Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-06 / 55. szám, szerda

16 Horgász - hirdetés ÚJ SZÓ 2013. MÁRCIUS 6. www.ujszo.com Sok horgász még a keszegféléket sem tudja megkülönböztetni egymástól, és vígan zsákmányolja a védett halat Összetéveszthető halfajok III. Bodorka, vörösszárnyú keszeg Sokszor tapasztaljuk, hogy újsütetű horgászok a tavi pontyot sem képe­sek megkülönböztetni a nyurgától, a süllőt a kő­süllőtől, a bodorkát a vörösszámyú keszegtől, vagy a márnát a petényi mámától. Sorozatunk­ban egy kis útmutatót szeretnénk nyújtani - különösen kezdő sport­társainknak. ISMERTETŐ Legutóbb a dévérkeszeggel foglalkoztunk, kissé bővebben. Talán azért, mert a dévér a leg­kedveltebb horgászhalak közé tartozik. A keszegek népes tá­borából ezúttal a bodorkát és a vörösszámyú keszeget mutatjuk be. Azért együtt, mert éppen ezt a két halat tévesztik össze a legtöbben. Nem csoda, a meg­szólalásig hasonlítanak egy­másra. Ha azonban tüzetesen szemügyre vesszük őket, elő­tűnnek a különbségek. A zavar sokáig az elnevezésből adódott. A bodorkát régen veresszámyú koncárnak is nevezték (Herman Ottó), ami tévedéseket szült, hi­szen a vörösszámyú keszegnek pirosabbak az úszói, minden haltól eltérően vérpirosak, míg a bodorka úszói inkább halvány narancsszínűek, a hát-, mell- és farokúszója pedig szürkés. A pirosszemű kelének is nevezett vörösszámyú keszegnek ráadá­sul egyáltalán nem piros a sze­me, a bodorkáé viszont igen. Ha ez így túl bonyolultnak tűnik, vessünk egy pillantást az úszóik állására. A legeltérőbb jegyük, hogy a bodorka hátúszója a hasúszóval egy vonalban kezdő­dik, míg a vörösszámyú keszeg­nél jól láthatóan hátrább fekszik. 1-2 grammos úszóval. A horog is kicsi, 18-20-as legyen. Az ete­tőanyaggal nem kell cifrázni, a lényeg, hogy felhős legyen, mert a bodorka leginkább vízközt fog­ható. Éppen ezért nem kell a leg­drágább kaját megvenni. Sokan csalihalnak használják, elsősorban csukára, süllőre, har­csára. Nálunk sem méretkorláto­zás, sem időszaki védelem nem vontakozik rá, egész évben sza­badon fogható. A vörösszámyú keszeg A bodorka általában nyúlánkabb is, ám ez is megtévesztő lehet, hi­szen alkatuk gyakran a víz jelle­géből adódik, ahol előfordulnak. A bodorka (Rutilus rutilus, plotica červenooká) az egyik leguniver- zálisabb halunk, szinte minden kisebb-nagyobb folyónkban és állóvizünkben megtalálha­tó (sokkal elteijedtebb, mint a vörösszámyú keszeg). Tipikus rajhal, nagy csapatokban él, bár ahogy nő, úgy csökken a csapat létszáma. A bandák ragaszkod­nak megszokott felségterületük­höz, nagyobb vándorlásra csak az íváskor és a telelésre készülés­kor vállalkoznak. Teste oldalról lapított, ma­gassága élőhelytől függően vál­tozik. Inkább orsószerű, mint lapos. Állóvizekben magasabb, szélesebb hátú, folyóvizekben nyúlánkabb. Megél a növényzet nélküli folyóvízben is, de szereti a növénnyel benőtt holtágakat, tavakat is. Az iszapos feneket nem annyira kedveli, mint roko­na, és a növényzetbe sem „bújik bele”, inkább mellette, a közelé­ben keresi az eleséget. Kedveli a ritkás nádast, ahol a kisebb csi­gákat, kagylókat legeli. Amúgy nem válogatós, sokféle csalival horogra kaphatjuk, leginkább persze csontival, kisebb trágyagi­lisztával, amit különösen kedvel, de megfoghatjuk növényi csa­lival (kender, búza, kukorica), kenyérrózsával is. Aki szúnyog- lárvát tud szerezni, biztos lehet a fogásban. Nem nő nagyra, kilós példánya már kapitálisnak szá­mít, ezért horgászata inkább szó­rakoztató, mintsem gasztronó­miai „gyűjtés”. Bodorkázáshoz talán a finom spiccbot a legalkal­masabb. Erre egészen vékony, 10-12-es damilt tegyünk, rajta (Scardinius erythrophthal- mus, červenica ostrobruchá) egyike a legszívósabb halaink­nak. Ritkán található meg folyó­vízben, inkább az állóvizekben fordul elő. Elsősorban a csen­des, nyugodt, hínárossal benőtt vizeket kedveli. A holtágak, ki­sebb-nagyobb tavak, keskeny csatornák a kedvelt élőhelyei. Mivel feltűnő színezetű halról van szó, elengedheteden szá­mára a rejtőzködés. Ehhez az összefüggő hínármező nyújt bú­vóhelyet, ezért a nyűt vízen kár is keresnünk. Ezek a búvóhelyek lehetnek közveüenül a partnál, de a nagyobb tavakon a belső, sekélyebb részeken kialakuló hí­nárszigetekben is. A bodorkával Színpompás vörösszámyú Hozzávalók 4 db paprika 4 db paradicsom 1 nagyobb fej hagyma 60 dkg süllőfiié só bors 4 leveseskanál tejföl 1 dl chilis Sungarden olaj Elkészítése (Fotók: Kanovits Gábor és képarchívum) A rovat támogatója a Búšlah ' Dunatőkés - Dunajský Klátov A paprikát, paradicsomot és a hagymát összevágjuk, meg­sózzuk, megborsozzuk, majd lecsót készítünk belőle. A süllőfiiét felkockázzuk, meg­sózzuk, és Sungarden olajon megpirítjuk. A falatkákat a lecsóágyra he­lyezzük, tejföllel tálaljuk. Bindics Imre, a dunaszerdahelyi Villa Rosa főszakácsa bodorka vörösszárnyú keszeg A legszembetűnőbb különbség, a hátúszó állása szemben kerüli még az enyhébb sodrású vizeket is. Edzett, a víz­minőségre kevésbé finnyás hal­ról van szó. Horgászata nagyon élvezetes, és ami nem mellékes, szemet gyönyörködtető halacs­ka, amelyet gyönyörű külsővel ajándékozott meg a természet. Ő is igazi „rajhal”, kisebb csapatok­ban, viszonylag helyhez kötve él. A megszokott tisztásait nem szí­vesen hagyja el. Nagyságát tekintve igen há­tul foglal helyet, hiszen nyolc év alatt is csak kb. 20 centimé­teresre képes megnőni. A 30-35 cm-es, félkilós példányok már nagynak számítanak, küós egye- dek csak elvétve kerülnek elő. Táplálkozási szokásai változato­sak, hiszen a növényi tápláléktól az apróbb rovarokon keresztül a lárvákig mindent elfogyaszt. Az őszi-téli hónapokban különösen kedveli az állati eredetű táplá­lékot. A nagyobb példányoknál megfigyelték, hogy rámozdul­nak az apróbb ivadékokra is. Horgászata egyszerű, nem kell hozzá más, mint egy könnyű spiccbot, amire 10-12-es damilt kötünk, rajta könnyű, 0,5-1,5 grammos úszóval. Áz ólmozás- nál az osztott ólmozást részesít­sük előnyben, hiszen halunkat vízközt kell keresnünk, és így tudjuk a legtermészetesebben eléjük engedni a horgot. Ennek mérete alkalmazkodjon a vörös­számyú méretéhez, így elegendő az igen apró, 16-18-as méret is. Csalinak csontit, apró gilisztát, szúnyoglárvát használjunk, bár ha a nagyobb példányokkal pró­bálkozunk, feltehetünk apró cse­megekukoricát, kenyérgyurmát is. Sokat segíthet a horgászat sikerén, ha csontit is szórunk a horog köré. Ilyenkor a falatozó keszegek szülte megrohamoz­zák a lassan süllyedő nyüveket. Kapása gyors, lerántós. A hiede­lemmel ellentétben, miszerint húsa iszapízű, kesernyés, a sűrűn beirdalt sült vörösszámyú kiváló csemege. Kiváló csalihal, főleg csukára, de süllő, harcsa fogására is alkal­mas. Sem méretkorlátozás, sem időszaki védelem nem vonat­kozik rá, egész évben szabadon fogható. Ilyen helyen szeret megbújni a vörösszámyú A Horgász melléklet legközelebb 2013. március 20-án jelenik meg. Bős, Mlynársky rad Z50. [Szolgáltatások háza] tel.: Q31/558 4329, mobil: 09G5 326 062 Vásárát, Fő utca 111. [Szolgáltatások háza] tel.: 031/558 1723, mobil: 0917 335 653 MP130011 Grillezett süllőfalatkák lecsóágyon Egy pár bodri (Fotók: szerző és archív)

Next

/
Thumbnails
Contents