Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-06 / 55. szám, szerda
18 DlGUÁLlA ÚJ SZÓ 2013. MÁRCIUS 6. www.ujszo.com A Bloomberg szerint mar gyártják az iWatch órát Jön az Apple okosórája? összefoglaló Az Appleinsider blog szerkesztői rábukkantak az Apple iWatch feltételezhető szabadalmára - írja a TechChrunch. Az Apple számos olyan technológiai szabadalommal rendelkezik már, amelyeket feltétez- hetően valamiféle viselhető számítástechnikai eszközöknél kíván majd alkalmazni, de az a szabadalom, amelyre az Apple- insider bukkant, a feltételezések szerint konkrétan azt az új okosórát fedi, amellyel iWatch név alatt egyre többet foglalko- zika sajtó. A szabadalom egy olyan, az alkaron viselhető számítás- technikai eszközt fed, amelynek rugalmas képernyője egy rugós karperechez hasonlóan fogja körül a csuklót, és teljes felületén körkörösen folytonos képi megjelenítést biztosít. A karperec egymáshoz érintkező felületei alapján a készülék felismeri, hogy hol helyezkedik el a képernyő eleje és a vége, és azok egymáshoz illesztésével körkörösen folytonos képet ad. A szabadalmi leírás szerint a készülék mind csuklóra hajlítva, mind laposra kiterítve használható lesz. Az eszköz funkcionalitásai között a szabadalom olyanokat említ, mint például „zeneszám- lejátszási lista összeállítása”, „híváslista” vagy „üzenetek írása a készülék teljes felületét kitöltő virtuális billentyűzettel”. Az ajánlott felhasználási módok között említésre kerül még a „navigációs bevitel” is. Az eszköz ákkumulátorá- nak üzemidejét napenergia és kinetikai energiát hasznosító egységek növelnék meg. A karperec kivitel mellett a szabadalom említést tesz egy a hagyományos karórához jobban hasonlító megoldási lehetőségről is. Az Apple iWatch a Bloomberg hírügynökség, a New York Times és a Wall Street Journal egymástól független értesülései szerint már gyártásban van. (I) A szabadalom egy olyan, az alkaron viselhető számítástechnikai eszközt fed, amelynek rugalmas képernyője egy rugós karperechez hasonlóan fogja körül a csuklót, és teljes felületén körkörösen folytonos képi megjelenítést biztosít (Képarchívum) Látványosabb, videos tartalomban gazdagabb Megújul a Facebook összefoglaló Gyere, és nézd meg az új üzenőfalat - ezzel a felszólítással küldött szét az amerikai médiának egy meghívót a Facebook egy holnapi, március 7-i sajtóeseményre a cég szilícium-völgyi főhadiszállására. A legutóbbi ilyen sajtótájékoztató alkalmával a nagy visszhangot vert facebookos keresőt, a Graph Search-öt mutatták be, valószínűleg most is hasonlóan fontos változások jönnek a közösségi oldalon. Az utóbbi években a profiloldalak újultak meg leglátványosabban a Facebookon a Timeline funkció megjelenésével (a pletykák szerint ez is megújul hamarosan), de maga a hírfolyam, amit az ember bejelentkezés után lát, már jó ideje nagyjából érintetlen. Iparági tippek szerint az új üzenőfal megtervezésekor a fő cél az lehetett, hogy az látványosabb, képes, videós tartalomban gazdagabb legyen, másodsorban pedig több vagy jobban pozícionált reklámot lehessen elhelyezni rajta. Az is fontos szempont lehet, hogy egységesítsék a weben elérhető verzió és az okostelefonokon, illetve tableteken futó Facebook-alkalmazások kinézetét. Azt rebesgetik, hogy a népszerű hírolvasó iPad-al- kalmazás, a Flipboard szolgált fő ihletforrásként a designerek számára az új facebookos üzenőfal megtervezésekor. A Flipboardban újságszerűen lapozgathatunk a különféle csatornákba gyűjtött tartalmak között, kicsit a Windows 8 csempés kezelőfelületére emlékeztető módon. Januárban egyébként már kiszivárgott egy hír a Facebook mobilos verziójára váró radikális áttervezésről és új grafikus arculatról, elképzelhető, hogy a mostani változás ennek a további lépése lesz. (o) Nem érdemes korlátozni a munkatársak internetelérését, annál még a teljes tiltás is jobb lehet Tiltással rosszabb a teljesítmény Azoknál az alkalmazottaknál, akiknek tiltják az intemetelérést személyes célokra, a kísértés annyi energiát felemészt, hogy az már befolyásolja a dolgozók teljesítményét (Képarchívum) Az internet böngészése az első számú formája az irodai munkakerülésnek. Mindez egy 2005-ös felmérés szerint évente több milliárd dollárba kerül a cégeknek. ÖSSZEFOGLALÓ Egy új tanulmány szerint azonban a helyzet nem ennyire egyértelmű: azoknek az alkalmazottaknál, akiknél tiltják az intemetelérést személyes célokra, a kísértés annyi energiát felemészt, hogy az már befolyásolja a dolgozók teljesítményét. Alessandro Bucciol, az olasz Veronai Egyetem közgazdásza, Daniel Houser, a