Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-02 / 28. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. FEBRUÁR 2. Szalon 21 A Büszkeség és balítéletet ma is olyan népszerű Nagy-Britanniában, hogy évi 50 ezer példányban adják el, holott e-könyvként ingyen is elérhető Mr. Darcy és a Bennett lányok kétszáz éve „Általánosan elismert igazság, hogy a legényembernek,- ha vagyonos, okvetlenül kell feleség” - ezzel a számtalanszor idézett mondattal indul Jane Austen második s valószínűleg legnépszerűbb regénye. A Büszkeség és balítélet 200 éve, 1813 januárjának végén jelent meg először, Thomas Egerton kiadásában. LAKATOS KRISZTINA Az írónő „saját drága gyermekének” nevezte a Büszkeség és balítéletet, Elizabeth Ben- nettről pedig mint kedvenc hősnőjéről nyilatkozott. A regény ma is olyan népszerű Nagy-Britanniában, hogy évi 50 ezer példányban adják el, holott e-könyv formájában ingyen is hozzáférhető. Számos filmfeldolgozása született, közülük a legismertebb a BBC 1995-ös, Jennifer Ehle és Colin Firth nevével fémjelzett változata, utóbbi Mr. Darcyként a Bridget Jones naplójának köszönhetően a mai szingliálmok beteljesülésének a szimbólumává vált. De forgattak már zombifilmet is a regény alapján, s írtak hozzá számos folytatást. Egyszerre könnyű és nehéz magyarázatot találni arra, minek köszönhető, hogy a két évszázaddal ezelőtt élt, az angol úri vidék belteijes életét megörökítő papkisasszony művei nyilvánvalóan reneszánszukat élik. Regényei hasonló rugóra járnak: a központi figura egy-egy szerethető hősnő, aki -Ž jellemével, jó természetével kiemelkedik a környezetéből. Nem tökéletes, de előbb-utóbb felismeri saját apró jellemhibáját, s ez a belátás, az ész, a szív, a biztos erkölcsi iránytű érdemessé teszi arra, hogy a sors kegyesen rendezze el a dolgokat: kirendelje mellé azt az úriembert, akivel harmonikus boldogságban élhet, s akinek-nem utolsósorban - megvan a kellő jövedelme. Ma Jane Austen világába pillantva hajlamosak vagyunk azt mondani, a szerző egy kis idillt és romantikát hoz az életünkbe. Pedig az író egyáltalán nem roAusten összes magyarul Jane Austen első, magyarul napvilágot látott regénye a Büszkeség és balítélet volt: 1958-ban jelent meg Szenczi Miklós fordításában. A hatvanas évek végén jött ki A mansfieldi kastély és az Emma, 1976-ban az Értelem és érzelem, 1980-ban a Meggyőző érvek, 1983-ban pedig A klastrom titka. Ma ezek a művek többféle fordításban, számos kiadásban elérhetők. A Lázi kiadónál 2005 és 2008 között az írónő ifjúkori prózai zsengéi és töredékben maradt írásai is megjelentek három kötetben (Lady Susan, Szerelem és barátság, Catherine), (as) mantikus. Pontosan érzékelteti a társadalmi viszonyokat, feszültségeket, hősei korlátáit. Regényei lapjain megannyi remek jellemrajz köszön vissza. Mindehhez páratlanul szellemesen, hol iróniával, hol szinte szarkasztikusán fogalmaz, tegyük hozzá: rosszindulat vagy keserűség nélkül. Egy-egy nyugodt lejtésű, nagy ívű mondatát olvasva gyakran késleltetve jön a hatás; egyszer csak felkapjuk a fejünket: valóban üyen sommás értékítéletet fogalmazott meg? .Austen hagyatéka nem a múlt egy időszakáról készült beszámoló, hanem az emberi természet bölcs és lenyűgöző feltárása” - írta róla egyik méltatója. Talán mind közül a legnagyobb kérdés: honnan jöhetett az éleslátás, életbölcsesség, intellektus és stílus eme ritka keveréke? Tudjuk, hogy az írónő 1775-ben született egy Hampshire megyei faluban, Steventonban, ahol apja lelkész volt. Nyolcán voltak testvérek, s bár a családfő tisztes fizetést kapott, a sok gyerek neveltetése jelentős költségekkel járt, így nem számított tehetősnek a család. Jane Austen okos, különleges gyerek volt, a család pedig rajongva követte próbálkozásait: 9-10 évesen már írt, s nyitva állt előtte a házi könyvtár ajtaja, azt olvasott, amit akart. 