Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-23 / 46. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. FEBRUÁR 23. Közélet 3 Az Európai Bizottság előrejelzése nem egyezik a szlovák kormány elképzeléseivel Megjött a brüsszeli feketeleves Olli Rehn és a trendek (SITA/AP-felvétel) Újabb megszorítócsomagra lesz szükség Magyar hanyatlás, cseh stagnálás várható Brüsszel/Pozsony. Az Európai Bizottság tegnap közzétett gazdasági előrejelzése szerint idén 0,1 százalékos növekedést vár az Európai Unióban, és 0,3 százalékos zsugorodást az eurózónában. Ehhez viszonyítva a nálunk várt 1,1 százalékos növekedés még akár jónak is mondható, ennek ellenére gond lesz az adóbevételekkel. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel nem bízik abban, hogy a Fico-kormánynak idén sikerül teljesítenie vállalását, amely szerint az államháztartási hiányt a GDP 3 százaléka alá csökkenti. Az Európai Bizottság az idei évre 3,3, jövőre pedig 3,4 százalékos deficittel számol - pedig jövőre is 3 százalék alatti deficit van betervezve. Az államadósság emiatt idén elérné a GDP 55, jövőre pedig az 57,1 százalékát. Nem lesz több szabad munkahely Olli Rehn pénzügyi biztos arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi gyenge gazdasági aktivitás várhatóan a foglalkoztatási adatokra is negatív hatást gyakorol. A bizottság várakozásai szerint idén az EU- ban 11,1, az eurózónában 12,2 százalékos lehet a munkanélküliségi ráta. Szlovákia uniós viszonylatban az egyik legnagyobb munkanélküliségi mutatóval rendelkezik, ez a következő években sem fog változni. A brüsszeli előrejelzések szerint idén nem nő a foglalkoztatottak száma - ezen a téren csak jövőre várható enyhe, 0,5%-os bővülés. Emiatt csak 2014-ben csökkenhet ismét 14% alá a munkanélküliségi ráta. Alacsony szintű árdrágulás Az inflációt illetően a biztos elmondta, hogy a magas energiaárak hatása csökken, így a fogyasztói árindex az EU-ban 2013-ban fokozatosan csökken, és 1,7 százalék körüli szinten fog stabilizálódni az unióban és 1,5 százalékon az eurózónában. Ami Szlovákiát illeti, idén 1,9, jövőre pedig 2 százalékos inflációra számíthatunk. Ez kedvezőbb, mint a nem euró- zónás szomszédos tagállamok vonatkozó mutatói. Kazimír bizakodik A pénzügyminisztérium szerint az Európai Bizottság által jelzett idei 1,1 százalékos szlovák gazdasági növekedés nagyjából megegyezik a tárca elvárásaival, a minisztérium ugyanis 1,2 százalékos növekedéssel számol. „Az uniós prognózis számunkra nem jelent meglepetést, Szlovákia ez alapján is azon eurózónás országok közé fog tartozni, amelyek elkerülik a recessziót. Észtorság és Málta után ráadásul az eurózóna harmadik leggyorsabban növekvő gazdaságának számítunk” - nyüatkozta Peter Kažimír pénzügyminiszter. Ha viszont nem csak az eurózónás államokat vesszük, már nem Uyen kedvező a kép: a fenti két ország mellett ugyanis az EB szerint Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában és Svédországban is nagyobb arányú gazdasági növekedésre van küátás. A tárcavezető szerint tisztában vannak a növekedés lassulása okozta kockázatokkal, ennek ellenére Kažimír továbbra is fenntartja, hogy az államháztartás hiányát idén sikerül a GDP 3 százaléka alá csökkenteni. (mi, MSz, SITA) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Nem tartalmaz túl biztató üzeneteket az Európai Bizottság Magyarországgal kapcsolatos gazdasági előrejelzése sem. Tavaly még 0,3 