Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-27 / 49. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. FEBRUÁR 27. Közélet 3 Akinek nincs balesetbiztosítása, az csak az út karbantartójától igényelheti a kár megtérítését Már most több a kátyúkár, mint az egész tavalyi idényben Minden régióban kátyú kátyú hátán (Tomáš Benedikovič felvétele) Pozsony. Már nemcsak a sofőrök tapasztalatai, hivatalos statisztikai adatok is igazolják, hogy évekre visszamenőleg nem voltak annyira rosszak az utak a fővárosban, mint most. Az ország legnagyobb biztosítója, az Allianz közzétette: már most kétszer több kátyú okozta káreset történt az országban, mint tavaly. DEMECS PÉTER Azon senki sem lepődik meg, hogy az utak karbantartására az országban nem fordítanak elég figyelmet és pénzt. A kátyúk javítására nem megfelelő aszfalt- keveréket használnak, így a foltozás élettartama csupán pár nap. Ezért van az, hogy a sofőrök országszerte kénytelenek elsajátítani a szlalomozás minden fortélyát ahhoz, hogy autójukkal épségben megtegyenek néhány kilométert. Természetesen nem mindenki jár sikerrel, s ha egy, két vagy három gödröt sikerül is kikerülni, szinte biztos, hogy akad egy, amelyiket nem. S ha az adott kátyú éppenséggel a megszokottnál is nagyobb, akkor könnyen a biztosítónál végezhetik. Tavaly december 1-jé- től idén február 24-ig összesen 600 sofőr fordult az Allianz biztosítóhoz, a kért kártérítés összege átlagban elérte az ezer eurót. Mindeddig összesen körülbelül 569 ezer eurós kárt okoztak a kátyúk. Tavaly, vagyis 2011. december 1-je és 2012. március 31-e között csupán 354 kátyú okozta kárt jelentettek az Allianznak - közölte lapunkkal a biztosító. Balesetbiztosítás A kátyúk okozta károkat fedezi a gépjárműre kötött baleset-biztosítás, feltéve, ha az érvényes a kerekek és keréktárcsák megrongálódására is. A sofőr szempontjából ez a lehető legpraktikusabb megoldás. Az is kérhet kártérítést, akinek csak felelősségbiztosítása van, az eljárás viszont ebben az esetben lényegesen bonyolultabb. Az autó javítását ugyanis ilyen sofőrnek saját zsebből kell finanszíroznia, a keletkezett kár visszafizetését aztán követelheti az út karbantartójának biztosításából, esetleg peren kívüli megállapodás vagy polgárjogi per keretén belül. Készítsenek fényképet A kátyú okozta károkhoz nem kell mindenképpen ki-, hívni a rendőrséget, a biztosító az egyenruhások által kitöltött jegyzőkönyv nélkül is kifizeti az indokolt esetekben a kártérítést. ,A sofőröknek azt ajánljuk, hogy a káreset helyszínén dokumentálják a történteket, fényképezzék le az utat, az autót, a kátyút, ha van rá lehetőség, akkor szemtanúk vallomását is biztosíthatják” - tanácsolja Jozef Hrdý, az Allianz kártalanítási osztályának szakértője. A kliens telefonon, interneten, de személyesen is bejelentheti a káresetet, akinek okostelefonja vagy táblagépe van, az a történtek helyszínéről is, a „Poistné udalosti” applikáció segítségével. Újabb fontos döntést hozott az Európai Bíróság jelentősen bővültek a repülővel utazók jogai Kártalanítás jár, ha késik a csatlakozó járat (Képarchívum) DEMECS PÉTER Pozsony/Luxembourg. Jó hír lehet azoknak, akik a következő nyári szezonban repülővel mennek szabadságra, hogy az Európai Bíróság döntése szerint kártalanítás jár azoknak az utasoknak is, akik egy repülőjárat késése miatt nem érik el a csatlakozójáratot. A légitársaságok mindeddig csak járattörlések esetén voltak hajlandóak kártalanítást fizetni, a továbbiakban viszont a túlzott késésekért is kártalanítani kell az utasokat. Többszörös átszállás A döntés azon utasokat érinti, akik több csatlakozással tudnak csak eljutni úti céljukhoz. Például Bécsből repülnek New Yorkba, párizsi átszállással. Könnyen előfordulhat, hogy a bécsi járat késik, minek következtében lekésik a Párizsból New Yorkba induló járatot. Bár az adott légitársaság ilyenkor más járatra biztosíthat Bővülnek az utasok jogai helyet, viszont a célállomásba egészen biztosan késéssel érnek. Ha a célállomásba az eredeti érkezési időponthoz képest minimum háromórás késéssel érkeznek, akkor már jogosultak kártérítésre. A bíróság egy német nő beadványa kapcsán foglalkozott a témával. O Németországból vett repülőjegyet Paraguayba, franciaországi és brazil átszállással. Már az első járata két és fél órát késett, minek következtében az összes csatlakozást lekéste, így a célállomásra csak több mint 11 órás késéssel érkezett meg. Precedens értékű döntés A francia Air France légitársaságnak a német szövetségi bíróság döntése szerint 600 eurós kártérítést kellett volna fizetnie neki, a döntést