Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-22 / 45. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. FEBRUÁR 22. Közélet 3 A Híd volt képviselője szerint utasították őt, hogyan érvénytelenítse szavazólapját; a volt koalíciós pártok szerint alaptalan a vádaskodás Szabotázsügy: vallomások szivárogtak ki Szavaznak a képviselők. Elvileg titkosan. (Tomáš Benedikovičfelv.) Pozsony. Nem szavazhat­tam saját belátásom sze­rint a 2011-es főügyész­választás során. Ezt nyi­latkozta kihallgatása so­rán a Híd volt képviselő­je, Igor Sidor. Véleménye mellett ma is kiáll. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Vallomását valaki a héten ki­juttatta a főügyészségről és fel- töltötte az internetre. Politoló­gusok szerint mindez nem vélet­len, valaki ugyanis még egy okot akar adni Ivan Gašparovič ál­lamfőnek arra, hogy ne nevezze ki Jozef Čentéšt főügyésznek. Az akkori kormánykoalíció pártjai Sidor szerint megbe­szélték, hogyan szavazzanak a főügyészválasztáson, amivel megsérthették a titkos szava­zás alapelvét. Az ügyészség az ügyben szabotázs gyanújával indított eljárást. Nem mindenki emlékszik A 2011-es szavazáson két fő­ügyészjelölt volt: a kormányko­alíció által jelölt Jozef Čentéš és a smeres Dobroslav Tmka. Mi­vel a választás előtt Čentéš visszalépett, a koalíciós képvise­lők Sidor szerint inkább megbe­szélték, hogy érvénytelenítik a szavazócéduláikat, nehogy vé­letlenül Tmkát válasszák meg. Az internetre nemcsak Si­dor, de Andrej Ďurkovský (KDH) és Vladimír Matejička (Smer) vallomása is felkerült. Az ügyészség elhatárolódott a megjelent vallomásoktól, az érintettek viszont alátámasz­tották hitelességüket. Sidor szerint a szavazócédu­lákat az utasítás szerint vízszin­tesen kellett áthúzni, amivel érvénytelenné váltak. Sólymos László, a Híd frakcióvezetője tagadja, hogy lett volna ilyen egyezség. „Titkos szavazás volt, mindenki saját belátása szerint voksolhatott” - mondta Sólymos. Sidor szerint viszont Sólymos hazudik. Bugár tagad A Híd elnöke, Bugár Béla is tagadja, hogy olyan előre meg­beszélt rendszer szerint sza­vaztak volna, amelyet később a Smer elnöke Iveta Radičová kódjának nevezett. Emlékezte­tett, hogy Sidor a tavalyi par­lamenti választások előtt nem volt elégedett azzal, milyen he­lyet kapott a jelöltlistán, ezért úgy döntött, kilép a pártból. „Nem akarom azt mondani, hogy most bosszút akar állni, de miért nem állítja egyetlen képviselő sem azt, amit ő?” - kérdezte Bugár. Ďurkovský vallomásában azt mondta, hogy a szavazás előtt Pavol Hrušovský közölte vele: meg kell akadályozni, hogy a Smer jelöltjét válasszák meg. Véleménye szerint mindegyik koalíciós pártnak külön takti­kája volt arra, hogyan érvény­telenítse a szavazócédulákat. Hrušovský nem tartja kizárt­nak, hogy a választás előtt ta­lálkozott Ďurkovskýval. „A részletekre már sajnos nem emlékszem” - nyilatkozta. Pfundtner nem tud utasításokról Pfundtner Edit, a Híd egykori képviselője nem emlékszik arra, hogy utasították volna, miképp szavazzon. „Az első sikertelen szavazás után, miután kiderült, hogy néhány koalíciós képvise­lő is az ellenzéki jelöltre adta le szavazatát, lezajlott a párton belül egy vita arról, miképp le­hetne a pártról elterelni a gya­nút. Hajói tudom, akkor mind­egyik koalíciós pártban lezajlott ilyen vita, de azt, hogy bárkit utasítottak volna, miképp sza­vazzon, nem tapasztaltam” - mondta az Új Szónak Pfundt­ner, aki a tavalyi választások után távozott a Hídból. Fico: hazudnak Robert Fico kormányfő sze­rint mindenki, aki azt állítja, hogy a 2011-es főügyészválasz­tás során nem volt egyezség a koalíción belül a szavazatok ér­vénytelenítéséről, hazudik. Pe­dig ezt állítja Anton Marcinčin volt KDH-képviselő is, aki jelen­leg Robert Kaliňák belügymi­niszter tanácsadója. A tárcave­zető - saját bevallása szerint - eddig nem tudott Marcinčin ezen véleményéről. „Ezt most hallom először, de mindenképp megkérdezem tőle, miképp vé­lekedik az egészről” - mondta tegnap Kaliňák. A szabotázs ügyében indított vizsgálat még nem ért véget. „Még tart a tanúk, akkori par­lamenti képviselők kihallga­tása” - mondta Vladimíra Ged- rová, a főügyészség szóvivője. Mivel szabotázs ügyében vizs­gálódnak, az eset a főügyész­ség büntetőjogi osztályához tartozik, amelyet jelenleg Dob­roslav Tmka vezet. Arra a kér­désre, hogy nem kellett volna már régen távoznia a posztról, Fico röviden azt mondta: a né­zetemet már ismerik. „Az ügyészség teljes vezetését ré­gen le kellett volna cserélni” - mondta. Igaz, nem is olyan „régen” - két éve - még