Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-27 / 49. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. FEBRUÁR 27. Vélemény És háttér 7 Nem az ellenzék csinál rosszat Szlovákiának, hanem Fico választói Fico és a válságon élősködők Apopulista politikusok megmosolyogtató közös jellemzője, hogy amennyiben országuknakrosszul megy, arról soha semmilyen körülmények között nem ők tehetnek. Inkább a (náci és komcsi licenc fel- használásával) beazonosított külső és belső ellenség, amely maga a gonosz, mert rosszat akar az országnak. GÁL ZSOLT így van ezzel miniszterelnökünk is, aki egyre inkább a régi Ficót adja: most újra kifakadt azon, hogy az ellenzék bután élősködik a válságon és „a tényeket ignorálva képes azt állítani, hogy a munkanélküliség növekedéséért a kormány politikája a felelős”. Hogy is lehetne ő felelős, hiszen egyrészt csak jót akar az országnak, ráadásul a nép legnagyobb csoportja őt támogatja. Az ellenzék meg különben is csak egy dologra képes, „mindenáron rosszat csinálni”, ami felér az államiság elleni támadással. Sajátos logika, hogy a kormány csak akkor okolható a bajokért, ha ezt a populista politikus ellenzékből állítja. Amikor kormányra kerül, akkor minden egyből megváltozik. És aki azt meri csinálni, amit ő egykoron ellenzékből, az egyből az ország, a nemzet és nép ellenségévé válik. Azaz Fico meg a hozzá hasonlók szerénytelenül összetévesztik magukat az országgal: aki őket támadja, az a nemzetre ront, ergo hazaáruló. A rengeteg logikai bukfenc között azonban mégis az a népmesébe illő naiv feltételezés a valóság legnagyobb félreértése, hogy valamilyen erők, különösen az ellenzéki politikusok, alapból gonoszak és eleve rosszat akarnak az országnak. A demokráciában a pártok és politikusok népszerűek akarnak lenni, a választókért versengenek, ezért nem kampányolhatnak olyan politikával, amelyet azok rossznak, az országot károsítónak tartanak. A gazdasági fejlődésre káros programok és politikák kulcsa a választók döntéseiben, értékrendjében, nézeteiben van. A gond általában nem az, hogy gonosz politikusok rossz programjaira szavaznának, hanem hogy többségük képtelen a jó célok (nagyobb jólét) megvalósításához szükséges helyes politikát és pártokat választani. Tehát jót akarnak, sőt a politikák többsége is jóhiszemű, mert eleinte politikusaink, de legalábbis választóik hisznek benne, hogy ezek a helyes eszközök a cél eléréséhez. Csakhogy a pokolba vezető út is többnyire jó szánFico mega hozzá hasonlók szerénytelenül összetévesztik magukat az országgal: aki őkettámad- ja, az a nemzetre ront. dókkal, népszerű célokkal és alkalmasnak tűnő eszközökkel van kikövezve. Szlovákiában a választóknak mindig a kisebb része szavazott a jobbközép pártokra, amelyek reformjaikkal olyan „bűnöket követtek el”, mint a legmagasabb gazdasági növekedés az unióban 2001 és 2010 között, 300 ezer új munkahely létrehozása és a munka- nélküliség megfelezése 2008- ig. A többség ellenben mindig Mečiarra, Ficóra meg alkalmi koalíciós partnereikre (például Slota nacionalistái) szavazott. Pontosan ezek a választók (meg a nem szavazók) a fő felelősök az ország helyzetéért, azért, hogy dominál a helytelen gazdaságpolitika a helyes felett. Amíg a téveszméik vezérlik őket és újra meg újra bedőlnek a populista politikusoknak, akik azt szajkózzák, amit hallani akarnak, addig nem lesz változás. Továbbra is rossz politikával fognak küzdeni a jó célokért a populisták, és akármennyire nyilvánvalóvá válik, hogy eszközeik nem működnek, akkor