Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-01 / 27. szám, péntek

www.ujsza.com ÚJ SZÓ 2013. FEBRUÁR 1. Kultúra 9 Break dance-szei dúsított balett a Queen ellenállhatatlan zenéjére Feltámadt legenda Az utóbbi időben meg­szaporodtak az életrajzi balettek, tánckreációk. Megnyugtathatjuk mindazokat, akik ide­genkednek ettől a műfajtól: a Queen nem a legendás együttesről, de nem is Freddie Mercury- ról szól. VOJTEK KATALIN Pontosabban Mercuryról, de csak közvetve. A Mário Rada- čovský koreográfus-rendező, Peter Pavlač librettista és Laco Lučenič zenei mindenes által jegyzett produkció nem indít mélylélektaninak szánt búvár­expedíciót a Queen egykori frontemberének lelkivilágába, nem kívánja bölcsőtől a sírig bemutatni az életét, nem hagy­ja kétségek között a nézőt hol­mi művészkedően komplikált, az értelmezéshez kevés fogó­dzót nyújtó mesével. Egyszerű és közérthető, már csak azért is, mivel maga a sztori kissé is­merős, fő elemeivel ilyen­olyan formában már találkoz­hattunk valahol. De létezik egyáltalán valami, ami nem tűnik ismerősnek ebben az in­formációközpontú világban? Aligha. A cselekmény egy válogatás körül bonyolódik, Freddie Mercury szerepére keresnek táncost egy készülő tévépro­dukció számára. A zenei ren­dező, aki gitáros, hangszerelő, zeneszerző, lemezlovas, tán­cosverbuváló is egy szermély­ben (Laco Lučenič), az üres te­remben a jelentkezőket várja, amikor elegáns kosztümben, kalapban megjelenik egy ázsiai lány (a Fülöp-szigeteki Alexa Capareda nyújtotta az est egyik A cselekmény egy válogató körül bonyolódik legjobb alakítását), és freneti­kus táncba kezd. Sajnos, nem őfelsége, a királynő szerepére keresünk valakit, táncosnőkre nincs szükségünk - hárítja el a zenész a kislányt, aki később mindenütt jelenlevő és folyton táncoló takarítónőként bukkan fel, hogy végül ő is a csapat egyenrangú tagjává váljon. Hét fiú jelentkezik, de a zenész nem képes közülük választani, mert mindegyik jó, és mind­egyik másként. Hogy még ne­hezebb legyen a dolga, hat lány is lehetőségért könyörög, és ők is remekül táncolnak. A rende­ző és a semmihez sem értő, nagyképű menedzser tilalma ellenére (mindketten végig láthatatlanok, csak a hangjuk hallható) a zenész az összes fi­út és lányt megtartja, mind­egyikük számára talál felada­tot. Együtt építik fel a műsort, amely végül elnyeri a tévések tetszését, adásba sorolják. Zá­rókép: a közös munka során csapattá kovácsolódott fiatalok vállukra emelik királyi palás- tos, koronás társukat és part- nemőjét, a kis ázsiai lányt, így ünnepük győzelmüket. Nem valami világraszóló sztori, de a célnak tökéletesen megfelel. A cél: megtáncol­tatni az összes táncost, a lehe­tő legtöbbet mutatni belőlük. Az egymás után következő hét szóló, hét pás de deux és hét pás de trois akár unalmas is lehetne, ha Radačovský nem hagyná szabadon léle­gezni a táncosait. De mivel hagyja, az egyéni adottságai­kat, karakterüket is érvényre juttató számok nem válnak unalmassá. Közben ez-az fel­villan a híres énekes életéből, lényéből is: anyjához fűződő (Ctibor Bachratý felvétele) ambivalens kapcsolata, sze­relmei, halálfélelme, magá­nyossága, vívódásai. Nagyon lelkes csapat a Már­io Radačovský vezette együt­tes, hivatalos nevén az Új Színpad Színház Táncegyütte­se. Csupa fiatal, bizonyítani vágyó táncos, akik teljes erő­bedobással, szíwel-lélekkel valósítják meg a koreográfus elképzeléseit. A színpadkép a lehető legegyszerűbb (díszlet: Marek Hollý, fényeffektusok: Alex Zelina), ami nagyon is rendjén való, kisméretű szín­padhoz az eszköztelenség illik a legjobban. Aki szívesen elnosztalgiázik a Queen ma is ellenállhatatlan muzsikáján, és szereti a neo­klasszikus balettet breakkel, electric boogie-val ötvöző