina Ostatníková, a város szóvivője. Hozzátette, a szol­gáltatások hagyományos mó­don is elérhetők maradnak. „Még nincs meghatározva, ho­gyan zajlik majd az elektroni­kus ügyintézéshez szükséges bejelentkezés. Annyi biztos, hogy az azonosító az ország minden pontjáról használható lesz, hogy költözés esetén is al­kalmazható maradjon. Néhány elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos jogszabály még jó­váhagyásra vár” - tette hozzá a szóvivő. A versenytárgyalások befe­jezését nyárra tervezi a városi hivatal. Ettől számítva két év áll rendelkezésükre a projekt megvalósítására. A támogatás­ból - amit az Európai Régiófej­lesztési Alap és Pozsony Megye Operatív Programjának hozzá­járulása tesz ki - a projekt 95 százalékát finanszírozzák. A fennmaradó rész az önkor­mányzat költségvetését terheli. Két év múlva Szene lakosai akár otthonról is elintézhetik az adók befizetését, vagy pél­dául a horgászengedély kivál­tását. A cél nem csak a szolgál­tatások effektívebbé tétele, ha­nem az önkormányzat és a la­kosok közötti kommunikáció javítása is. A jövőben akár otthonról is elintézhetik ügyeiket a város lakosai - nem kell mindennel a hivatalba menni (A szerző felvétele) A falu lakosai gyertyagyújtással emlékeznek meg az egy évvel ezelőtti szerencsétlen eseményről Krasznahorka - egy évvel a tűz után Krasznahorkaváralja. A vártnál lassabban halad a krasznahorkai vár fel­újítása, a tűzeset ugyan­akkor egyesek számára még ma is kiváló ok arra, hogy a felső-gömöri Krasznahorkaváralján iz­zásban tartsák az etnikai indulatokat. Egyebek közt erről is szólt az el­múlt egy esztendő. ÖSSZEFOGLALÓ Az egy évvel ezelőtti tűz a vár tövében elterülő Kraszna­horkaváralja lakosainak életét is megváltoztatta. Mário Mac­ko, a Vasgróf Étterem és Pa­rasztház Panzió tulajdonosa lapunknak korábban elmond­ta: a szállóvendégek, illetve az étkeztetési szolgáltatásokat igénybe vevő turisták száma az elmúlt évben több mint ötven százalékkal esett vissza. A Bet- léri Kastélymúzeum igazgató­ja, Éva Lazárová korábbi tájé­koztatása szerint a vár 2013-ban is zárva marad, bár az eredeti tervek szerint egyes részeit a nyár elején meg kellett volna nyitni. „Az ügy másik vetülete, hogy a külföldi látogatók nem igazán tesznek-különbséget a krasznahorkai vár és a betléri kastély közt, így a térséget várhatóan összességében ke­vesebb látogató keresi fel” - mondta, hozzátéve: a nemzeti műemlék egy része 2014 elejé­től remélhetőleg már látogat­ható lesz. Bollo Péter (Híd), Krasznahorkaváralja polgár- mestere elmondása szerint a településen az idegenforgalom nullára esett vissza, aminek hatására az önkormányzat mintegy 35 ezer eurós bevétel­től esett el. „A tűzeset szá­munkra talán legkedvezőtle­nebb hozadéka viszont az em­beri kapcsolatok romlása - tet­te hozzá. - Míg azelőtt viszony­lag békésen éltünk együtt a romákkal, Marián Kodéba és a média megjelenésével ennek vége szakadt.” A Mi Szlováki­ánk Néppárt (ĽS NS) kisebb­ségellenes kirohanásairól elhí- resült vezére 2012 áprilisában lett telektulajdonos a község­ben, majd többször kezdemé­nyezte a telkén álló, illegálisan emelt, romák lakta házak le­bontását - sikertelenül. Hívei a világhálón holnapra, a tűzeset első évfordulójára tüntetést szerveznek; az indoklás szerint azért, mert „a nemzeti műemlék felgyújtásáért senkit sem vontak büntetőjogi felelősségre” (a nyomozati eredmények alapján a tüzet egy 11 és