százalékos 2013-as növekedésre számítottak, amit most 0,1%-os zsugorodásra rontottak, miközben a nemzetgazdasági minisztérium 0,9%-ot vár. A 2014-es évre továbbra is 1,3 százalékos növekedést prognosztizálnak. Nagyobb lehet a magyar hiány Brüsszel szerint az államháztartási hiány mértéke Magyar- országon a GDP arányában idén és jövőre is a 3,4 százalékos szinteken fog alakulni. Árok- szállási Zoltán, az Erste elemzője szerint 300 milliárd forintos, Németh Dávid, az ING szakértője szerint pedig 200 milliárd forint körüli kiigazító csomagra lehet szükség Magyarországon az Európai Bizottság friss előrejelzése alapján. Az EB gazdasági prognózisának ismertetése után, tegnap délelőtt kismértékben gyengült a forint a devizapiacon. Olli Rehn, az EB gazdasági és pénzügyi biztosa tegnapi sajtó- tájékoztatóján kijelentette: Magyarország a túlzottdeficit- eljárás megszüntetésére jelölt hat ország között van. Rehn a prognózis ismertetésekor úgy fogalmazott: a magyar kormány többlet konszolidációs lépéseket tett, amelyek közül néhányat az EB még nem vett figyelembe jelenlegi előrejelzésében. Varga Mihály tárca nélküli miniszter közölte: a magyar kormány tartja magát a korábBrüsszelí prognózis Forrás: Európai Bizottság bán elfogadott, 3 százalék alatti hiánycélhoz. Mint fogalmazott: „Lassan hagyomány, minden évnek úgy futunk neki, hogy az EB vitatja az adott év kormányzati prognózisát. A vita azonban 2011-ben és 2012-ben is úgy dőlt el, hogy a magyar kormány álláspontja igazolódott.” Csehország: egy újabb nehéz év A tavaly gazdasági visszaesést elszenvedett Csehországra is nehéz év vár. 2013-ban csak stagnálást vár az Európai Bizottság, ráadásul Prága esetében is az a veszély fenyeget, hogy az államháztartási hiány túllépi a 3 százalékot. Miroslav Kalousek pénzügyminiszter máris közölte, tartani fogják a hiánycélt, ám ez a stagnáló gazdaság mellett csak újabb takarékossági intézkedések meghozatalával lehetséges. Kalousek úgy véli, a GDP-hez viszonyított 0,2-0,3 százaléknak megfelelő költségvisszavágásra lesz szükség, ami megoldható a minisztériumok működési költségeinek visszavágásával, (mi, só, MTI) Brüsszel SzlovákJa-jelentése Év 2011 2012 2013 2014 Gazdasági növekedés 3,2% 2,0% 1,1% 2,9% Export növekedése 12,7% 8,4% 3,0% 6,2% Import növekedése 10,1% 4,8% 2,4% 4,7% Foglalkoztatottság növekedése 1,8% 0,1% 0,0% 0,5% Munkanélküliség 13,6% 14,0% 14,0% 13,6% Államháztartási hiány 4,9% 4,8% 3,3% 3,4% Strukturális deficit 5,5% 5,0% 3,3% 2,8% Államadósság 43,3% 52,4% 55,1% 57,1% Forrás: Európai Bizottság Egy hetük maradt a korengedményes nyugdíjasoknak, hogy válasszanak: munka vagy nyugdíj Csütörtökig dönteni kell ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Már csak egy hetük van a korengedményes nyugdíjasoknak arra, hogy eldöntsék: a nyugdíjukra tartanak igényt, vagy inkább dolgozni akarnak. Márciustól a kettőt együtt nem lehet. Aki a nyugdíj mellett dönt, annak ki kell jelentkeznie a nyugdíj-biztosítási rendszerből. Aki ezt nem teszi meg - vagyis alkalmazott marad -, annak nem folyósítanak nyugdíjat. A döntést nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni, mert könnyen előfordulhat, aki mégis a nyugdíj mellett dönt, megkésve kapja meg a juttatást. A Szociális Biztosítónak ugyanis frissítenie kell a nyilvántartást, s ez adminisztratív szempontból időigényes dolog. Az alkalmazottaknak nem kell semmilyen nyomtatványt kitölteniük, elég a munkaadójukkal közölniük: nem maradnak munkaviszonyban, s a munkáltató kijelenti őket a nyugdíj-biztosítási rendszerből. Munka vagy nyugdíj? (Képarchvum) De ha akarják, telefonon vagy személyesen ellenőrizhetik a Szociális Biztosítóban, a munkaadó ezt tényleg megtette-e. A korengedményes nyugdíj a rendes nyugdíjkorhatár betöltése után öregségi nyugdíjra változik, s ettől a pillanattól kezdve a nyugdíjas ismét dolgozhat, miközben nyugdíját sem veszíti el, rájuk semmüyen munkavállalási korlátozás nem vonatkozik. Kiskapu a törvényben Bizonyos feltételek betartása esetén azok a korengedményes nyugdíjasok is kaphatják nyugdíjukat, akik mellette megbízási szerződésre dolgoznak. Ennek azonban az a feltétele, hogy a megbízási szerződés ne egész hónapra szóljon, hanem a lehető legrövidebb időszakra. A szerződés érvényessége idején ugyanis nem jár a nyugdíj. Példaként vegyünk egy szerződésre dolgozó nyugdíjast, akinek a nyugdíja havonta 375 euró. Korábban mellette még havi 120 eurót tudott keresni, vagyis neki semmiképpen nem érné meg a fizetést választani a nyugdíj helyett. Továbbra is megőrizheti azonban nyugdíjának jelentős részét, ha csak a hónap bizonyos napjain dolgozik. Öregségi nyugdíjra nem vonatkozik Nem változik a szabályozás a nyugdíjkorhatárt már betöltött, öregségi nyugdíjra jogosult munkavállalók számára. Ók ugyanúgy dolgozhatnak tovább, ugyanolyan szerződés alapján, mint korábban tették, az állam nem kényszeríti őket választásra. Ugyanez vonatkozik azokra, akik korengedményes nyugdíjasként vonultak nyugdíjba - ez a nyugdíjtípus két évvel a nyugdíjkorhatár betöltése előtt igényelhető - és időközben már betöltötték a nyugdíjkorhatárt. Esetükben ugyanis a Szociális Biztosító már átminősítette a nyugdíjat öregségi nyugdíjjá. A nyugdíjkorhatár férfiak számára minden esetben 62 év, a több gyermeket nevelő nők még a 62 éves kor betöltése előtt, néhány hónappal korábban mehetnek öregségi nyugdíjba, (sza, lpj) Két ewel a nyugdíjkorhatár előtt kérhető Korengedményes nyugdíj ÚJ SZÓ-HÍR A juttatásra a kérvényező attól a naptól jogosult, amikor leadta kérvényét a Szociális Biztosítóban. A jóváhagyási folyamat általában két hónap, de esetenként tovább is húzódhat, a pénzt visszamenőleg is kifizetik. Akit elutasítanak, ugyanabban az évben még egyszer megpróbálhatja, de évente csak kétszer lehet próbálkozni. A korengedményes nyugdíj a rendes nyugdíjkorhatár elérésével automatikusan öregségi nyugdíjjá változik, ezt nem is kell külön kérvényezni. A nyugdíj nagysága sem változik, marad a korábban megállapított összeg, ez csak a szokásos valorizáláskor emelkedik, vagy abban az esetben, ha a nyugdíjas a nyugdíja mellett dolgozott is. (sza) A korengedményes nyugdíj feltételei ♦ legkevesebb 15 évet ledolgozott, vagy ennyi ideig volt része a nyugdíj-biztosítási rendszernek ♦ legfeljebb 2 év hiányzik a nyugdíjkorhatár eléréséhez ♦ a korengedményes nyugdíj összege magasabb, mint a létminimum (jelenleg 194,58 euró) 1,2-szerese (233,496 euró) A szükséges iratok: ♦ személyazonossági igazolvány vagy útlevél, ♦ igazolás az iskolai végzettségről (érettségi bizonyítvány, oklevél stb.) ♦ igazolás a katonai szolgálat elvégzéséről ♦ gyermekei születési anyakönyvi kivonata ♦ igazolás azokról az időszakokról, amikor szerepelt a munkanélküli-nyilvántartásban + igazolás a munkaadó(k)tól, mikortól meddig volt alkalmazott, illetve fizetett nyugdíj-biztosítási járulékot.
