Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-22 / 45. szám, péntek
8 Vélemény- hirdetés ÚJ SZÓ 2013. FEBRUÁR 22. www.ujszo.com OLVASÓI LEVÉL Budapesttől elszakítva A 21. században, az okostelefonok és a nanotechnológia korában hogyan jut el egy diák Léváról Budapestre tömegközlekedéssel? A szlovákiai valóság válasza erre: sehogy. Főiskolai tanulmányaimat két és fél éve kezdtem Budapesten, elvégre „nincs az olyan messze” - gondoltam, közelebb van, mint Pozsony. Akkoriban nem is volt gond az utazással, de aztán mintha mindenki összefogott volna a Léva-Párkány-Budapest vonalon ingázó főiskolások (és turisták) ellen. Először a Párkányból a Nyugati pályaudvarra viszonylag gyakran közlekedő vonatokat szüntették meg. Maradtak a 15-20 percet, de néha órákat késő EC vonatok. Alternatív megoldást jelentenének az Esztergomból Budapestre tartó busz- és vonatjáratok, ráadásul ezeken érvényes a diákigazolvány (ellentétben az EC vonatokkal). Csakhogy a párkányi és esztergomi állomás közti 6 kilométer leküzdhetetlen távolságnak bizonyul a helyi tömegközlekedés számára. Mintha két külön univerzumról lenne szó. A párkányi buszok tavaly sem jártak túl sűrűn, de a legutóbbi változtatások után leszögezhető: a két járatra redukált helyi buszközlekedés csak szökőévben szállít utast és még véletlenül sem összhangban a vonatok indulásával. De ha el is kapunk egy buszt, a hídon már gyalog kell átkelni Esztergomba. Létezik még egy Párkány-Esztergom közti buszjárat, melyet a Volán biztosít, de az naponta tán egyszer jár. Nem tudni, mert az év eleje óta a www.cp.sk internetes menetrend számára ismeretlen az Esztergom nevű település (az Ostrihom is). Marad a taxi. A párkányi vasútállomásról 2 euróért elvisz a Mária Valéria hídig, azt átlépve azonban 5 euróra ugrik a tarifa - meredek ugrás, pedig csak 2 küométerrel utazunk többet. Itt elgondolkodik a diák, hogy ha a Párkány-Buda- pest utat 6,50 euróért teheti meg menettérti jeggyel (és a várakozással), kifizessen-e közel ennyit a taxiért, s még csak Esztergomban van, ahonnan további másfél óra buszos zötykölődés következik. Az utasok ellehetetlenítése jegyében a szlovák vasúttársaság decembertől megszüntette a 17 órai Párkány-Léva járatot, megannyi dolgozó-ingázó ember bánatára, így 15 óra után négy órán át nincs esély eljutni a 60 kilométerre fekvő Lévára. Este 19 óra után végre indul vonat, az utolsó, így kö- telességtudóan beváija a rendszerint 15 percet késő, Pozsonyból érkező gyorsot. Ha tehát nemzetközi vonattal, buszozás, taxizás és több kilométernyi gyaloglás nélkül még 20.30 előtt szeretnénk hazaérni Budapestről, legkésőbb 13.25-kor a Keletiben kell lennünk. Pedig csak bő 100 kilométerről van szó... Ivkovič Péter Parlamenti arrogancia Pavol Paška házelnök abszurdnak nevezte az ellenzék törekvését, hogy párbeszédet folytatna a parlamentben Ivan Gašparovič államfővel Jozef Čentéš főügyészi kinevezésének megtagadása miatt. „Van merszük kétségbe vonni az alkotmányosság megsértését az elnök részéről egy olyan jelentéktelen ügyben, mint kinevezés elutasítása”, mondta. A hangnem, amelyet megütött a parlament elnöke, olyan, amilyet 1989 előtt alkalmaztak a hatalom gyakorlói azokkal szemben, akiktől meg akartak szabadulni. Nem merszük, joguk van a képviselőknek rendkívüli ülés összehívására, s az ellenzék jelenleg a választópolgárok 45%-át képviseli a parlamentben. Sőt, ahhoz is jogunk van, hogy az államfő egyenrangú- ként kezeljen minden politikai pártot, és szólaljon meg a mindenkit érintő közügyben, ne pedig szóvivőjével, Marek Trubačcsal üzengessen, aki folyékonyan hazudik, ha meg kell mondani az ország polgárainak, mikor merre járt a köz- társasági elnök. A szlovákiai igazságszolgáltatás nem attól fog megújulni, hogy Jozef Čentéš vagy más, alkalmas, közbizalomra érdemes ember fogja ellátni a főügyész feladatát, hanem attól, hogy azok, akik eddig a főügyészségen akadályokat gördítettek az igazságszolgáltatás normális működésének útjába, mihamarabb távoznak onnan. Azokról van szó, akik gátolták és ma is gátolják az igazság kiderítését, a bűncselekmények kivizsgálását, a károsultak jogorvoslathoz való jogának érvényesítését. Ezek legszomorúbb példái e lapban is többször megjelentek. Tehát nem egy fontos funkció politikai betöltéséről van szó, hanem a társadalom régen időszerű megtisztulásának elkezdéséről. Mert