Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-05 / 30. szám, kedd
AGRÁRKÖRKÉP 2013. február 5., kedd 15. oldal A növekedésszabályozók hatásai A hatékony és célirányos növényvédelem komplex megoldásokat kíván 16. oldal Szűkülő vegyszerlista A melegkedvelő növényfajokkal új kártevők jelentek meg 17. oldal 18. oldal A marhatartást támogatni kell A gazdák rendezvényei az információk áramlását segítik A mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak jelentős fejlesztési impulzusokra van szüksége Összehangolt koncepcióval (Szilvássy László felvétele) Míg az előző évszázad kilencvenes éveiben még 350 ezren dolgoztak a hazai mezőgazdaságban, ma már ennek a létszámnak csak alig több mint egyti- zede talál munkát ebben az ágazatban. ÖSSZEFOGLALÓ Ennek ismeretében meglehetősen merész elképzelésnek tűnik az cél, hogy a földművelési és élelmiszer-ipari ágazat legyen az egyik motoija a vidéki lakosság foglalkoztatottsága növelésének. Pedig az ágazatban megvannak a növekedés lehetőségei és esélyei, de ehhez mind a mezőgazdaságnak, mind pedig az élelmiszer-iparnak jelentős fejlesztési impulzusokra van szüksége, állította minap Milan Sémának, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara elnöke, hozzátéve, hogy átgondolt koncepció és vele szorosan összehangolt rendszerszemléletű intézkedések nélkül az egész csak egy álom marad. Ezzel csak egyetérteni lehet, hiszen jelenleg a behozatali mérlegünk a mezőgazdasági és főleg élelmiszer-ipari termékekből soha nem látott méretekben vált negatívvá, vagyis a behozott termékek értéke több mint egy- milliárd euróval haladja meg a kivitelt ebben a termékcsoportban. A kimutatásokból az is egyértelműen kiderül, hogy a hazai piacra behozott termékek 60 százalékát olyan termékekkel lehetne kiváltani vagy helyettesítem, amit nálunk is meg tudunk termelni, elő tudunk állítani. Csak a túlkínálat és a piád nyomás következtében lemondtunk róluk, feladtuk, illetve folyamatosan adjuk fel a pozí- dóinkat. Az üzletláncok agresszív üzletpolitikájával szembesülve a hazai szállítók többnyire mellék- vágányra szorultak, vagy méltatlan beszállítási feltételeket voltak kénytelenek vállalni. Nyilvánvaló, hogyha az ágazat vissza szeremé szerezni elvesztett pozídóit a hazai piacokon, egyrészt komoly. fejlesztésekbe kell belefogni, hogy a minőségi termékek árban is versenyképessé váljanak a behozottakkal, egyúttal a hazai termékek iránti kereslet növekedését is ki kell váltani. Minőségi keresletnövekedés nélkül ugyanis nem várható új munkahelyek kialakítása. Kérdés, hogy az unió agrártámogatási rendszerében várható változások, amelyek az előzetes várakozásokkal ellentétben vélhetően továbbra is fenntartják majd a régi és új tagországok közötti különbséget, mennyiben lesznek képesek és alkalmasak arra, hogy ezeket a szerkezetváltási lépéseket kellő mértékben támogatni tudják. Mindenképpen szükség lesz arra, hogy az egységes területalapú támogatásokról a támogatási jogosultságok rendszerére való áttérés után átgondolt és összehangolt koncepdó mentén olyan támogatási rendszert állítsanak össze és fogadjanak el az illetékesek, amely a hazai források és lehetőségek figyelembe vételével fogja össze és érvényesíti az ágazati termelés készülő középtávú koncep- dójában megfogalmazott elveket. Ellenkező esetben nagy valószínűséggel be kell érni azzal a lehetőséggel, hogy továbbra is alapanyag-termelő, kiszolgáló bázisa leszünk a fejlettebb feldolgozottsági szinttel rendelkező, magasabb hozzáadott értéket előállító gazdaságoknak. (sz) Telt ház a budapesti