Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-23 / 46. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. FEBRUÁR 23. Szalon 25 A film nem egyszerűen egy fekete humorral átszőtt mese, hanem igazi életmű-összefoglaló, mely bőven idéz Burton kedvenceiből és munkáiból Ebcsont beforr? Tim Burton legújabb alkotását, a Frankenwee- nie (Ebcsont beforr) című horrorkomédiát nem vetítik a magyar mozikban. A Fórum Hungary finanszírozási okokra hivatkozva törölte az év elejére tervezett premiert, ugyanis az animációs film még Amerikában sem hozta az elvárt bevételt. J. IZSÓ NÓRA Szlovákiában ugyan januárban bemutatták a filmet, de nagyon gyorsan lekerült a mozik műsoráról-tény, rétegműfajról van szó. Ezzel együtt egy ajánlás: aki teheti, nézze meg. A filmkritikusok és azok, akik látták a Frankenweenie-t, szinte kivétel nélkül Tim Burton „nagy visszatéréseként” ünnepük. A rendező az elmúlt években némileg más műfajban alkotott, gondoljunk csak az Alice-ra vagy az Éjsötét árnyékra, melyeket általánosságban giccspa- rádénak szokás minősíteni. Nos, ez az elmarasztalás nem egészen helytálló, ha a két filmet paródiának fogjuk fel, az viszont biztos, hogy mindezekhez képest az Ebcsont beforr tényleg páratlan alkotás. A Frankenweenie Tim Burton egyik korai (1984-es), azonos című rövidfilmjének egész estés változata, amelyben egy különc kisfiú, Victor elveszti egyetlen barátját, a bullterrier Sparkyt (a kutyát elüti egy autó). Főhősünk nem törődik bele a veszteségbe: mindent megtesz, hogy visszakapja halott kisállatát. Ezért a jó tanuló fiú a fizikaórán hallottakat a gyakorlatban is alkalmazza: elektromossággal, pontosabban egy villám segítségével újra mozgásba hozza Sparky szervezetét, a kutyus feltámad. Na de értik-e ezt a „fölnőttek”? Nyilván nem, és ez A kis herceg óta nem is újkeletű felismerés. így az sem lesz meglepő, hogy a problémák pontosan itt kezdődnek: a nagyoknak nem túl szimpatikus az élőhalott házi kedvenc. A film nem egyszerűen egy fekete humorral fűszerezett mese, hanem igazi „életműösszefoglaló”. Először is, Victor karaktere kísértetiesen hasonlít egy Kaliforniában nevelkedett zárkózott fiúra, aki nem beszélgetett senkivel, szívesebben vonult vissza sötét szobájába festegetni, filmeket nézni. Természetesen nem másról van szó, mint Timothy William Bur- tonről. A Frankenweenie emellett idézi a rendező kedvenceit is: miután Victor ellenszenves osztálytársai érdekből maguk is állatfeltámasztással próbálkoznak, az egyikük „teknősbéka szörnye” ugyanolyan pusztításba kezd, mint Godzilla, vagy megjelenik például a Frankenstein (innen a cím és a főszerepA problémák pontosan itt kezdődnek: a nagyoknak nem túl szimpatikus az élőhalott házi kedvenc. lő kisfiú családneve), majd a Dracula egyik jelenete. Tim Burton saját, korábbi munkáira is bőséges utalást tesz az Ebcsont beforrban. Elsőként feltűnik az Ed Wood: Victor saját kisfilmjét mutatja be szüleinek, a díszlet ugyanolyan kis makettekből áh, botra erősített repülő csészealjjal, mint amelyek az említett Burton-filmben szerepelnek, s amelyek Edward Davis Wood Jr. nevét fémjelezték. A kisfiú karaktere utalás lehet a Vincentre is: a rendező Sparky feltámadása: a 2012-es animáció alapja az 1984-ben készült rövidfilm volt (Képarchívum) hatperces rövidfilmjének főszereplője szintén különc, idejét a leginkább a szobájában töltő gyerek volt, aki mindig Poe-t olvasott. A Frankenweenie kisvárosa óhatatlanul emlékeztet az Ollókezű Edward színhelyére, de a környezet idézi a Karácsonyi lidércnyomást is. Természetesen nem szabad elmennünk Burton alkotásának páratlan látványvilága mellett sem. Elsőre nyilván az a legfeltűnőbb, hogy Sparky története fekete-fehér. Ami ma már talán nem nyújt „összkomfortos” élményt a fogyasztónak - de ha pusztán ezért sem a Casablancát, sem a Werckme- ister harmóniákat sem dobjuk a kukába, akkor ennek a filmnek is adhatunk egy esélyt. Gondolhatunk arra is, hogy Burton a „színtelenséggel” éppen a régi horrorok hangulatát akarta idézni. A képi megjelenítést még gazdagítja a stop motion technika, vagyis amikor az egyes jelenetek nem mozgó-, hanem állóképekként kerülnek rögzítésre. A rendező bábjai, az animációs világ láttatása végig groteszk forrása a humornak. Külön bája a mesének, hogy miután a kutyus visszatér a másvilágból olyan, mint egy kis megstoppolt rongybaba, innen látszik, hogy élőhalott. Nyilván nem maradhat el a mesék egyik legfontosabb eleme: a gyerekek mindig okosabbak és jobbak, mint a