Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-08 / 57. szám, péntek

20 Kertészkedő ÚJ SZÓ 2013. MÁRCIUS 8. www.ujszo.com Orchideák: öntözésükön kívül különösen az átültetésükre ügyeljünk Mondjátok el, hogy szeretem... (2.) Szobanövény-szociológia (nőnap) Lapunk ékei, a virágok A MÁRCIUS SZOBANOVENYE Ibolya GRENDEL AGOTA ■ Száraz ágon döglött veréb, emlékkönyvbe ez is elég. Meg légy szerény, mint az ibolya, melyet sötétben is elárul illata. Azok a régi emlék­könyvek! És jó tanácsok! Ma már nehéz lenne belőlük megélni. Az ibolyát azonban változat­lanul szeretjük. Nem csak az illatosat, a bokor alján megbújót, hanem az afrikait (ismertebb nevén fokföldit) is. Szerény, igénytelen, elég, ha laza földbe ültetjük, alulról öntözzük, de a tálkában legföljebb 15 percig hagyjuk a vizet, mert a sok megárt neki, az ablakban érzi iga­zán elemében magát, ahol szűrt fényt kap, mert bár meleg vidékről származik - azt mondják a tudós könyvek, hogy Tanzániából került Európába -, a tűző napon tönkremegy. ÚJ SZÓ-HÍR A lepkeorchideák átültetése fokozott figyelmet igényel. Amelyek korábban is az ültető­közegben, a cserép mélyén vol­tak, az új keverékben is kerülje­nek a cserépbe, a fentiek vagy a tőből felfelé növök továbbra is maradjanak szabadon. Közben csak a teljesen száraz, összesod­ródott és elhalt léggyökereket távolítjuk el. A cserép ugyanaz marad - legalábbis az előzőt so­sem cseréljük nagyobbra. Álta­lában átlátszó műanyag edény­ben árulják az orchideát: ezt is tartsuk meg, ne cseréljük színes műanyagra vagy égetett cserép­re - a növény gyökerei ugyanis a leveleihez hasonlóan alkalma­sak a fotoszintézisre, s ez bár­mikor jól jöhet. További jó tu­lajdonságuk ezeknek az eredeti orchideacserepeknek, hogy al­juk talpas kialakítású, vagyis szabad elfolyást engednek a víznek, s a cserép aljának földje sem marad állandóan nedves. Végül: ezek a cserepek beleál­líthatók egy náluk valamivel szélesebb másikba. Az orchidea hőigénye nem túl magas, sőt a 20 Celsius-fokhoz közeli vagy annál valamivel ala­csonyabb hőmérsékletű helyi­ségeket kedveli. Fényigénye je­lentős, az északi, keleti vagy nyugati fekvésű ablakokban érzi jól magát, a naposabb vagy déli szobákban ne közvetlen az ablak mögött tartsuk. Vigyázat: a köz­vetlen napsütés nagyon árt neki. Néhány apró- növényápolási tanács: 1 1. a puhuló, ráncosodó levél valószínűleg gyökérrothadást jelent. Abbahagyjuk az öntözést és a permetezést; 2. fehéredő vagy szürkülő gyökerek - nem távolítjuk el őket, ezek még él­nek. Csak a száraz léggyökér és az elszáradt, érintésre elváló le­vél fölösleges; 3. sem a levél, sem a gyökér nem sérülhet meg, erre különösen . átültetéskor ügyeljünk; 4. mint a szobanö­vények általában, ez sem szereti a huzatot, de rendszeres szel­lőztetésre szüksége van; 5. mindig virágzás után (a teljes elvirágzás és a tőlevelek vissza­húzódása után) ültetjük át; 6. fontos kellék a hajtástartó tá­maszték, a virág szárát megfele­lő magasságban ehhez fogatjuk, hogy le ne törjön; 7. a kedvező feltételek mellett nevelt lepke­orchidea évente kétszer virág­zik, vagy egyszeri virágzása leg­alább három hónapig tart. (b) Első munkahelyemnek, az akkori Csehszlovák Rádió magyar adásának már a megszervezése kö­rül is nők bábáskodtak (a feleségem, és rádiós is­merőse, Nagy Ildikó). CSANDA GÁBOR Csak a főnököm volt nem nő, ahogy az már akkor is szinte magától értetődőnek számí­tott. Viszont az ő irodájában volt a legtöbb szobanövény, meg, ha jól emlékszem, Lelkes Júliáéban, de oda ritkán hív­tak. Lányok, nők, asszonyok, virágok közt - ez igazán nekem való munkahely volt: meg­annyi figyelem és kedvesség övezett. Ha sütöttek, a munka­helyre is hoztak belőle. És tud­tak mindent, amire egy fiatal, családban gondolkodó ember­nek szüksége lehet: hol kapni ilyen meg olyan alkatrészt, vagy éppen dobozos tartós te­jet, szereztek borbélyismerőst, kölcsönöztek meszelőt... - so­rolni is sok. Az ifjúházas-köl- csönöm kezese is egyikük volt, egy hete voltunk munkatársak, maga ajánlotta föl, magától