Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-08 / 57. szám, péntek
20 Kertészkedő ÚJ SZÓ 2013. MÁRCIUS 8. www.ujszo.com Orchideák: öntözésükön kívül különösen az átültetésükre ügyeljünk Mondjátok el, hogy szeretem... (2.) Szobanövény-szociológia (nőnap) Lapunk ékei, a virágok A MÁRCIUS SZOBANOVENYE Ibolya GRENDEL AGOTA ■ Száraz ágon döglött veréb, emlékkönyvbe ez is elég. Meg légy szerény, mint az ibolya, melyet sötétben is elárul illata. Azok a régi emlékkönyvek! És jó tanácsok! Ma már nehéz lenne belőlük megélni. Az ibolyát azonban változatlanul szeretjük. Nem csak az illatosat, a bokor alján megbújót, hanem az afrikait (ismertebb nevén fokföldit) is. Szerény, igénytelen, elég, ha laza földbe ültetjük, alulról öntözzük, de a tálkában legföljebb 15 percig hagyjuk a vizet, mert a sok megárt neki, az ablakban érzi igazán elemében magát, ahol szűrt fényt kap, mert bár meleg vidékről származik - azt mondják a tudós könyvek, hogy Tanzániából került Európába -, a tűző napon tönkremegy. ÚJ SZÓ-HÍR A lepkeorchideák átültetése fokozott figyelmet igényel. Amelyek korábban is az ültetőközegben, a cserép mélyén voltak, az új keverékben is kerüljenek a cserépbe, a fentiek vagy a tőből felfelé növök továbbra is maradjanak szabadon. Közben csak a teljesen száraz, összesodródott és elhalt léggyökereket távolítjuk el. A cserép ugyanaz marad - legalábbis az előzőt sosem cseréljük nagyobbra. Általában átlátszó műanyag edényben árulják az orchideát: ezt is tartsuk meg, ne cseréljük színes műanyagra vagy égetett cserépre - a növény gyökerei ugyanis a leveleihez hasonlóan alkalmasak a fotoszintézisre, s ez bármikor jól jöhet. További jó tulajdonságuk ezeknek az eredeti orchideacserepeknek, hogy aljuk talpas kialakítású, vagyis szabad elfolyást engednek a víznek, s a cserép aljának földje sem marad állandóan nedves. Végül: ezek a cserepek beleállíthatók egy náluk valamivel szélesebb másikba. Az orchidea hőigénye nem túl magas, sőt a 20 Celsius-fokhoz közeli vagy annál valamivel alacsonyabb hőmérsékletű helyiségeket kedveli. Fényigénye jelentős, az északi, keleti vagy nyugati fekvésű ablakokban érzi jól magát, a naposabb vagy déli szobákban ne közvetlen az ablak mögött tartsuk. Vigyázat: a közvetlen napsütés nagyon árt neki. Néhány apró- növényápolási tanács: 1 1. a puhuló, ráncosodó levél valószínűleg gyökérrothadást jelent. Abbahagyjuk az öntözést és a permetezést; 2. fehéredő vagy szürkülő gyökerek - nem távolítjuk el őket, ezek még élnek. Csak a száraz léggyökér és az elszáradt, érintésre elváló levél fölösleges; 3. sem a levél, sem a gyökér nem sérülhet meg, erre különösen . átültetéskor ügyeljünk; 4. mint a szobanövények általában, ez sem szereti a huzatot, de rendszeres szellőztetésre szüksége van; 5. mindig virágzás után (a teljes elvirágzás és a tőlevelek visszahúzódása után) ültetjük át; 6. fontos kellék a hajtástartó támaszték, a virág szárát megfelelő magasságban ehhez fogatjuk, hogy le ne törjön; 7. a kedvező feltételek mellett nevelt lepkeorchidea évente kétszer virágzik, vagy egyszeri virágzása legalább három hónapig tart. (b) Első munkahelyemnek, az akkori Csehszlovák Rádió magyar adásának már a megszervezése körül is nők bábáskodtak (a feleségem, és rádiós ismerőse, Nagy Ildikó). CSANDA GÁBOR Csak a főnököm volt nem nő, ahogy az már akkor is szinte magától értetődőnek számított. Viszont az ő irodájában volt a legtöbb szobanövény, meg, ha jól emlékszem, Lelkes Júliáéban, de oda ritkán hívtak. Lányok, nők, asszonyok, virágok közt - ez igazán nekem való munkahely volt: megannyi figyelem és kedvesség övezett. Ha sütöttek, a munkahelyre is hoztak belőle. És tudtak mindent, amire egy fiatal, családban gondolkodó embernek szüksége lehet: hol kapni ilyen meg olyan alkatrészt, vagy éppen dobozos tartós tejet, szereztek borbélyismerőst, kölcsönöztek meszelőt... - sorolni is sok. Az ifjúházas-köl- csönöm kezese is egyikük volt, egy hete voltunk