lassan már nem tudjuk megkülönböztetni a jót a rossztól. Ez annak következménye, hogy az igazságszolgáltatás a polgárokat akadályozza az információ- szerzésben - ami az egyik alapvető polgári jog -, s ez lehetővé teszi a jogi folyamatok homályban tartását és politikai manipulálhatóságát. Jóba Mihály Teljes mix vagy konkrét kívánság Branko Drgala, a Cash management osztályvezetője Üzleti sikereiért mindent megteszünk Nálunk, a VÚB banknál mindent „egy fedél alatt intézhet". Legyen az önálló termék vagy termékkombináció, amelyet készek vagyunk úgy összeállítani, hogy a legjobban megfeleljen igényeinek. Részletes tájékoztatást kérhet a 32 fiókunk bármelyikében vagy a www.vub.sk/firemny-mix weblapon olvashat. VUB BANKA S Mtwt wys(ú*te na budúcnosť PRomwax HNANtUtHO TRHU IB je Členom skupiny INTES4 □ SNNMOLO KARPAT-MEDENCEI KITEKINTŐ „Nincs mit keresni egész Erdélyben” „Nem ördögtől való gondolat, hogy a szórványközösségek tagjai, egyéni döntés alapján, Erdélyben maradva, de egy tömbmagyar vidéket erősítve máshol telepedjenek le“ - jelentette ki Gergely Balázs, aki a Tőkés László-féle erdélyi EMNP párt alelnöke. Ugyanakkor Tőkés László ellenez bárminemű áttelepítést. Gergely Balázs nagyapja, Tőkés István nyugalmazott teológiai professzor nyilatkozataira is hivatkozott, aki már két éve a szórványterületek „feladásáról” beszélt egy interjúban. Tőkés István 2011-ben a Krónikában megjelent interjúban beszélt arról, hogy a magyaroknak nincs mit keresniük az egész erdélyi területen. „Ki kell jelölni földrajzilag is egy olyan területet, amelyikbe az anyaország mindent belead. Üljenek össze a demográfusok, a filozófusok, a papok, és mondják meg, melyik az a terület, ahol a Székelyföldtől a határig még erdélyi magyar életet lehet építeni. Olyan világot kell ezen a területen kialakítani, ahová Budapestről is szívesen költöznek az emberek, hogy ne csak innen áramoljon oda a lakosság” - magyarázta a nyugalmazott teológiai professzor, bogarasról például lemondanék. Azt mondanám az ott élő magyaroknak: nagyon szeretlek benneteket, de költözzetek ide. Ha ott maradtok, ekként foglak tovább szeretni, de ezt az ajtót a felséges úr becsukta. Ahhoz pedig, hogy a gondolat érlelődjék, beszélni kellene róla” - tette hozzá Tőkés István. Gergely Balázs elismerte: nagyon kényes témáról van szó. „Nagyon sok kisközösség küzd évtizedek óta a szórványban a megmaradásért, őket megbántani, vagy elbátortalanítani sem szabad. Ugyanakkor, ha akadnak olyan közösségek, egyének, családok, akik lakhelyet változtatnának, azoknak jár a segítség a közösség részéről” - magyarázta, hozzátéve, hogy a politikumnak nagymértékű körültekintésre és bölcsességre van szüksége ahhoz, hogy a téma kapcsán ne okozzon jóvátehetetlenkárokat. (maszol.ro) Székely zászló Bukarestben? Felváltva függesztenék ki a 41 romániai megye zászlóit a bukaresti parlament épületén, Románia és az Európai Unió lobogója mellé. Az ötlettel Valériu Zgonea házelnök rukkolt elő, mint mondta, oltyánként büszkeséggel töltené el, ha Dőlj megye zászlaját a parlamenten látná. Mindegyik megye zászlaja megszabott ideig, például két hétig lenne kifüggesztve. Seres Dénes háznagy elmondta, nem hiszi, hogy a házbizottság tagjai tisztában voltak azzal, hogy így - Hargita megye jelképeként - a vitatott székely zászló is kikerülhet a román parlamentre. A székely zászlót a Székely Nemzeti Tanács egész Székelyföld szimbólumává nyilvánította, és 2009-ben a romániai köz- igazgatás egyik hivatalos jelképévé is vált azáltal, hogy a Hargita megyei közgyűlés határozatba foglalta, hogy a székely zászló a megye jelképe. Kovászna megye közgyűlése egy ettől eltérő - a székely heraldikai elemeket tartalmazó - zászlót fogadott el megyezászlóként. A Maros megyei bíróság tavaly jogerősen megsemmisítette a Hargita megyei önkormányzat határozatát, amellyel a megye jelképévé tették a székely zászlót. Viszont Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke szerint a bírósági indoklás közzétételéig, illetve amíg meg nem jelenik a végzés a hivatalos közlönyben, Hargita megye törvényes jelképe a székely zászló. Elmondta: az európai helyi autonómiák chartája és Románia helyi közigazgatási törvénye is lehetővé teszi, hogy a megyék meghatározzák saját jelképeiket, ezért folytatni akarják a jogi küzdelmet a székely lobogó elismertetéséért. (MTI) RE 120803