viszont a légitársaság megfellebbezte az Európai Bíróságon. Az uniós instancia a jogmagyarázat során arra a következtetésre jutott, hogy azon repülőjáratok késésénél, amelyek csatlakozást is magukba foglalnak, a célállomásba való megérkezés időpontja a mérvadó. Ha ugyanis a kártalanításnál minden járatot külön-külön ítélnének meg, akkor az „indokolatlanul egyenlőtlen bánásmódot eredményezne a járatok utasai között”. Az uniós bíróság történelmében először született ilyen döntés, amelyre hasonló perek esetében a nemzeti bíróságok is hivatkozhatnak. Fontos észrevétel az is, hogy a kártalanításnak nem feltétele, hogy a késés már az indulásnál bekövetkezzen. Elég, ha valamelyik köztes járat késik. A kártalanítás összegét az érintett repülőút hosszától függően 250, 400 és 600 euróbán rögzítettek. Ez akár 50%-kal is csökkenthető, ha a késés, a 3 500 km-t meghaladó repülőút esetében nem éri el a négy órát. A sérülések 30%-át gyerekek szenvedik el Nálunk is kötelező lehet a bukósisak a sípályákon ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A környező országokban a 15 évesnél fiatalabb gyermekek csak bukósisakkal síelhetnek; Szlovákiában jelenleg a sisak használata csak ajánlott, de úgy tűnik, a következő téli szezon alatt már itt is kötelező lesz. Jelenleg ugyanis két törvénymódosítás is készül, amely 15 évesnél fiatalabb sí- zők számára kötelezővé tenné a védősisak használatát. Az egyiket a Híd dolgozta ki, a másikon a belügyminisztérium dolgozik. „A módosítás kötelezővé tenné, hogy a 15 éven aluli gyermekek védősisakot viseljenek síelés közben. A kötelességmulasztásért a szülő vagy az a személy felelne, akinek a gyermeket gondozásába helyezték” - magyarázzák a törvény előterjesztői, Gál Gábor, Andrej Hrnčiar és František Šebej Híd-képvise- lők, akik a törvényszegést 50 eurós bírsággal büntetnék. Statisztikai adatok szerint a téli sportok kedvelői közül minden harmadik . legalább egyszer már szenvedett balesetet. Az összes baleset 30 százalékát fiatalkorúak szenvedik el, a leggyakrabban éppen a fej sérül: 19 éves korig a fejsérülések aránya 40 százalék. A Védjük Gyermekeinket polgári társulás képviselői szerint igazolható, hogy a bukósisak a fejsérülések kockázatát 85 százalékkal, az agysérülést pedig 88 százalékkal csökkenti. „Ha valaki 50 km/órás sebességgel ütközik például egy fának, az körülbelül olyan, mintha a negyedik emeletről esne a járdára” - olvasható a társulás elemzésében. Jozef Janiga, a hegyi mentő- szolgálat vezetője szerint már készül egy jogszabály, amely a következő téli szezontól, tehát 2013 novemberétől kötelezővé tenné a bukósisak használatát a 15 évesnél fiatalabb síelők számára. Ugyanakkor azt is bevezetné, hogy a szervezett sítanfolyamok résztvevői láthatósági mellényt hordjanak a sípályákon. Janiga állítja: a jogszabály szigorítása elkerülhetetlen, ugyanis évről évre több baleset történik a szlovák síparadicsomokban. Míg a 2008-2009-es síszezon alatt 1683 balesethez riasztották a hegyi mentőket, addig tavaly már 1980 esethez. Jelenleg tehát két jogszabály készül a bukósisakok bevezetésére, az egyiken a belügyminisztérium dolgozik, a másikat a Híd képviselői terjesztették elő. Szakértők szerint mindegy, melyiket fogadják el, a lényeg, hogy minél előbb hatályba lépjen ajogszabály. (dem) Áthidaló megoldás: sapka helyett bukósisakot! (TASR-felvétel RÖVIDEN Terheket növelő törvények sora Pozsony. A szlovák parlament által tavaly elfogadott 97 törvénynek a 37 százaléka növelte a lakosságra háruló terheket, és csak a 15 százalékuk volt olyan, amelyeknek köszönhetően ezek a terhek csökkentek - derül ki az F. A. Hayek Alapítvány és a Szlovákiai Adófizetők Szövetsége közös elemzéséből. „A kormány tavaly az államháztartási egyenleg javítását tekintette az egyik legfontosabb feladatának, az elfogadottjogszabályok egy része így az adók, a járulékok és a hivatali illetékek növelését hozta magával” - áll az elemzésben. Ebből az is kiderült, hogy a 2012-ben elfogadott jogszabályoknak csak a 24 százaléka javított a vállalkozói környezeten, míg a 37 százalékuk kifejezetten káros volt a vállalkozók számára. (SITA) Visszakövetelik a támogatásokat Brüsszel/Pozsony. Mintegy 414 millió euró szabálytalanul vagy nem megfelelően ellenőrzött módon elköltött mezőgazdasági támogatást fizettet vissza az Európai Bizottság az Európai Unió 22 tagállamával. A legtöbb pénzt Nagy-Bri- tannia (128,4 millió euró), Olaszország (48,1 mülió) és Spanyolország (40,6 millió) kénytelen visszafizetni, míg Szlovákiától 1,558, Magyarországtól pedig 9,3 millió eurót követelnek. (TASR)