virginiai George Mason Egyetem kutatója és Marco Piovesan, a dán Koppenhágai Egyetem kutatója közös tanulmányt tettek közzé a témában a nyílt PLoS ONE folyóiratban. A kutatók elvégeztek egy kísérletet: hatvan alanynak különböző feladatokat kellett végrehajtaniuk. Minden feladat előtt megnéztek egy videót, amelyben nyolc ember passzolgatott egymásnak különböző színű labdákkal. A résztvevőknek meg kellett számolniuk, egyik labda hányszor megy egyik személytől a másikig. A feladatok előrehaladtával a passzok egyre összetettebbek lettek. A helyes válaszokat adók kisebb pénzösszegeket kaptak jutalmul. A videók között elvégzendő folyamatos munkát úgy tervezték meg, hogy hasonlítson a valódi munkakörülményekre; a hatékonyságot minőségben (pontosságban) mérték. A kísérletet három fázisra osztották. Három számolós feladatra, majd egy akaraterőt igénylő vagy nem igénylő feladata, végül tíz másik számolósra. A második fázisban a résztvevők felének vicces videót mutattak 10 percig, és nem kérték őket semmire, amihez akaraterő kellett. A másik felének csak egy képernyőt mutattak, amelyen egy „Video” feliratú gombot láttak, amely elindította volna a lejátszást, de az alanyokat arra kérték, hogy ne nyomják meg. Hogy növeljék a kísértést, a kísérleti alanyok egy másik szobából a videóból származó hangokat hallottak. Ha megnyomták a gombot, megjelent egy üzenet, hogy nem szabadott volna, és ha még egyszer megismételték, a kutatók kizárták őket. Ilyet azonban csak egyikük tett. Az eredmények jelentős eltérést mutattak a két csoport teljesítménye között. Azok, akiket kitettek a kísértésnek, háromszor annyit hibáztak, mint akiknek egyszerűen lejátszották a videót. A kutatók szerint ez azért van, mert a kísértés nagyon sok energiát elvon, és jóval nehezebbé teszi a koncentrációt. Ráadásul a vicces videó megnézése energiával tölthette fel a másik csoportot. A kutatók szerint eredményeiknek praktikus alkalmazásai is lehetnek: tanulmányuk alapján a munkáltatóknak nem érdemes korlátozniuk a munkatársak intemetelérését, annál még az internet teljes tiltása is jobb lehet, de a valódi megoldást szünetek közbeiktatása adhatja, (i) Az EU 50 millió euróval támogatja a GSM-et, az UMTS-t és az LTE-t követő technológia fejlesztését Európa fejlessze ki az 5G-s mobiltechnológiát! ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke, Neelie Kroes bejelentette, hogy az unió újabb 50 millió eurós forrást biztosít arra, hogy a szakemberek 2020-ra kifejlesszék a GSM-et, az UMTS-t és az LTE-t követő, következő generációs (5G) mobilos adatátviteli technológiát, és ezzel kontinensünk újra visszavegye a vezető szerepet ebben a szegmensben. „Azt akarom, hogy az 5G-t az európai ipar alkossa meg, európai kutatásokra alapozva, európai munkahelyeket teremtve - és hogy ne csak száj tépés legyen mindez, pénzzel is támogatjuk e cél megvalósítását” - mondta az al- elnök asszony. A fejlesztés alapja, hogy előrejelzések szerint 2020-ban a 2010-es mennyiségnek a 33-szorosa lesz a mobilos adat- forgalom, és a jelenlegi trendek alapján az valószínűsíthető, hogy a fogyasztói számítás- technikában a vezeték nélküli intemeteléréssel rendelkező, mobil eszközök (okostelefonok, táblagépek stb.) lesznek a meghatározóak. Neelie Kroes közleményében utal több olyan, már most zajló projektre is, melyek célja az 5G-s környezet megteremtése. A kutatásokat szolgáltatók (British Telecom, Deutsche Telekom, France Telecom/Orange, Telecom Italia, Telefonica, Portugal Telecom), gyártók (Alcatel-Lucent, Ericsson, Nokia, Nokia Siemens Networks, Thales Communications), valamint egyéb érdekelt nagyvállalatok (SAP, BMW) is támogatják. Az EU 2007 és 2013 között 700 millió euróval támogatta a jövőbeli hálózatok kialakítását célzó kutatásokat, és ennek az összegnek a felét a vezeték nélküli technológiák továbbfejlesztésére szánták. A közlemény a METIS-t említette meg, akik tavaly 16 millió eurót nyertek el arra, hogy olyan technológiákat fejlesszenek ki, amelyek: a mostaninál ezerszer nagyobb adatforgalmat tudnak kiszolgálni; tízszer- százszor több hálózatra csatlakozott eszközt képesek kezelni; tízszer-százszor gyorsabb adatáramlást biztosítanak az átlag- felhasználónak; megtízszerezik az akkumulátorok egy feltöltéssel elérhető üzemidejét; illetve ötödére csökkentik a sávszélességigényt. (IT) „Azt akarom, hogy az 5C-t az európai ipar alkossa meg, európai kutatásokra alapozva, európai munkahelyeket teremtve - és hogy ne csak szájtépés legyen mindez, pénzzel is támogatjuk e cél megvalósítását" - mondta Neelie Kroes (Képarchívum)