tánc­stílust, biztosan jól fog szóra­kozni az Új Színpad előadásán. Tegnaptól látható Prikler Mátyás Köszönöm, jól című filmjének egész estés változata Olyan világot mutat, amilyenben élünk TALLÓSl BÉLA Pozsony. A rotterdami film- fesztiválról jött, és tegnap a ha­zai sajtó képviselőinek mutat­ták be Prikler Mátyás Köszö­nöm, jól című diákfilmjének bővített, 134 perces változatát. Érthető, hogy a vetítést követő sajtótájékoztatón az első kérdés az volt, hogyan született meg a bővített, három filmnovellából álló változat koncepciója dra- maturgiailag és a látvány szem­pontjából. Mint elhangzott, az első filmnovella, vagyis az első történet eleve egy egész része­ként született. Már akkor átlát­ható volt, mi foglalható bele még a sztoriba úgy, hogy értel­mes egészet adjon. Aki látta a diákfilmváltozatot, s most beül (és mindenképpen érdemes be­ülni) megnézni al34 perces al­kotást, ne úgy képzelje el, hogy az, amit akkor látott, egy az egyben, tömbszerűen megjele­nik a bővített változatban, a másik két filmnovella pedig kö­ríti. A három novella a figurái­val átszövi egymást, az esemé­nyek pedig a folytonosság elvén egymásra épülnek. A látvány szempontjából az volt a cél, hogy mértékkel alkalmazzák a képi eszközöket, és természetes fénnyel dolgozzanak. Rotterdamban és tegnap is felmerült a dokumentarista stí­lus kérdése a filmmel kapcso­latban. Peter Balcar operatőr arról szólt, hogy: „Ha kikapcso­lom a kamerát, és a szereplő ugyanazt az életet éli tovább, mint a képen, akkor dokumen­tumfilmet forgattam. Ha azon­ban a kamera kikapcsolása után a színész, aki egyébként ugyan­úgy autentikus volt, mint a do­kumentumfilm hőse, kilép a szerepből, és a saját életét foly­tatja, akkor játékfilmet forgat­tam. Amelyben azonban követ­kezetesen kiválasztott és előké­szített minden helyzet és min­den helyszín ahhoz, hogy a va­lósága autentikus legyen.” Zuzana Mauréry színésznő­nek, a film egyik főszereplőjé­nek szólt a kérdés: nincs-eolyan érzése, hogy a rendező ilyen fia­talon totálisan depresszív filmet forgatott. „Végképp nincs ilyen érzésem - mondta. - Kegyetlen valóságot mutat a film, de hu­morral teszi ezt, ami engem tel­jességgel felfrissít. Hogy ke­gyetlen a film? Olyan világot mutat, amilyenben élünk! Én ebből a filmből az életet kapom, és számomra ilyen filmeknek van értelme. Olyan tükröt látok benne, amelyben az igazság ve­tül. Nagyon erős tartalmat hor­doz, rég nem láttam ilyen jó fil­met. Hál istennek, hogy játszom benne.” „Hihetetlenül erős film a Kö­szönöm, jól - hangzott el a kö­zönség köréből egy szakmabeli részéről. - Története igaz, hite­les. Az, hogy erőteljes igazság­magot tartalmaz, értékesebb és értékelendőbb, mint az esetle­ges optimista kicsengés. Mivel­hogy az igazság megtisztító.” Prikler Mátyás rendező és Zuzana Mauréry, a film egyik fősze­replője (TASR-felvételek) Az olvasók szétkapkodták a Finnegan ébredését Joyce kínai sikere JUHÁSZ KATALIN Peking. James Joyce Finne­gan ébredése (Finnegans Wa­ke) című művének kínai fordí­tása hatalmas sikernek örvend, jóllehet a fordító szerint a kínai változat egyáltalán nem könnyebb az eredetinél. Vang Vej-szong, a fordítást jegyző sanghaji kiadó főszerkesztője nem számított ekkora sikerre. A december 25-i megjelenést követően a vásárlók gyakorlati­lag elkapkodták az első nyolc­ezer példányt. Daj Cong-rong nyolc éven át fordította a művet, amelyen maga Joyce is tizenhat évig dolgozott. A fordító elmondta, hogy nem szándékozott megkönnyí­teni az olvasók dolgát, a kínai fordítás ezért megőrizte az eredeti, 1939-ben megjelent mű jellegét. A Finnegan ébredése Joyce legnehezebben olvasható alko­tása, mivel az ír szerző egy sa­ját, külön bejáratú nyelvet al- kototott érzései, benyomásai, álmai