1800-ban apja nyugalomba vonult, néhány év múlva pedig elhunyt - innentől a nők a kiterjedt rokoni kör támogatására szorultak. A feljegyzések szerint Jane Austen életében volt egy beteljesületlen szerelem, majd egy felbontott eljegyzés. Sohasem A következő fejezeteket már a lenyűgözött utókor írja. Mintegy nyolcvan olyan regény van a világirodalomban, amely lazábban vagy szorosabban véve valamelyik Austen-mű folytatásának tekinthető, több közülük magyarul is megjelent. Maradva a most jubiláló Büszkeség és balítéletnél és a magyarul is elérhető köteteknél: a hősök sorsát írja tovább - egyébként feledhető módon - Rebecca Ann Collins a Pemberley-krónikákban és a Pemberley asszonyaiban; a bűnügyi történetek szerelmesei pedig a P. D. James által jegyzett A halál jár Pember- ley-ben című krimiben láthatják viszont Darcyékat, Bennettéket és a többi szereplőt. Hogy az említésre méltó teljesítményt se hagyjuk ki: Julia Barrett (a név két írónő, Julia Braun Kessler és Gábriellé Donnelly koprodukcióját takarja) az austeni stílusba beletalálva, Önteltség és önámítás címmel írta meg Elizabeth Bennett és Mr. Darcy házasságának történetét, miközben a főhős az eladósorba került, saját elhatározásaival és érzelmeivel viaskodó Georgina Darcy lett. ment férjhez. Utolsó éveiben visszavonultan élt, mert súlyos betegségben szenvedett, melynek következtében a teste elfeketedett. 41 évesen hunyt el. Első kiadott könyve az Értelem és érzelem volt 1811-ben, mely név nélkül, „egy hölgy tollából” megjelöléssel látott napvilágot. Bár művei sikeresek voltak, a további regényei borítólapján is az szerepelt: „az Értelem és érzelem (stb.) szerzőjétől”. Jelentőségét csak az utókor fedezte fel. És Walter Scott, aki az Emmáról értekezve az írót már 1816-ban mint a modem regény kiváló képviselőjét méltatta. Jane Austen a rö- videbb írásokat, íráskezdeményeket, töredékeket leszámítva mindössze 6 regényt írt, közülük az utolsó kettő már poszthumusz jelent meg. A Büszkeség és balítéletből számos film született - Colin Firth a BBC 1995-ös sorozatában vált ismertté, Mr. Darcyként (Képarchívum) Jane Austen Bath-ban ABüszkeségésbalítéletvicentenáriumáról világszerte megemlékeztek a Jane Austen társaságok, a bath-i Jane Austen Központ pedig 12 órás felolvasómaratont szervezett, amelyen mintegy 140 vállalkozó - köztük Austen-szakértők, írók, zenészek, politikusok, olimpikonok és iskolások-tolmácsolásában hangzottéi a teljes mű. Az írónő kultuszát évente megrendezett fesztivállal is ápolják, Austen ugyanis 1801 és 1806között a városban élt. A fesztiválozók a korabeli épületek között korhű jelmezekbe öltözve járhatnak-kelhetnek, a szó szoros értelmében az írónő lépteit követve. A bathi emlékhelyre évente 60 ezren látogatnak el, 80 százalékuknő.Aközponttovábbimegem- lékezéseket (előadásokat, konferenciákat és kiállításokat) is szervez az évforduló méltó megünneplésére. (MTI) VÁLOGATOTT MESEK SZÜLŐKNEK Bábkönyv, mágneskönyv, pancsolókönyv gombszemekkel POLGÁR ANIKÓ „Simogasd meg” - csábítja a bársonyos tapintású részeket is tartalmazó, magyar fordításban a Móra Kiadónál megjelent A Kisvakond iskolába