Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-22 / 45. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. FEBRUÁR 22. Kertészkedő-hirdetés 19 Mezőgazdasági idénymunkások gyalogolnak lávákkal vállukon a Mikef Kft. 150 hektáros tiszadobi gyümölcsösében 2015. február 19-én. A gyümölcsös fáit 10-12 idénymunkás metszi késő ősztől tavaszig. (Kép és szöveg: MTI) Biológiailag változatosabb lesz az erdő, sziklagyepekkel, cserszömörcéssel Száradnak a feketefenyők a Keszthelyi-hegységben miHMHUJIhM!! ♦ Bent. Megvizsgáljuk a lépcsőházban (kamrában, pincében) teleltetett fuk- sziát. Minden lehullott levelét összegyűjtjük és a komposztra tesszük. A fuksziának most kell rü­gyeznie (apró kis alvó vagy már csak félig alvó szemek): ha így van, min­den hajtását visszacsípjük a kívánt bokrosodás mér­tékében. A tövét továbbra sem hagyjuk kiszáradni, de mértékkel, nagyon óvatosan öntözzük. Na­gyobb cserépbe semmi­képp se ültessük át, ha úgy találjuk, felélte a föld­jét, csak azt cseréljük fris­sebbre. ♦ Félig bent. Lehet met­szeni az üvegházi szőlőt. Ellenőrizzük és megerősít­jük a támberendezést. Ha hidegebbre nem fordul az idő, lemosó permetezést is végezhetünk. ♦ Kint. Alaposan átvizs­gáljuk a málnást: minden sérült vagy gyanús szárat tőből kimetszünk. Ha mó­dunkban áll, istállótrágyát vagy komposztot szórunk a tövek alá. (r) MT1-HÍR Az elmúlt két aszályos év le­gyengítette a feketefenyőket (Pinus nigra) a Keszthelyi­hegységben, az erős tűvörö- södés miatt az erdészetnek összesen 1300 hektárról kell eltávolítania a beteg fákat az erdőből az élő fák megóvása és a tűzveszély megakadályozása miatt. Szakács István, a Bakonyer- dő Zrt. Keszthelyi Erdészetének igazgatója elmondta, hogy a fe­ketefenyő tájidegen a hegység­ben, mert a legeltetéssel tönkre­tett kopár területekre még az 1860-as években telepítette be az akkori erdőbirtokos Festetics család ezt a fajtát, majd az ötvenes-hatvanas évek fenyő­erdősítési hulláma során alakí­tották át a fenyőfajjal az ősho­nos molyhos tölgyeseket. Az akár harminc méter ma­gasra is megnövő, robosztus örökzöldek elég jól bírták a rendkívül száraz, dolomitos ta­lajt, de az aszályos évek ko­rábban is erősen megviselték az állományt. A legutolsó erős száradást a kilencvenes évek végén tapasztalták a keszthe­lyi erdőkben, az erdészetnek a hatósági előírások szerint ak­kor is ki kellett termelnie az el­száradt egyedeket. A rendkívül forró, csapa­dékszegény nyár miatt a tava­lyi év elején 400-500 hektáron tapasztaltak a fák koronájában a száradás miatti erős tű- vörösödést, az illetékes Veszp­rém megyei erdészeti ható­ságnak jelezték a problémát. Az a döntés született, hogy a tűzveszélyt is jelentő fákat el kell távolítani az erdőből. A fák kiszáradása fokozódott, 2012. ősztől az ötven százalék feletti levélelhalással érintett terület 1300 hektárra nőtt. A beteg fák túlnyomó része a Keszthelytől Balatonedericsig húzódó erdősávban található, a kitermeléssel a feketefenyők 70 százaléka el fog tűnni a Keszthelyi-hegységből. A faki­termelést a Bakonyerdő Zrt. a tervek szerint 2014 végéig el­végzi. Becsléseik szerint 15-20 ezer köbméter mennyiségű fát kell majd kivágni, ha a termé­szetvédelem érdekeit nem sér­tő módon lehetőséget kapnak a fakitermelésre az idegenfor­galmi szezont követően. A feketefenyő betelepítésé­nek megvolt az a haszna, hogy a lehulló lomb előkészítette a ta­lajt a lomberdő megtelepedésé­re: így az erdő természetes úton meg fog újulni, visszatér az ere­deti vegetáció - mondta az igazgató. Az itt őshonos lomb­hullató fajok közül a virágos kő­ris, más néven mannakőris (Fraxinus ornus), a molyhos tölgy (Quercus pubescens) je­lenik meg a termőhelyen. A nehezen megközelíthető területekről nem tudják eltá­volítani a fákat, ezek megfele­lő élőhelyet biztosítanak a ro­varvilágnak. Biológiailag sok­kal változatosabb lesz az erdő, kisebb sziklagyepekkel, cser- szömörcés foltokkal, télen lesz feltűnőbb az itt élőknek az összefüggő zöld koronák lát­ványának hiánya - jegyezte meg a szakember. Vígan van a sóska. Erről az évelő zöldségféléről sok helyütt azt ol­vasni, nehéz a termesztése, jól előkészített magágyat és szerves trágyát igényel. Ezzel szemben úgy igaz, hogy ahová elhullajtja magját, ott kikel és kiirthatatlanul terjed. Ez a tő itt történetesen fa alatt, fűben alapozta meg otthonát Spenót - épp napfényben fürdik. Az őszi vetés kifejlett levelei szé­pen átteleltek, s már szedésre érettek. A szokásos gazoló kapálá­son kívül egyelőre semmi másra nincs szüksége Bőséggel van még bimbós kel, lassan már csak a kertésznek kell, a család többi tagja továbbra is finomnak mondja ugyan, de köszö­ni, nem kér belőle. Külső leveleit gondosan eltávolítjuk, csak a zsenge közepe marad. Legutóbb húslevesbe került egy nagy marék­nyi, a főzés utolsó öt percében: mennyei (Képek: Kertészkedő) Vason Még kapható a Vasárnap LEGÚJABB SZÁMA VA^Nftíl Figyelem! + 2 nagyszerű melléklet: VasámapLélek Ha sorozatosak a problémák, akkor válni kell? ] Vasárnapi asztal , nem csak bojtos ételekkel + 16 oldalon! A tartalomból: • Hol tanulnak munkafegyelmet a mai fiatalok? • Jó orvosunk Jakab Éva losonci tüdőgyógyász • A pápa üzenete • ÚJDONSÁG a Vasárnapi asztalon: Tóbiás tálal! Micsoda VASÁRNAP! ___

Next

/
Thumbnails
Contents