ér­tetődő természetességgel. Leg­inkább persze nem az eszem emlékszik ezekre, hanem a szemem, az orrom és a fülem. Az Agócs Vali által a kisfiamnak hozott megkímélt, tisztítószer illatú gyerekcipők. Mikola Ani­kó búzacsírás dobozának sza­ga. Bodri Nóra hangja. A hírszerkesztés rejtelmeibe Szabó (Haják) Mária vezetett be, tőle örököltem a három gépírónőt is: Nagy Icát, Ren- czés Erzsit, Tőzsér Erzsit; azóta sem láttam senkit olyan gyor­san gépelni, ahogyan ők tud­tak. Ica nénitől (Jakab Ilona) megtudtam, hogy pösze va­gyok, mondjuk, ezeregy fogya­tékosságom közül ez bántott a legkevésbé, nem kellett mikro­fonhoz ülnöm. Az általam for­dított, szerkesztett és diktált híreket viszont mindig addig javítgatta és igazgatta, míg úgy-ahogy magyarokká és be- olvashatókká váltak. Ekkor érett meg bennem az elhatáro­zás, hogy ha nagy leszek, le­gyek bármi, csak nyelvi szer­kesztő ne. Az üvegfalú rádióépületben, mint valami jótékony bura alatt, nők és növények közt cseperedtem-kupálódtam. Va­lahogy azóta is ilyen közegben érzem jól magam. De nem a nők természetes okossága, rá­termettsége, készségessége- gardírozása, mosolya volt az, ami meghatározóan változta­tottjellememen, hanem az elő­zékenységük. A figyelmük. Mintha mindennap nőnap lett volna, férfiaknak szóló nőnap. Öntözés helyett fürdetés: a legtöbb lepkeorchidea ezt szereti (Képek: Kertészkedő) Jószerével még itt sincs a tavasz, máris kivehető a kertdoktorért és gyepápoló nővérért kiáltó fű minden búja s baja Fűlátlelet: elfekvő betegek, gyengélkedők, lábadozók ÚJ SZÓ-HÍR Az első száraz (napos vagy szeles) délelőtt során szem­ügyre vesszük a gyepet, s a le­hetői legaprólékosabban meg­vizsgáljuk az eseüeges károkat. A téli pihenő után a gondozott füves területeket ritkán talál­juk olyan állapotban, mint re­méltük. Leggyakrabban az alábbi sajnálatos fejleményekkel ta­lálkozhatunk: vakondtúrás, ismeretlen eredetű felszíni já­ratok a felületen, penészes fol­tok, száraz fűszálak. Tennivalók: gereblyézés. A gereblyézéssel megszabadít­juk a gyepet az elhalt fűszá­laktól, ugyanekkor a vakond és az egyéb kisemlősök okozta talajegyenetlenségeket is ki­küszöböljük. A felkopaszodott és fellazított helyekre fűmagot vetünk, aztán hengerrel le­nyomatjuk (vagy deszkada­rabbal, melyre ráállunk), s be­öntözzük őket. A fehér, molyhos foltok oko­zója a hópenész (Fusarium ni- vale) - a betegség általában több kedvezőtlen tényező együttes hatására alakul ki: a ta­laj magas nitrogéntartalma (túlzásba vitt őszi nitrogén­műtrágyázás), huzamos hóta­karó a füvön, a havas fű letapo- sása, a talaj levegőhiánya hosszan tartó csapadékos idő miatt stb. A védekezés lényegé­ben csak a penész további terje­dését gátolja meg (Bumper 25 EC vagy Falcon 460 EC gomba­ölő szerekkel), tehát célszerűbb nem permetezni, hanem csak gereblyézni és levegőztetni, mechanikus vagy motoros gyep­levegőztetővei. Sokat segít a fűnyírás is. Megelőző lépés a jö­vőre nézve: a gyepnek téli és ko­ra tavaszi szellőzéséhez és na­pozásához megfelelő körülmé­nyeket teremtünk, pl. kivágjuk vagy ritkítjuk a szélfelfogó sö­vényt, szellősebbre nyíljuk a környező fákat, (r) A gyeppel folyton csak baj van. Téltemető utáni fügondok: vakondtúrás, furkálásos felszíni féregjá­ratok, hópenész (Képek: Kertészkedő) A veteményes és a baromfi Brüsszel. Amikor a hetvenes években elhagyta Magyaror­szágot, vidéken szinte minden­kinek volt veteményese, tartott baromfit, ez a gyakorlat azon­ban - miként tapasztalja - azóta szinte teljesen kiveszett - mondta Hegedűs Zsuzsa Pá­rizsban élő szociológus (a Min­den gyerek lakjon jól! Alapít­vány elnöke) brüsszeli előadá­sában. A neves szakember ala­pítványi kezdeményezése arra irányul, hogy ne csupán az ét­keztetést biztosítsák a gyerekek számára, hanem hogy a 47 leg­elmaradottabb magyarországi kistérségben mikrofarmok lét­rehozásával szilárd alapokat te­remtsenek az ott élő családok­nak, segítve a legsúlyosabb vál­sághelyzetekből való kiemel­kedést. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents