Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-08 / 57. szám, péntek
8 Vélemény-hirdetés ÚJ SZÓ 2013. AAÁRCIUS 8. www.ujszo.com Ad: Lampl Zsuzsanna: Egy gyerek története Néhány kiegészítés A jegyzetben említett gyerek valóban hasonlít ránk, kisebbségekre. Csak mi talán nem gondolkodunk, nem vívódunk sokáig, hanem cselekszünk. Elsősorban nem ijedtünk meg attól, amit Fico beszélt. Kétségbeesésében a kisebbségeket sértette meg. Zuhan a népszerűsége, így azt hiszi, beválik a kisebbségek támadása. Elfelejtett szólni arról, hogy a kisebbségek is adófizető polgárok, akiknek a pénzéből garázdálkodnak. A pártjára már azok sem fognak szavazni, akik bedőltek a választások előtt megígért változásának. Nem bírta sokáig. Bemutatkozott. Bárkinek is szánta ezt a kirohanását, nem érte el a célját. A történelem során voltak már nagyobb emberek is, akik bennünket, magyarokat ki akartak radírozni ebből a térségből. Mégis itt vagyunk. Mi már nem várjuk a magyar politikusoktól, hogy megoldják a helyzetet, mert ők vagy féltik a pozíciójukat vagy tényleg olyan falba ütköznek, amelyről csak lepattanni lehet. Mi megmaradunk magyarnak, nem a politikával foglalkozunk, hanem éljük a kisemberek gazdaságilag nehéz életét kis közösségünkön belül. A betelepült szlovákok lassan elveszítik a türelmüket, mert belátják, hogy nem tudnak mit kezdeni azzal, amit itt találtak. Nincs ellenük kifogásunk. Amíg létezik a kölcsönös tisztelet, addig nincs gond. Tovább már csak meghallgatjuk őket, bólogatunk, és konfliktusok nélkül éljük a megszokott életünket. Tudom, ez csak egy kis közösség. Ha nem akarjuk, nem tudnak bennünket elzárni a lelkünket tápláló forrásoktól. Csak rajtunk áll, hogy megfogalmazzuk, mi a fontos. Csak pár ember kell a közösségen belül, aki van annyira bátor, hogy kiálljon, és ezt elmondja azoknak, akik esetleg nem látnak tisztán ebben az őrületben. Azonban a kis közösségekből alakul ki a társadalom. Ha több ilyen ember akad (és miért ne akadna?), akkor már megláthatjuk a fényt az alagút végén. Aztán, hogy ez az alagút hosszabb, mint amire számítottunk? Akkor majd jönnek azok, akik utánunk következnek. Akiket felkészítettünk arra, hogy magyarok maradjanak. Optimizmussal haladunk előre, ha „kissé” göröngyös is ez az út. Szőcs Éva (SITA/AP-felvétel) KITEKINTŐ Kárpátalja Magyar nyelvtanfolyam elvégzéséről szóló okleveleket adtak át a napokban 12 Kárpátalja megyei állami hivatal közel száz munkatársának Beregszászon, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán a tanintézet által állami hivatalnokok számára tavaly ősszel indított nyelvi kurzus keretében - adta hírül az ua-reporter.com ungvári hírportál. A magyar nyelvtanfolyamon nagyrészt az Ukrán Állami Nyugdíjalap Kárpátalja megyei főosztályának hivatalnokai vettek részt. A kurzust a beregszászi főiskola indította azután, hogy az ukrán parlament elfogadta a kisebbségi nyelvek használatának bővítését lehetővé tévő nyelvtörvényt. A Rákóczi főiskola a nyelvtan- folyam meghirdetése során 30 állami hivatalt értesített levélben arról, hogy munkatársaik ingyenes magyar- nyelv-oktatásban részesülhetnek. A felajánlással 12 hivatal élt Beregszászon, Ungváron, Munkácson, Nagyszőlősön, sőt a tömbmagyarság határain kívül eső Husz- ton is, ahol a húsz jelentkező közül kilencen végezték el sikeresen a Bethlen Gábor Alap által is támogatott tanfolyamot. (MTI) Erdély Eltávolíttatta a rendőrség az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) autonómiatüntetésre szólító plakátjait több Maros megyei településen. Nemcsak a közterekről szedték le a plakátokat, hanem a lakosok által a kerítéseken, udvarokban elhelyezett felhívásokat is levetették a hatóságok. Az EMNP