Trnkát jelölték a főügyészi posztra. Szabotázs történt? Miroslav Kusý politológus szerint biztos, hogy a vallomá­sok nem véletlenül kerültek az internetre. „Valakinek érdeke, hogy Čentéšt még véletlenül se lehessen kinevezni főügyész­nek. Mindenki tudja, hogy a frakciók a parlamentben min­dig megegyeznek, miképp fog­nak szavazni. Tehát olyasva­lamiből próbálnak botrányt fa­ragni, ami megszokott eljárás, a Smer képviselői is ezt teszik” -állítja Kusý. Sárközy Klára, az MKP volt parlamenti képviselője szerint kulcsfontosságú, hogy a fonto­sabb törvényekről egységesen szavazzon a koalíció. „Különö­sen akkor, amikor nincs olyan fölényes többsége, mint jelen­leg a Smernek. Ilyenkor mindig van egyfajta egyezség arról, hogyan szavazzunk. Aztán vannak olyan kérdések, ame­lyekben mindenki saját belátá­sa szerint dönthet, ilyen volt számomra például az abor­tusztörvény” - mondta la­punknak Sárközy. Azt állítja, míg parlamenti képviselő volt, nem találkozott azzal, hogy tit­kos szavazásra valamilyen uta­sítással mentek volna. „Ilyen­kor mindenkinek saját lelkiis­merete, s főként felelőssége szerint kellett szavaznia” - tet­te hozzá. Michal Horský politológus szerint mindegy, hogy a vallo­másokat valaki szánt szándék­kal hozta nyilvánosságra, vagy valamüyen véletlen folytán ke­rültek ki. „A lényeg, hogy ez olyan beavatkozás egy jogál­lam működésébe, amelyre mindeddig nem volt példa” - fűzte hozzá Horský, (dem) Lassan már nem lesz kinek döntenie a megválasztott, de ki nem nevezett főügyész alkotmánybírósági panaszáról Fellebbezés megfellebbezése - még bonyolultabb a Čentéš-iigy MÓZES SZABOLCS Kassa/Pozsony. Tovább ku- szálódik a Čentéš-úgy. Ivan Gašparovič államfő ugyanis megtámadta annak az alkot­mánybírósági tanácsnak az összetételét is, amely az előző panaszában megtámadott sze­nátus tagjainak összeférhetet­lenségéről döntene. Szerdán arról tájékoztatott a testület szóvivője, hogy kijelölték az újabb panaszról dönteni hiva­tott háromtagú szenátust. Ket­tejüket Jozef Čentéš támadta meg vélt elfogultságuk miatt. Lassan már nem lesz kinek döntenie az ügyben. A történet Jozef Čentéš kinevezésének el­utasításával kezdődött - az el­nök határozatát a sértett január 3-án támadta meg az Alkot­mánybíróságon. Azóta az ügy két szereplője - Čentéš és Gašparovič - sorban támadja a szerintük személyükkel szem­ben elfogult alkotmánybírákat. Az e heti „forduló” után valószínűleg újabb 3-4 hetet kell várni, míg egyáltalán kiderül, hogy ki dönthet a fellebbezések­ről. S újabb heteket, míg össze­állhat egy olyan tanács, amely magáról az ügyről fog dönteni. Lassan már az alkotmánybírák több mint fele érintett az ügyben - ha ilyen tempóban folyik a fel­lebbezések benyújtása, az is megeshet, hogy végül nem lesz kinek döntenie. Ilyen eset egyébként még nem fordult elő az Alkotmánybíróság húszéves története során. A főügyészség több mint két éve választott vezető nélkül működik, Dobroslav Tmka mandátuma még 2011 február­jában járt le. Čentéš kinevezésé­nek elutasítása után a parlament új főügyészt választhat, ám mi­vel a Smer nem talált olyan jelöl­tet, aki vállalná ebben a bizony­talan helyzetben a jelölést, leg­alább addig várnia kell, míg az Alkotmánybíróság meg nem hozza előzetes - a végső ítéletet tekintve jelzésértékű - döntését, mellyel átmenetileg leállíthatja a főügyészválasztást. Čentéš esélyei egyébként ak­kor sem nagyon nőnének, ha az Alkotmánybíróság neki kedvező döntést hozna. Ez ugyanis nem kötelezné Gašparovičot kineve­zésére, az államfő ismételten el­utasíthatná azt, „csak” kvalifi­káltabb indokokkal kellene alá­támasztania. Ezt a döntést Čentéš ismét megtámadhatja az Alkotmánybíróságon, a történet ígyelvilegvégnélkülilehet. ČENTÉŠ ALKOTMÁNYOS PANASZA I. tanács II. tanács III. tanács IV. tanács Az Alkotmánybíróság összetétele Ivetta Maceikova elnök \v*t % VräÉ; Sergej Kohút Január 24. ■ AII. tanács kizárja Bmákot és Ľalíkot, helyükre Orosz és Luby kerül ■ .J2bruár Január I Január 9. ▼ *-► Január 28. * «*■ Ľudmila Gajdošíková Rudolf Tkáäk Ladislav Orosz Február 20. ■ a fellebbezéséről a III. tanács dönthet ■ Čentéš fellebbez Auxt és Dobrík ellen Január 9. A plénum az I. tanácsnak adja az ügyet ■ Čentéš a tanács két tagjának kizárását kéri a döntéshozatalból ■ a panaszról a II. tanács dönthet ' Gašparovič fellebbez Orosz és Luby ellen ' a panaszról a II. tanács dönthet ' Gašparovič fellebbez a II. tanács tagjai ellen ■ kizárva a döntésből ■ az ő kizárásukról tárgyalnak • Fotók: képarchívum és az AB honlapja

Next

/
Thumbnails
Contents