munkatársak, maga ajánlotta föl, magától értetődő természetességgel. Leginkább persze nem az eszem emlékszik ezekre, hanem a szemem, az orrom és a fülem. Az Agócs Vali által a kisfiamnak hozott megkímélt, tisztítószer illatú gyerekcipők. Mikola Anikó búzacsírás dobozának szaga. Bodri Nóra hangja. A hírszerkesztés rejtelmeibe Szabó (Haják) Mária vezetett be, tőle örököltem a három gépírónőt is: Nagy Icát, Ren- czés Erzsit, Tőzsér Erzsit; azóta sem láttam senkit olyan gyorsan gépelni, ahogyan ők tudtak. Ica nénitől (Jakab Ilona) megtudtam, hogy pösze vagyok, mondjuk, ezeregy fogyatékosságom közül ez bántott a legkevésbé, nem kellett mikrofonhoz ülnöm. Az általam fordított, szerkesztett és diktált híreket viszont mindig addig javítgatta és igazgatta, míg úgy-ahogy magyarokká és be- olvashatókká váltak. Ekkor érett meg bennem az elhatározás, hogy ha nagy leszek, legyek bármi, csak nyelvi szerkesztő ne. Az üvegfalú rádióépületben, mint valami jótékony bura alatt, nők és növények közt cseperedtem-kupálódtam. Valahogy azóta is ilyen közegben érzem jól magam. De nem a nők természetes okossága, rátermettsége, készségessége- gardírozása, mosolya volt az, ami meghatározóan változtatottjellememen, hanem az előzékenységük. A figyelmük. Mintha mindennap nőnap lett volna, férfiaknak szóló nőnap. Öntözés helyett fürdetés: a legtöbb lepkeorchidea ezt szereti (Képek: Kertészkedő) Jószerével még itt sincs a tavasz, máris kivehető a kertdoktorért és gyepápoló nővérért kiáltó fű minden búja s baja Fűlátlelet: elfekvő betegek, gyengélkedők, lábadozók ÚJ SZÓ-HÍR Az első száraz (napos vagy szeles) délelőtt során szemügyre vesszük a gyepet, s a lehetői legaprólékosabban megvizsgáljuk az eseüeges károkat. A téli pihenő után a gondozott füves területeket ritkán találjuk olyan állapotban, mint reméltük. Leggyakrabban az alábbi sajnálatos fejleményekkel találkozhatunk: vakondtúrás, ismeretlen eredetű felszíni járatok a felületen, penészes foltok, száraz fűszálak. Tennivalók: gereblyézés. A gereblyézéssel megszabadítjuk a gyepet az elhalt fűszálaktól, ugyanekkor a vakond és az egyéb kisemlősök okozta talajegyenetlenségeket is kiküszöböljük. A felkopaszodott és fellazított helyekre fűmagot vetünk, aztán hengerrel lenyomatjuk (vagy deszkadarabbal, melyre ráállunk), s beöntözzük őket. A fehér, molyhos foltok okozója a hópenész (Fusarium ni- vale) - a betegség általában több kedvezőtlen tényező együttes hatására alakul ki: a talaj magas nitrogéntartalma (túlzásba vitt őszi nitrogénműtrágyázás), huzamos hótakaró a füvön, a havas fű letapo- sása, a talaj levegőhiánya hosszan tartó csapadékos idő miatt stb. A védekezés lényegében csak a penész további terjedését gátolja meg (Bumper 25 EC vagy Falcon 460 EC gombaölő szerekkel), tehát célszerűbb nem permetezni, hanem csak gereblyézni és levegőztetni, mechanikus vagy motoros gyeplevegőztetővei. Sokat segít a fűnyírás is. Megelőző lépés a jövőre nézve: a gyepnek téli és kora tavaszi szellőzéséhez és napozásához megfelelő körülményeket teremtünk, pl. kivágjuk vagy ritkítjuk a szélfelfogó sövényt, szellősebbre nyíljuk a környező fákat, (r) A gyeppel folyton csak baj van. Téltemető utáni fügondok: vakondtúrás, furkálásos felszíni féregjáratok, hópenész (Képek: Kertészkedő) A veteményes és a baromfi Brüsszel. Amikor a hetvenes években elhagyta Magyarországot, vidéken szinte mindenkinek volt veteményese, tartott baromfit, ez a gyakorlat azonban - miként tapasztalja - azóta szinte teljesen kiveszett - mondta Hegedűs Zsuzsa Párizsban élő szociológus (a Minden gyerek lakjon jól! Alapítvány elnöke) brüsszeli előadásában. A neves szakember alapítványi kezdeményezése arra irányul, hogy ne csupán az étkeztetést biztosítsák a gyerekek számára, hanem hogy a 47 legelmaradottabb magyarországi kistérségben mikrofarmok létrehozásával szilárd alapokat teremtsenek az ott élő családoknak, segítve a legsúlyosabb válsághelyzetekből való kiemelkedést. (MTI)