egy 12 éves helyi ro­ma gyerek idézte elő - a szerk. megjegyzése). A krasznahor- kaváraljai önkormányzat fel­hívást intézett a lakossághoz, hogy holnap 18 órakor az ab­lakokban elhelyezett égő gyer­tyával emlékezzenek meg „az egy évvel ezelőtti szerencsét­len eseményről”. (TASR, la) Krasznahorkai csendélet pihenő rohamrendőrökkel, háttérben a kiégett várral - a település 2012 szeptemberében kis híján csatatérré változott (Somogyi Tibor felvétele) A korábbi három helyett csak két osztályt tudnak nyitni a Tompa Mihály Alapiskolában Kevesebb a magyar elsős Rimaszombatban IBOS EMESE Rimaszombat. Az előző évi létszámhoz képest huszonki­lenccel kevesebb kisdiák ül be szeptemberben a padokba a vá­ros két magyar iskolájában/ A Tompa Mihály Alapiskolá­ba február végéig 48 leendő el­sőst írattak be, 17-tel keveseb­bet, mint tavaly. Ez azt jelenti, hogy a korábbi három helyett ősszel csak két első osztály nyí­lik. Azt egyelőre nem tudni, az intézmény melyik épületébe járnak majd a kiselsősök. Bár a gyerekek többségét a Šrobár utcai épületbe jelentették be, Tóth Csilla igazgatóhelyettes elmondta, ha a szülők igénylik, a Nyugat lakótelepen található épületben is nyitnak osztályt. Tóth Csilla úgy véli, a létszám- csökkenésnek az lehet az egyik oka, hogy néhány vidéki isko­lában az előző évekkel ellen­tétben szeptemberben tudnak osztályt nyitni, így a vidéki gye­rekek egy része a községi isko­lákba jár majd. A másik ok, hogy idén kevesebb az iskola- köteles gyerek. Az igazgatóhe­lyettes elmondása szerint azonban még mindig több ma­gyar szülő szlovák iskolába íratja a gyerekét. „Ez ellen iga­zából nem tehetünk semmit” - mondta. A Tompa Mihály Alapiskola nyílt napjai alkalmával bemu­tatja a szülőknek az iskolában folyó munkát, a fejlesztések eredményét, szakemberek igyekeznek elmagyarázni a szülőknek, miért fontos az anyanyelvi oktatás. A statiszti­kai adatok azonban azt bizo­nyítják, hogy több magyar szü­lő a szlovák iskola mellett dönt. A Szövetkezet utcai alapiskola 585 tanulója közül 74 magyar nemzetiségű. Az evangélikus alapiskolába 102 gyerek jár, ebből 18 a magyar. (A többi in­tézmény nem bocsátotta ren­delkezésre ezeket az adatokat.) Andrik Edit igazgató tájé­koztatása szerint a Dúsa utcai alapiskolába 25 gyereket írat­tak be, ez az előző évhez képest 12-vel kevesebb. így ebben az A Tompa Mihály Alap­iskolába február végéig 48 leendő elsőst írattak be, 17-tel kevesebbet, mint tavaly. iskolában ősztől egy nulladik és egy első osztályban indulhat a tanítás. Mária Chovancová, a városi hivatal oktatásügyi szakosztá­lyának vezetője lapunknak el­mondta, a demográfiai adatok is a születések számának csök­kenő tendenciáját mutatják. Míg a 2011/2012-es tanévben a város által fenntartott isko­lákba 250 elsőst írattak be, a következő tanévben már csak 234-et. Chovancová állítása szerint ez a szám még koránt­sem tekinthető véglegesnek, hiszen több gyerek kaphat ha­lasztást, és egyre gyakoribb je­lenség, hogy a szülők más já­rásban találnak munkát, és el­költöznek. A pedagógusok egybehangzó véleménye sze­rint egyébként egyre több vi­déki család íratja be gyerekét a helyi iskolába, elsősorban anyagi megfontolásból. Rimaszombatban négy szlo­vák alapiskola működik. Az egyikbe ugyanannyi elsőst írat­tak be, mint tavaly. A másik há­rom iskolába kevesebb gyerek jár majd ősztől, az osztályok száma azonban nem csökken.

Next

/
Thumbnails
Contents