szerint a rendőrök visszaéltek hatalmukkal. „Az esetek fényében megerősítést nyer a letépett plakátokon is szereplő jelmondat: Az autonómia a megoldás” - áll a közleményben. A szervezet arra kéri a lakosokat, hogy ne engedjenek a megfélemlítésnek, és vegyenek részt a vasárnapi tüntetésen. (Krónika) Nem megy el az autonómiatüntetésre az RMDSZ, amiért a többi magyar bírálja Forró március Erdélyben Hivatalosan nem vesz részt a versenypártok által március 10-re meghirdetett marosvásárhelyi autonómiatüntetésen az RMDSZ, ennek ellenére több székelyföldi politikusa még a demonstráció megszervezésében is segédkezik. ERDÉLYI KRÓNIKA Rendkívül mozgalmasnak ígérkezik március a román-magyar kapcsolatok alakulásának szempontjából: a hónap első hetében Martonyi János magyar külügyminiszter Bukarestbe látogatott enyhíteni a székelyzászló-botrány keltette diplomáciai feszültségeket, majd Victor Ponta kormányfő utazik Budapestre találkozni az MSZP elnökével; következnek a román nacionalista indulatokat rendszerint felkorbácsoló március 15-i erdélyi ünnepségek, majd a fekete márciusra történő megemlékezések. Mindeközben elkezdi márciusban munkáját a parlamenti alkotmányozó bizottság és az ország közigazgatási átszervezésével megbízott politikai és szakmai testület. Az RMDSZ március elsején tartotta meg az első szakmai tanácskozását a régiós elképzeléseiről, amelynek az volt a fő üzenete: mellőzni kell az etnikai érveket a közigazgatási átszervezésről szóló romániai közvitában. Ebben a kontextusban tartanak március 10-én a Székelyföldnek autonómiát követelő demonstrációt Marosvásárhelyen, a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) szervezésében. És ebben a kontextusban jelentette be Kelemen Hunor szövetségi elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsa február 23-i ülésén, hogy az RMDSZ nem vesz részt az autonómiatüntetésen. Kelemen Hunor bejelentését Markó Béla szenátor előlegezte meg az SZKT ülésén. A volt szövetségi elnök azzal érvelt, a magyar szabadság napja - március 15. - a székelyeké is, és a székelyeknek is a legfontosabb a pi- ros-fehér-zöld zászló. Kifejtette, az RMDSZ sokéves küzdelme áll amögött, hogy 1997 óta a román államfők és miniszterelnökök is köszöntik a magyar közösséget március 15-én, és hogy 2002 óta az erdélyi magyarok szabadon használhatják ünnepeiken a piros-fehér-zöld lobogót. Hozzátette, nem akarja szembeállítani ezt egy regionális közösség fontos jelképével - a székely zászlóval -, de fontosabb üzenetnek tartja, hogy „egy a zászló”. Ezért azt javasolja, az RMDSZ ne vegyen részt a megmozduláson. Markó felszólalása után Kelemen Hunor közölte: ezt az álláspontot támogatták az RMDSZ szűkebb vezető testületéi is. Hozzátette, egy ilyen megmozdulás nem segíti, hanem rontja Székelyföld autonómiájának esélyeit. Több székelyföldi politikus nem tekintette magára nézve érvényesnek a szövetségi elnök bejelentését. Tamás Sándor, az RMDSZ Kovászna megyei szervezetének elnöke bejelentette: jómaga is, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, és több más háromszéki RMDSZ- es elöljáró is elmegy a megmozdulásra, és a szervezésbe is besegítenek, noha nem értenek egyet azzal, hogy a demonstrációt megpróbálja az EMNP kisajátítani. Tamás szerint a . távol- maradásról nem született testületi határozat az SZKT ülésén. A tüntetés szervezői, az MPP és az EMNP azonnal árulással vádolták meg az RMDSZ-t. Az MPP elnöke, Biró Zsolt egy marosvásárhelyi sajtótájékoztatón kijelentette, az erdélyi magyarságnak még nem sikerült megszabadulnia a „markóizmus- tól”. Szerinte az elmúlt két évtizedet jellemző „apró lépések politikája”, valamint a „merjünk kicsik lenni” mentalitás még továbbél.