felnőttek. Ez a Frankenweenie-ben nem pusztán abból derül ki, hogy iskolások támasztják fel a halott kisállatokat, vagy hogy a felnőttek kiutálják a kisvárosból a kreatív fizikatanárt, hanem abból az ironikus kis jelenetből is, amikor Victor apja szembesül azzal, hogy Sparky él. „De hiszen te is azt mondtad, hogy ha tehetnéd, visszahoznád” mondja a fiú. Mire az apa:, fi kettő nem ugyanaz. Mi nem tudtuk visszahozni. Könnyű olyat megígérni, ami úgyis lehetetlen. ” Végül csak a tanulság marad hátra: a tudomány addig jó, amíg a szeretet irányítja, s ez utóbbi az, ami akár csodákra is képes. S ez az a tanulság, ami nemcsak gyerekeknek, hanem nekünk, felnőtteknek is szól. Az Ebcsont pedig, remélhetőleg, hányattatásai ellenére is, beforr. Ez pedig kiderül holnap, a Los Angeles-i Oscar-gálán, ahol Tim Burton mozija az animációs kategória győztese lehet. OSCAR-ELOZETES A Lincoln vagy Az Argo-akció - ez a legvalószínűbb forgatókönyv ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ha bejön a papírforma, vasárnap éjszaka a hollywoodi Dolby Színházban vagy a Lincoln című történelmi dráma, vagy Az Argo-akció producerei veszik át a „legek legjét” - a legjobb 2012-es filmnekjáró Oscar- szobrocskát. Ezt a forgatókönyvet valószínűsítik a különféle filmes szervezetek, szakmai céhek elmúlt hetekben szép sorban kiosztott elismerései. Már az amerikai filmakadémia tagjai is szavaztak, valahol valakik tudják az eredményt. Ám addig is, amíg a sztárok felvonulnak a vörös szőnyegen, majd kinyitják azokat a bizonyos borítékokat, eljátszhatunk a gondolattal, milyen rugóra jár a döntnökök agya. Mit szeret az akadémia? Minden bizonnyal szereti a történelmet, az amerikai hősöket. Az meg egyenesen biztos, hogy szereti Steven Spielberget, akinek Lincolnja veretes történelmi tabló, klasszikus, lassan hömpölygő epikus alkotás - kifejezetten türelmes nézőknek. Profi munka, de kicsit kevesebb A LEGJOBB FILM KATEGÓRIA JELÖLTJEI ■ Szerelem (rendező: Michael Haneke) ■ Az Argo-akció (rendező: Ben Affleck) ■ A messzi dél vadjai (rendező: Benh Zeitlln) ■ Django elszabadul (rendező: Quentin Tarantino) ■ A nyomorultak (rendező: Tom Hooper) ■ Pi élete (rendező: Ang Lee) ■ Lincoln (rendező: Steven Spielberg) ■ Napos oldal (rendező: David 0. Russell) * Zero Dark Thirty - A bin Laden hajsza (rendező: Kathryn Bigelow) tisztelet a címszereplő iránt talán frissebbé tette volna a mozit, jegyezték meg a kritikusai. Ha letehetnénk a voksunkat valami mellett, az inkább Az Argo-akció lenne: egy 1980-as „álomgyári stílusú” iráni túszmentőakciót mesél el, miközben nem politizál direkten, cseppet sem didaktikus, nem patetikus, ellenben feszes, ahol kell humoros és emberi. Ördög tudja, hogy van ez, de a filmet rendezőként, társproducerként és főszereplőként is jegyző Ben Affleck mára omnipotens hollywoodi figurává vált, akinek a munkájára érdemes odafigyelni. Kathryn Bigelow a Bombák földjén 3 évvel ezelőtti Oscar- győzelme után megint egy politikus amerikai eposszal van jelen a mezőnyben. (Ne legyenek illúzióink: attól, hogy bemutatja például az amerikai kínzásokat, a filmet a nézők többsége még kifejezetten hőstörténetként éli meg, melynek végén győz a jó, megtörténik a démoni Oszama bin Laden kiiktatása.) A bin Laden hajsza valószínűleg csak „vigaszágon” juthat idén Oscarhoz. Hasonlóan Ang Lee nagy sikerű meséjéhez, a Pi életéhez: a film 11 jelölést kapott (csak a Lincoln előzte meg, 12- vel), de inkább a technikai és látványkategóriákban esélyes. Ez lehet a helyzet A nyomorultakkal is (összesen 8 jelölés), bár az akadémiánál sosem tudni: az utóbbi években kedvelték a zenés műfajt. Szép film a Szerelem, de túl európai. Jó film a Django, de Tarantino forgatott már korszakosabbat. Igazán emberi, kedves és őrült a Napos oldal, de... Aminek még szurkolnak páran, az a Sundance- nagydíjas független amerikai produkció, A messzi dél vadjai - különleges, mágikus alkotás a louisianai mocsárvidék kitaszítottjairól. Bárhogy is legyen, az alkotók többsége nem panaszkodhat. A legjobb filmért járó Oscar-szob- rocskára esélyes 9 mozgókép közül 5 már átlépte a százmilliós jegyeladási küszöböt Észak- Amerikában: Az Argo-akció, A nyomorultak, a Lincoln, a Django elszabadul és a Pi élete is remekül szerepelt a pénztáraknál, a Napos oldal és A bin Laden hajsza pedig nagyon közeljár a százmilliós bevételhez. És Hollywoodban ez is sokat számít. (MTI, as) SZALON Szerkeszti: Lakatos Krisztina. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com