sem tudnak ezen változtatni, mert szembemennének azokkal a választói téveszmékkel, amelyek hatalmon tartják őket. A szerző a Comenius Egyetem Politológia Tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója- Azt hallottam, ha 10 százalékkal megemelik a fizetésüket, 100 százalék, hogy bezárják az iskolát! (Peter Gossónyi rajza) JEGYZET Entrópia VERES ISTVÁN Talán nem is él ember a földön, aki élete során legalább néhány perc erejéig ne gondolkodott volna el az entrópia szó jelentésén. Jómagam egy Woody Allen- filmben hallottam először. Egy fiatal és jóképű fickó elcsábította az idősödő főhős fiatal és csinos feleségét, és a sorsdöntő pu- szilkodásutánaztmondta: az entrópia az, amikor a fogkré- metkinyomjákatubusból, és mindenki számára nyilvánvaló, hogy márnemlehetvisszanyomni. Ebből azt gondolhatnánk, hogy az entrópia az irreverzibilis, magyarul a vissza- fordíthatadan folyamatok szinonimája. Ezzel szemben az internetes enciklopédiában azt írják, hogyazentrópiaatudo- mány (elsősorban a hőtan és az informatika) fontos fogalma, ami egy rendszer rendezetlen- ségi fokát jellemzi. Az entrópia műszót Rudolf Clausius (1822-1888) találtaid, és ezzel jellemezte a termodinamikában az anyagi rendszerek molekuláris rendezedenségét, illetve termodinamikai valószínűségének mértékét. Ebből következtetni lehet a maguktól végbemenő folyama- tokirányára: atermészetben egyre valószínűbb állapotok következnek be. Például a hó a melegebb testről a hidegebb test felé áramlik. Tehát, minden spontán folyamatnál bizonyos munka kárba vész, hővé alakul át. Emiatt, a természetben a spontán folyamatok visszafordíthatatlanok. A munka, de bármely energiafajta is maradéktalanul hővé alakítható, míg a hő csak részben alakítható át másfajta energiává (ezért tartják alacsonyabb rendű energiának). Egy barátom ráadásul úgy tudja, az entrópia betegség, amely a lábak rothadását okozza. Mindenesetre leszögezhetjük, hogy jobb egy darabka kinyomott fogkrém, mint egy darabka kinyomott és szétkent fogkrém. Úgyhogy a Bayer Zsolt magyarországi publicista nevével (is) fémjelzett Civil Összefogás Fórum és a Békemenet jobban tenné, ha nem várná március 9-én székely zászlók sokaságával a Budapestre látdgató Victor Ponta román miniszterelnököt. „Mutassukmeg, hogy jobbak, erősebbek vagyunk, és mindenekelőtt többen vagyunk, mint arárontók!”-szól Bayerék felhívása a székely zászlót támadók ellen. Lehet, hogy néhány lelkes fővárosi zászlólengetőnek ez jó buli lesz, aszékelyekgondjaitvi- szont aligha fogja megoldani, sőt, csakrontanifoghelyzetü- kön. Nem lehet az egyik országban élő emberek gondjait egymásikországbanmegolda- ni, főleg nem ökölrázással. A zászlóügyet már nem lehet visszacsinálni, de legalább a fogkrémetnekenjükszét! KOMMENTAR Elfogultság MARIÁN LEŠKO Jozef Čentéš és Ivan Gašparovič egymás után nyújtja be az alkotmánybírósági beadványokat a bírók elfogultsága miatt. Első pillantásra ugyanazt teszik. Csakhogy ez az „ugyanaz” egészen „más”. Čentéš januárban azért tett panaszt, mert az államfő nem nevezte ki főügyésszé, és ezzel megsértette a választott funkció betöltéséhez és az azonos bánásmódhoz fűződő jogát. Iveta Macejková, az Alkotmánybíróság elnöke „a megfelelő” alkotmánybírónak, Peter Brňáknak adta az ügyet. Ezzel elindította az elfogultság miatt emelt panaszok áradatát. A helyzet most az, hogy Ivan Gašparovič szerint öt alkotmánybíró elfogult vele szemben, Čentéš négyet tart annak. Nevezetesen Peter Brňákot, Müan Ľalíkot, Ľubomír Dobríkot, Ján Auxtot, és