AGROmashEXPOn Agrárgépek seregszemléje ISMERTETŐ A korábbi éveket messze meghaladó látogatói érdeklődés kísérte az idei, 31. alkalommal megrendezett budapesti AGROmashEXPO nemzetközi mezőgazdasági gépvásárt és a kiállítás keretében megrendezett AgrárgépShow-t. Az előzetes adatok szerint a január végén, február elején tartott négynapos szakmai rendezvényen mintegy 45 ezer érdeklődő kereste fel a standokat, ami a tavalyi évhez viszonyítva csaknem 80%-kal több látogatót jelent. Amint azt a megnyitón Dr. Fazekas Sándor vidék- fejlesztési miniszter is hangsúlyozta, Magyarország ugyan nem gyárt traktorokat, de jó minőségű, egyidejűleg közepes árú, egyedi munkagépekkel és gépsorokkal jelen van a nemzetközi piacon. Emlékeztetett arra, hogy a magyar termelők gépvásárlását 25 milliárd forintos MFB-hitelkeret is segíti. A négy nap alatt több szakmai tanácskozás és előadás is bővítette a kiállítás programját. A növénytermesztők szakmai rendezvényén a magyar gabonapiac és az agrárpolitika időszerű kérdéseiről mondták el véleményüket meghívott szakemberek, tájékoztató hangzott el az új Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara létrehozásáról, a mezőgépgyártás jövőjéről, és az agrársajtó, valamint az agrárkommunikáció helyzetéről is eszmét cseréltek a szakemberek. Az idei seregszemlén kétszáz kiállító 7 pavilonban és a szabadtéri területeken összesen 32 ezer négyzetmétert foglalt el. Az AgrárgépShow-val most először együtt rendezett bemutató minden idők legnagyobb magyar agrárgépipari kiállításává nőtte ki magát. A hagyományos társrendezvényeken, a Magyar Kert, valamint a Szőlészet, Pincészet kiállításokon 52 kiállító mutatkozott be. A rendezvényen 11 termék kapott termékdíjat, (sz) A magyar gabonapiac és az agrárpolitika időszerű kérdéseit is megvitatták a fórumon (A szerző felvétele) Modem és rugalmasabb Közös Agrárpolitikát javasol az Európai Parlament mezőgazdasági bizottsága, a közvetlen kifizetéseket csak az aktív termelők kapnák Az agrárköltségvetés további csökkentése már nem jöhet szóba EU-1SMERTETO Az EU mezőgazdasági politikájának reformja keretében olyan igazságosabb finanszírozási rendszert kell bevezetni, amelyben a kötelező ún. „zöld” intézkedések egyben rugalmasak is, egyúttal jobban felkészítik a gazdálkodókat arra, hogy megbirkózzanak a piád kihívásokkal, és csökkentik a bürokrádát, áll az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának január végi nyüatkozatá- ban, amely a tagországokkal való tárgyalások megnyitása kapcsán a képviselők által beteijesztett javaslatokról tettek közzé. A Közös Agrárpolitika az EU legrégibb politikáinak egyike, és továbbra is biztosítania kell a lakosság minőségi élelmiszerekkel való ellátását úgy, hogy közben a mezőgazdasági termelők számára lehetővé teszi a környezet hatékonyabb védelmét, ezért a KAP- költségvetés további csökkentése már nem jöhet szóba, vélekedett Paolo De Castro, a bizottság elnöke. Ennek azért is van jelentősége, mert a bizottság jogköréből adódóan a jóváhagyásra kerülő véglegesített jogszabályok előterjesztésében és kidolgozásában immár társintézményként komoly szereppel bú. Az igazságos agrárfinanszírozás érdekében azt javasolják, hogy a közvetlen kifizetéseket csupán az aktív termelők kapják. Ehhez kidolgoztak egy jegyzéket, amelyben felsorolják azokat a területeket, mint például a sportpályák és repülőterek stb., amelyeknek nem járna a támogatás, és a tagországok ezt a jegyzéket a saját feltételeik alapján kibővít- hetnék. Az EP-képviselők javaslata szerint a tagországok közötti különbségek felszámolásában