rögzítésére. Ez a nyelv te­le van „nem létező szavakkal” és olyan szójátékokkal, ame­lyek segítségével az író asszo­ciációkat szeretne elindítani az olvasóban. Ezért a terjedelmes szöveg bármüyen nyelvre való fordítása egyben értelmezés is, sőt sok szakmabeli úgy véli, az alkotás tulajdonképpen lefor­díthatatlan. A teljes mű magya­rul eddig még nem jelent meg, csak részletek láttak belőle napvilágot. Tony Scott ügynöksége pénzt akar Los Angeles. Egymillió dollárt követelnek Tony Scott ügynökei a tavaly augusztusban öngyilkos lett brit rendező filmjeinek bevételéből. A Creative Ártists Agency nevű ügy­nökség arra hivatkozik, hogy a Top Gun, Az utolsó esély és a Kémjátszma (2001) világhírű rendezője egymillió dollárra rúgó rendezetlen számlát hagyott hátra. Az összeg fedezeté­ül az alkotó birtokának a kijelölését kérték a testülettől. Tony Scott hatvannyolc évesen vetette le magát a Los Angeles-i Vincent Thomas hídról. Az ügynökség most olyan, Scott ál­tal rendezett filmek bevételéből követel magának tíz száza­lékos jutalékot, mint a Száguldó bomba (2010), A tűzben edzett férfi (2004), Déja Vu (2006) és A Pelham 123. járat megállítása/Hajsza a föld alatt (1998) című remake. A ren­dező hagyatékának kezelésével megbízott ügyvédek nem nyilatkoztak az ügynökség követeléséről. (MTI) Kódexek az interneten Róma. A Vatikáni Könyvtár páratlan értékű kéziratai már az interneten is olvashatóak. Elsőként 256 kódex digitális válto­zat készült el. „Mintha a kezünkben tartanánk a világ legérté­kesebb könyveit, amelyeket egyébként sohasem tudnánk meg­pillantani. Az, amit eddig csak néhány tudós láthatott, most közkinccsé vált” - kommentálta az olasz sajtó a kézirat­gyűjtemény digitalizálását. AVatikáni Könyvtár honlapján (htt p://www.vaticanlibrary.va/home.php?pag=mss_digitalizza ti) szerdától ingyen letölthetők a latin nyelvű kódexek. Az ame­rikai űrkutatási hivatal, a NASA technológiájával készített digi­tális változatok kiváló minőségűek. A világ leggazdagabb hu­manista-reneszánsz anyagát birtokló könyvtár legértékesebb kincse került fel internetre. A teljes gyűjtemény digitalizálása még évtizedeketvesz igénybe. (MTI) Spielbergnek kellene nyernie Los Angeles. Egy friss amerikai közvélemény-kutatás sze­rint Steven Spielbergnek, a Lincoln rendezőjének kellene nyernie a rendezői Oscar-díjat. Az elmúlt hat napban 1641 amerikait kérdeztek meg, 41 százalékuk mondta, hogy Spi­elberg érdemelnéaz elismerést, és 38 százalékuk, hogy ő a kategória legvalószínűbb nyertese. A közvélemény-kutatás nyomán kialakult rangsorban Ang Lee, a Pi életének rende­zője foglalja el a második helyet. A tajvani filmesnek minden tizedik válaszadó ítélné oda az Oscart. A fogadóirodák sze­rint is a 66 éves Spielberg a befutó. A William Hifinél 1:5-höz jegyzik a kétszeres Oscar-díjas filmes győzelmi esélyét. „Teó­riánk szerint Spielberg megkapja a rendezői Oscart, de a leg­jobb filmért járó díj másé lesz” - osztotta meg álláspontját Rupert Adams, a William Hifi szóvivője. (MTI) Elhunyt az utolsó Andrews nővér Los Angeles. Kilencvennégy éves korában Kaliforniában el­hunyt Patty Andrews, az 1940-50-es évek világhírű amerikai énektriójának, az Andrews Sistersnek az utolsó élő tagja. Patty Andrews a legfiatalabb volt a nővérek között, akik olyan sláge­rekkel váltak világhírűvé, mintaDon'tSitUnderthe Apple Tree vagy a Boogie Woogie Bugle Boy. A 30-as években indult pálya­futásuk során több mint 400 dalt énekeltek lemezre, amelyek­ből több mint 800 milliót adtak el. AII. világháború idején az énekes trió „amerikai intézménnyé” vált azáltal, hogy rendsze­resen szórakoztatták az amerikai hadsereg katonáit otthon és a külföldi frontokon. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents