Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-08 / 57. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. MÁRCIUS 8. Közélet 3 Szlovákia uniós összehasonlításban a várható 52,3 egészséges évvel az utolsó, több mint 18 évvel marad el az éllovas Málta és Svédország mögött Rövid ideig élünk egészségesen A SZÜLETÉSKOR VARHATO EGESZSEGES ÉLETTARTAM Málta Svédország Norvégia Izland Luxemburg Görögország Írország Bulgária Spanyolország Nagy Britannia Svájc Franciaország Csehország Belgium* Lengyelország Olaszország* EU27* Litvánia Horvátország Ciprus Ausztria Dánia Magyarország Hollandia Portugália Németország Finnország Észtország Románia Lettország Szlovénia Szlovákja 0 10 20 30 40 50 60 70 80 B Nők □ Férfiak *- becsült adatok »Forrás: Eurostat, 2011-es adatok, években _________________________Grafikon: ÚJ SZÓ AZ 50 ÉVESEN VÁRHATÓ EGÉSZSÉGES ÉLETTARTAM Málta Svédország Norvégia Izland Luxemburg Görögország Írország Bulgária Spanyolország Nagy Britannia Svájc Franciaország Csehország Belgium* Lengyelország Olaszország* EU27* Litvánia Horvátország Ciprus Ausztria Dánia Magyarország Hollandia Portugália Németország Finnország Észtország Románia Lettország Szlovénia Szlovákia 0 5 10 15 20 25 30 B Nők Q Férfiak * - becsült adatok * Forrás: Eurostat, 2011-es adatok, években Grafikon: ÚJ SZÓ Pozsony. Az uniós tagországok közül Szlovákiában a legalacsonyabb a születéskorvárható egészséges élettartam, derül ki az európai statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb felméréséből. LAJOS P JÁNOS Szlovákiában- az unió jelenlegi 27 tagállamának áüagától is mintegy 10 évvel lemaradva - a nők esetében csak 52,3 év a születéskor várható egészséges élettartam. A férfiak ennél is rosszabb helyzetben vannak: csak 52,1 év egészséges életre számíthatnak. A felmérést az Eurostat a halálozási statisztikák és egy felmérés alapján készítette, amelyben arra kérdeztek rá, hogy milyen hosszú egészséges, illetve betegség által nem korlátozott életre számítanak. Az egészséges élet az Eurostat módszertana szerint olyan, amelynek során az egyén minden korlátozás nélkül élheti megszokott életét, végezheti megszokott tevékenységeit. Magyarország Szlovákia előtt A leghosszabb egészséges életre a máltaiak és a skandináv országokban élők számíthatnak, itt áüagban 70 évet élhetnek le súlyos, az életvitelüket befolyásoló betegség nélkül. A skandináv országok közül kilóg a sorból Finnország és Dánia, ahol 60 év alá csúszott a születéskor várható egészséges élettartam. Meglepetésre Magyarország, ahol a teljes születéskor várható élettartam (73,2 év) az OECD 2006-os adatai szerint több mint egy évvel alacsonyabb, mint Szlovákiában (74,3 év) jobb eredményekkel rendelkezik, mint Szlovákia. Magyarországon a nők 59,1, a férfiak pedig 57,6 egészséges évre számíthatnak. Nem sokkal jobb a helyzet az 50 és a 65 évesek esetében sem, Szlovákia ezekben a kategóriákban is az utolsó helyen kullog. Az ötvenéves nők még 10, a férfiak 10,2 egészséges évet várnak, míg 65 éves korban ez az adat a nők esetében már csak 2,9, a férfiaknál pedig 3,5 év. Nők kontra férfiak Nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a nőknek nagyobb az esélyük a hosszabb, egészséges életre, mint a férfiaknak, ez ugyanis országonként változik. A legnagyobb különbség Litvániában és Holan- diában van a két nem között, míg azonban Litvániában a nők számíthatnak több mint 5 egészséges évvel többre, mint a férfiak, addig Hollandiában a férfiak számíthatnak ugyancsak több mint 5 évvel hosszabb egészséges életre. A minisztérium szerint a rendszer a hibás Szlovákia a várható egészséges élettartam tekintetében csak Szlovéniát tudta megszorítani, de a szlovének is közel két egészséges évvel többre számíthatnak. Az egészségügyi minisztérium „meglepetésre” az egészségbiztosítási rendszerrel magyarázza a rossz eredményeket. ,A statisztikai adatok nem jelentenek meglepetést - mondta Zuzana Čižmáriková. - Az egészségbiztosítók versenye eddig még semmi jót nem eredményezett.” Azt azonban már nem konkretizálta, hogy az egybiztosítós rendszerben mitől lesznek majd egészségesebbek az emberek. Szakemberek szerint azonban az egészséges élettartam hosszára az egészségügyi ellátás csak viszonylag kis - 15-20 százalékos - hatással van. Dušan Zachar, az Ineko gazdaságkutató intézet elemzője szerint sokkal nagyobb hatással van az emberek életminőségére és egészségére az életmódjuk. „Szlovákiában az emberek keveset sportolnak és egészségtelenül étkeznek, sok alkoholt fogyasztanak” - mondta a Sme napilapnak Zachar. Rossz adatok? Tomáš Szalay, a HPI egészségpolitikai intézet munkatársa szerint a kimutatás mindenképpen komoly figyelmeztetés, de nem szabad „szó szerint” venni, mivel eltérések mutatkozhatnak a számításokhoz vett adatokban. „Szlovákiában rosz- szak a morbiditási és a halálozási adatok” - ismerte el Szalay. Szerinte azonban kérdés, hogy a morbiditási, vagyis a megbetegedések lakosságra kivetített gyakoriságának adatait más országok milyen módon mutatják ki. Ezt támasztják alá a viszonylag nagy regionális különbségek, hiszen míg Szlovákia az utolsó helyen szerepel, addig Bulgária vagy Románia, ahol az életszínvonal a gazdasági mutatók tekintetében jóval alacsonyabb, sokkal előkelőbb helyezést ért el. Bulgária a nők esetében kimutatott 65,9 év alapján inkább Európa élvonalába tartozik, papíron legalábbis Svájcot is megelőzi. Attól nem jobb egy gimnázium, ha sok diákja kerül egyetemre, azt is kell nézni, hogy milyen egyetemekre kerülnek be a diákok Nem hihetünk minden középiskolai rangsornak VERES ISTVÁN Pozsony. Egyre több rangsor készül a közép- és főiskolákról. Ezeknek a célja, hogy segítsenek a jelentkezőknek és szüleiknek kiválasztani a legmegfelelőbb oktatási intézményt. Értelmezni kell viszont őket, nem adnak ugyanis mindig pontos képet az adott iskolákról. Az Oktatásügyi Információs és Prognosztikai Intézet nemrég hozta nyilvánosságra azt a listát, amely az egyetemekre beiratkozott végzősök szerint állítja sorrendbe a hazai középiskolákat és gimnáziumokat. Nem mindegy, hova vették fel A listavezető az árvái Ná- mesztóban található Bemolák Gimnázium - tavaly 269 végzősük iratkozott be egyetemre. A Bekerülni könnyű (Képarchívum) második a nagymihályi Pavol Horov Gimnázium 237, a harmadik pedig a pozsonyi Metód Utcai Gimnázium 197 beiratkozott végzőssel. A rangsor ugyan lehet objektív, viszont talán súlyozni kellene a főiskolákat, kimutatva, hogy egy adott középiskolából mennyien kerülnek nevesebb egyetemre, vélekedik Andruskó Imre. „Vannak egyetemek, ahova évekig is eltarthat a bekerülés, máshol viszont az egyetlen felvételi kritérium, hogy meg kell jelenni” - figyelmeztet a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója. Főleg a műszaki karok gyakorlata, hogy szinte minden jelentkezőt felvesznek, az első szemeszter végén viszont a hallgatók felét kiszólják. Egy középiskola tehát Andruskó szerint nem attól jó, hogy hány érettségizett diákja iratkozik be egyetemre. Nem figyeltek a külföldi egyetemekre A magyar szülőknek még nagyobb távolságtartással kell kezelniük a felsorolt adatokat, mint a szlovákoknak. A lista összeállításánál ugyanis az UIPS nem vette figyelembe a külföldi egyetemek adatait - árulta el lapunk kérdésére az oktatásügyi minisztérium. A magyar gimnáziumokról viszont nagyon sokan jelentkeznek külföldi, főleg magyarországi egyetemekre. Talán ez az egyik oka, hogy magyar középiskolát a rangsor első ötven helyén nem is találunk. Országosan az első helyen az érsekújvári Jedlik Ányos Elektrotechnikai Szakközépiskola és Kereskedelmi Akadémia végzett, vélhetően a fent említett okból - mert végzőseik viszonylag könnyen bekerülnek a hazai műszaki karokra. A magyar középiskolák közül a második (a 73-dik helyen) a komáromi Selye János Gimnázium. Andruskó elmondta, tőlük évente 20-25 diák kerül csehországi egyetemekre, a végzősök 15-20 százaléka pedig Magyarországon tanul továbh. Hátránnyal is verik a szlovákokat A magyar tannyelvű középiskolák tehát azért csúszhattak hátra, mert diákjaik közül évente arányaiban sokkal többen mennek külföldre - elsősorban Magyarországra - tanulni, mint egy átlagos szlovák középiskolából. Ennek ellenére van néhányjárás, ahol a magyar középiskoláról többen kerültek hazai egyetemekre, mint a szlovákból (a szlovák tannyelvű iskolákból Magyarországra nyilván senki nem megy továbbtanulni). A Dunaszerdahelyi és a Komáromi járásban az első három, illetve két helyen csak magyar tannyelvű iskolákat találunk a rangsorban, az Érsekújvári járásban a második és a harmadik helyet is magyar tannyelvű középiskola foglalja el. Néhány magyar iskola pozíciója Jedlik A. Elektrotechnikai Szakközép, Érsekújvár- 51., Selye J. Gimnázium, Komárom - 73., I. Krasko Gimnázium, Rimaszombat (vegyes) - 78., Komáromi Gépipari Szakközép - 150., Kereskedelmi Akadémia, Nagymegyer -180., Vámbéry Gimnázium Dunaszerdahely-191., Kodály Gimnázium, Ga- lánta -198., Fábry Z. Gimnázium, Nagykapos 258., Márai S. Gimnázium, Kassa - 392., Szakkay J. Szakközép, Kassa -492.