megy című képeskönyv a legkisebb könyvélvezőket. A kemény lapú, durvább babakezek lapozásának is ellenálló könyvecske rövid ver- sikéihez társított képeken leginkább Kisvakond alakját érdemes megsimogatni, mert ő a hagyományos iskolai attribútumokkal (ceruzák, füzetek, vonalzó) szemben mindig egy kissé kidomborodik, és olyan puha, mint egy plüssállatka. A tapintás persze nem az egyeden érzékterület, mellyel a világ dolgai, köztük a könyvek is, befogadhatok. A gyerekeknek szánt kiadványok egy része ma már nem elsősorban olvasmány, hanem játék: simogatható, berregő, zenélő tárgy, a kicsikbábozhatnak vele vagy kirakózhatnak, mágnestáblájára rajzolhatnak, sőt, akár a kádba is magukkal vihetik. Hogy közben még lapozni is lehet vagy olvasni belőle, az akár teljesen mellékes is maradhat. Az interaktív könyveknek - amellett, hogy kétségtelenül nagyon hasznos, ha a gyereknek mesélés közben több érzékszervére is hatni tudunk - több buktatójuk is lehet, s ezeket a kiadóknak nem mindig sikerül szerencsésen elkerülniük. Problémát jelenthet a korhatárnak és a könyv tartalmának összhangba hozása. Az iskolába induló Kisvakond témája a számtan-, mértan- és tornaóráKisvakond. Csehy Flóra (6 éves) rajza kát leíró versikékkel általában nem ragadja meg az ettől a világtól még nagyon távol álló legkisebb korosztályt, holott a simogatható képeket ők szeretik a leginkább. Az iskolakezdés előtt álló öt- és hatévesek pedig már többnyire viszolyognak a kemény táblás lapozóktól és leporellóktól. Még furcsább, amikor egy tartalmával, kiállításával egyértelműen a legkisebbeket megcélzó kiadvány éppen a három év alatti korosztálynak nem ajánlott, mivel apró részeket tartalmazó játék, báb, zenélő elem van beleépítve. Ilyenek például a Disney-bábkönyvek, melyek a Tóth Könyvkereskedés és Kiadó gondozásában jelentek meg. Az Ugrálj Tigrissel! című, a könyvlapok közül kikandikáló, gombszemű, plüss tigrisbábot tartalmazó kiadványjoggal van ellátva az ilyen esetekben bizonyára kötelező figyelmeztetéssel („Apró részeket tartalmaz! 3 év alatt nem ajánlott!”), hiszen Tigris gombszemét a kísérletező gyerekek könnyen kiszerelhetik, s akár le is nyelhetik. A mancsaival nyújtózó, integető, tapsoló tigrisbábot és a hozzá kapcsolódó könyvet mégis minden bizonnyal inkább az összefüggő történeteket még nem olvasó, a sok színes képet és az egy-egy mondatos szövegeket könnyen befogadó kicsiknek szánták. Ugyanez a helyzet a többnyire hasonló figyelmeztetést tartalmazó zenélő könyvekkel is: ha a potenciális befogadók közül a három év alatti korosztályt technikai okokból kizárjuk, nem ártana, ha a nagyobb gyerekeket elmélyültebb történetekkel, izgalmasabb szövegekkel próbálnák megszólítani. Ilyen szempontból különösen idegesítő a Napraforgó Könyvkiadó Berregő járművek sorozata: nem is annyira a főként a fiúkat elbűvölő, a csendre vágyó szülőket-nagyszülőket nehezebben meghódító berregő-szi- rénázó hangok, mint inkább a silány szövegek és történetnek is alig nevezhető eseményvázak miatt. A minden feszültséget nélkülöző mesét (melyben pl. egy tűzoltóautó elindul, beér egy városba, ott tüzet olt, majd hazamegy) a gyerek (a három év feletti, hiszen kisebbeknek az apró tartozékok miatt ez sem ajánlott) olyan hamar elunja, hogy könyvolvasás helyett marad a „ní-nó” hangokat kiadó gomb nyomkodása, a könyv pedig üdítő olvasmány helyett berregő játékká degradálódik. SZALON Szerkeszti: Lakatos Krisztina. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com