ennek komoly okai vannak. Brňák éveken át ugyanúgy a HZDS-nek volt a tagja, mint az államfő. Amikor Gašparovič házelnök volt, Bmákkal közösen fogadtattak el több alkotmánysértő határozatot. Azon túl, hogy közösen diszkvalifikálták magukat, még sokéves barátság is fűzi őket egymáshoz. Milan Lalik éveken át Štefan Harabin legközelebbi munkatársa és barátja volt (talán még közelebbi barátja, mint a drogbáró Baki Sadiki). Harabin olyan kormány minisztere volt, amely mellett az államfő teljes mellszélességgel kiállt. Ľubomír Dobrík ugyancsak régi jó pártbeli kolléga, még a harmadik Mečiar-kormány idejéből. Szintén a HZDS-hez és az államfőhöz kötődik Ján Auxt, aki Mečiarékjavaslatára lett alkotmánybíró, amikor még Gašparovič is a HZDS tagja volt. Mind a négyen annyira közeli személyes, párt- vagy munkakapcsolatban voltak Gašparovičcsal, hogy érintettség okán maguknak kellett volna elfogultságot bejelenteniük. Más a helyzet azokkal a bírókkal, akik ellen Gašparovič emelt kifogást. Ján Lubynak, Ladislav Orosznak, Mészáros Lajosnak, Horváth Györgynek és Sergej Kohutnak semmi, de semmi olyan nincs a múltjában, ami Centeshez kötné őket, se baráti viszony, se munkakapcsolat, ami akadályozhatná őket abban, hogy elfogulatlanul döntsenek. Az meg már abszurd, hogy Gašparovič három olyan bírót is elfogultnak tart (Kohut, Mészáros, Orosz), akiket ő maga nevezett ki. Nyilvánvaló, hogy amitől Gašparovič tart, az nem az alkotmány- bírók elfogultsága, hanem az objektivitásuk. A szerző a Trend hetilap belpolitikai kommentátora FIGYELŐ A komikus és a populista Az olasz választóknak elegük van Európából, és inkább egy populista komikusra meg egy notórius ígérgetőre voksoltak - írta a Die Welt. A német lap szerint Beppe Grillo humorista Öt Csillag Mozgalmának sikerét főleg az országot megrázó politikai botrányok magyarázzák. Az elnyűhetetlen Silvio Berlusconi vonzerejének pedig szemmel láthatóan sem a szexbotrányok, sem az első fokon kiszabott négyévi börtönbüntetés nem tudott ártani. Irreális választási ígéreteire vevő volt a szavazók jelentős hányada - írta a Die Welt. Az osztrák Die Presse szerint amit látunk, tragédia. Itália azért marad el a lehetőségeitől, mert pocsékul kormányozzák. Egy ideig ez működhet, ám hosszú távon egy ország óhatatlanul lecsúszik, ha politikai elitje csődöt mond. A madridi El Mundo szerint a politikai válság mélységét jelzi, hogy Grillo és Berlusconi együtt a szavazatok több mint 50 százalékát kapták. (MTI) DSK szeretője könyvet írt Dominique Strauss-Kahn kérte annak a könyvnek a betiltását, amelyet a volt IMF- vezérrel folytatott szerelmi viszonyáról írt egy francia újságírónő. Marcela Iacubnak, a Libération újságírójának kötete, a Szépség és szörnyeteg a Strauss-Kahnnal 2012. januártól augusztusig tartó kapcsolatát dolgozza fel. Strauss- Kahn azt mondta, a sajtó egy már letaglózott embert támad tovább, és arra kérte a bíróságot, vessen véget annak a kiadói gyakorlatnak, amely pénzért kész bármire. A szerző nem nevesíti szeretőjét, végig csak „disznónak” nevezi, viszont egy interjúban elárulta, kiről van szó. Azt is jelezte, a mű a valóság és a fikció keveréke. Strauss-Kahn a magánélet intimitásának megsértése miatt 100 ezer eurós kártérítést követel. Ügyvédje felolvasta azt az e-maüt is, amelyben Iacub elnézést kér Stra- uss-Kahntól. „El kellett veled hitetnem, hogy őrülten beléd szerettem, hogy megőrülök érted. Ne haragudj! Az amerikai ügyedről azért írtam a könyvet, mert felkértek rá” - írta volt szeretőjének. (MTI)