gyorsabb ütemet is meg lehetne valósítani, mint azt az EU Bizottság javasolta, és 2019-re elérhetnénk az egyenlő támogatási szintet, ugyanakkor a tagországok semelyike nem kaphatna kevesebb forrást, mint az uniós ádag 65%-a. Hogy a gyorsított ütem ne veszélyeztesse a gazdaságok életképességét, a tagországok rendelkezhetnének az átlagtól 20 %-kal eltérő összeg kezeléséről. A közvetlen kifizetések felső határának meghatározása terén a parlamenti bizottság képviselői támogatták azt az EU bizottsági javaslatot, amely a 300 ezer euró feletti támogatási összegeket teljesen elvonná a gazdálkodóktól. Kisebb összegek esetén a jogosultság nagyságának mértékétől függően 70%-kal (250-300 ezer közötti támogatások esetén), 40%-kal (200-250 ezer között), illetve 20 százalékkal (100-150 között) csökkentenék a határértéket meghaladó támogatási tételeket. Az EP-képviselők ugyanakkor azt is javasolják, hogy az így megtakarított összegeket az adott régióban a vidékfejlesztési célokra lehessen felhasználni. Az új környezetvédelmi szabályok bevezetését, amelyek betartására a nemzeti költségvetésekben a közvetlen kifizetések 30%-át fordítanák, rugalmasabbá kell tenni, mint azt az eredeti javaslat megfogalmazta, állítja a bizottság. A környezetvédelmi szabályozás keretében 3 kulcsfontosságú intézkedés - a termelés diverzifikálása, az állandó legelők és rétek fenntartása, valamint az ún. ökológiai irányultságú területek” kialakítása - továbbra is megmaradna, de bizonyos módosításokat, illetve kivételeket is bevezetnének, amelyek figyelembe vennék a farmok méretét. A10 hektárnál kisebb szántóterülettel rendelkező gazdaságok például teljesen mentesülnének ezen kötelezettségek alól, a 10-30 hektáros farmok számára pedig enyhíteni kellene a feltételeken. Azokat a farmokat, amelyek valamilyen nemzeti vagy regionális tanúsítvánnyal rendelkező környezetkímélő termesztési rendszerben gazdálkodnak, szintén kivonnák a „greening”-intézkedések kötelezettsége alól, azzal a feltétellel, hogy ezekben már működtetik a környezetbarát elveket, és azok legalább egyenértékűek a megszabott feltételekkel. A termelői kockázatok elleni védekezés finanszúozását nem a közvetlen kifizetésekből, hanem a vidékfejlesztési programok forrásaiból kell fedezni, javasolja a bizottság, ebben egyetértés van az EU Bizottságának javaslatával. A jövedelmek stabilizálása érdekében ezeket a forrásokat befektetési alapokba lehetne fektetni, vagy olyan biztosítási terméket vásárolni, amely megvédené őket a súlyosabb jövedelemkiesésektől. A képviselők felhívták a figyelmet arra, hogy fel kell mérni a jelenlegi kockázatkezelési eszközök hatékonyságát, és olyan jogi javaslatokat letenni az asztaúa, amelyek javítják a gazdálkodók alkupozícióját, és megvédik őket a piád volitalitás és válságok következményeivel szemben. Ennek érdekében nagyobb hatáskörökkel és eszközökkel kell felvértezni a termelői szervezeteket, javasolják a képviselők Lehetővé kell tenni, hogy ezek a szervezetek válságmegelőzési és válságkezelési eszközöket is alkalmazhassanak beleértve a piacról való termékkivonás lehetőségét is. Biztosítani kell számukra a jogot, hogy a tagjaik nevében tárgyalhassanak a szállítási és értékesítési szerződések ügyében a gazdasági verseny szabályainak betartásáról. Ugyanakkor figyelmeztetnek arra, hogy az említett termelői szervezetek létrehozása nem mehet át ún. kartellegyezmények kialakításába, de lehetővé kell tenniük, hogy megszabaduljanak a szorító gazdasági függőségtől, és tisztességes életfeltételeket biztosítsanak a számukra. (eu-agrar)
