Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-21 / 44. szám, csütörtök

12 KÖZÉPISKOLÁK 2013. FEBRUAR 21. www.ujszo.com D ušan Čaplovič (Smer) oktatásügyi miniszter tavaly meglépte, amit be­ígért: csak azokat a végzős kilencedikeseket engedik gimnáziumba, akik legalább 2,0-s tanulmányi ádagot értek el felső tagozatos tanulmányaik során. Aki tehát rosszabb eredménnyel zár, 2014-től már csak a középiskolák között válogathat. A szakközépisko­lákra sem fognak viszont mindenkit felvenni - az új törvény szerint ezek­re is csak azok a diákok jelentkezhet­nek, akik legalább 2,75-ös átlaggal rendelkeznek. A munkaerőpiac igényei szerint A miniszter fő célja, hogy meg­erősítse a szakközépiskolák háló­zatát. „Ha nem történik átfogó változás, Szlovákia három-négy éven belül összeomlik. A külföld­ről idetelepülő cégeknek sem­milyen szakképzett munkaerő nem áll majd rendelkezésükre” — vélekedik Čaplovič. Hozzátette, modern, cégorientált középfo­kú oktatást szeretne kialakítani. A gyakorlatban ez úgy nézne ki, hogy a szakközépiskolákban és a szakmunkásképzőkben az elmé­leti tantárgyak oktatását az állam, a szakmai gyakorlatot pedig a vál­lalatok finanszíroznák, amelyek a későbbi végzettek munkaadóivá válnának. Az állam így két legyet ütne egy csapásra: „hozzáigazíta­ná” a szakközépiskolák végzett­jeit a munkapiaci igényekhez, a gimnáziumról lemondani kény­szerülő diákokkal pedig javítaná Kevesebb lesz a gimnazista a középiskolákban zajló munka színvonalát. Tény, hogy a gimná­ziumokba az utóbbi időben már az eminensnek nem mondható diákok is bekerülnek, ez pedig las­sítja és nehezíti az oktatómunkát. Čaplovič tervei viszont túl radiká­lisan avatkoznak a rendszerbe, véli Pék László, a Szlovákiai Magyar Pe­dagógusok Szövetségének elnöke. „Nehéz dolgozni azokkal a közepes tanulmányi eredményű gyerekek­kel, akik az alapiskolákból a gim­náziumokba bekerülnek, viszont a demográfiai adatok azt mutatják, hogy erősen csökken a középis­kolás korosztály létszáma, ami néhány iskola megszűnését is ered­ményezheti” - állítja Pék. Ugyan­erre figyelmeztet Andruskó Imre is. „Ha megváltoztatják a közok­tatási törvényt, csökkentik a kvó­tákat, akkor azok a gimnáziumok, amelyek már most is a létükért küzdenek, biztosan megszűnnek” — teszi hozzá a komáromi Selye Já­nos Gimnázium igazgatója. A miniszter tisztában van ezzel a ténnyel. Szerinte a középiskolák sokkal több helyet kínálnak, mint amennyi az alapiskolás végzős. „Miért tartunk fenn félig üres isko­lákat?” - kérdezi. Nem minden tehetség tiszta egyes A gimnáziumi felvétel ilyen radi­kális átlaghoz kötése a szakembe­rek szerint semmiképp sem igaz­ságos, mivel a tanulmányi ádag nem feltédenül tükrözi a diákok képességeit. Andruskó sem tartja szerencsésnek a javaslatot. „Lehet, hogy valaki ádagban rosszabb tanuló, viszont matematikából és fizikából kimagasló tehetség” - példálózik az igazgató, hozzáté­ve, hogy ezeknek a tehetségeknek esélyük sem lenne, hogy gimná­ziumban folytassák tanulmánya­ikat. Pék László szerint Čaplovič elképzelése nem veszi figyelembe a gyerekek különböző fejlődési szakaszait. „A tiszta egyes diákok sokszor kimerülnek egy adott iskolatípusban. A kezdetekben gyöngébb tanulók gyakran az erősebb közegben kapják meg a motivációt, ami előreviszi őket” - magyarázta lapunk kérdésére Pék. Hozzátette, hogy a tehetség fogal­mának mai felfogása már nem fel­tétlenül a tiszta egyeseknek ked­vez. „Mindenki más szempontból tehetséges, nem várható el az ösz- szes gyerektől, hogy mindenben egyformán jól teljesítsen” - véli a pedagógusszövetség elnöke. Az érem másik oldala, hogy az alapiskolák oktatási színvonala eltérő. Míg az egyik településen » Az új jelentkezési küszöbök 2014 őszétől gimnáziumba legfeljebb csak 2,0-ás, szak- középiskolába csak 2,75-ös átlagra teljesítő diákokat vehetnek fel. csak nagyon kevesen tudnak tisz­ta egyessel zárni, a szomszéd falu­ban talán egy-egy elnéző tanárnak köszönhetően azok is eminensnek számítanak, akik kevésbé szorgal­masak. Nem emiatt választják a szlovákot A szlovákiai magyar gimnáziumi hálózat viszonylag jól kiépült, a szakközépiskolák vonalán nincs olyan jó lefedettség. Az ügyesebb magyar gyerekek így az esetek nagy részében a gimnáziumokban kötnek ki, jegyzi meg Pék László. Azt viszont sem ő, sem Andruskó nem hiszi, hogy a jövőben a gim­náziumokból kimaradó magyar végzősök nagyobb számban a szlovák tannyelvű középiskolákat választanák. Čaplovič tervei szlovák szakmai körökben is élénk reakciót váltot­tak ki. A Magániskolák Szövetsé­ge, a Katolikus Iskolák Szövetsé­ge, az Aktív Iskolák, a Művészeti Alapiskolák Szövetsége, valamint a Szlovákiai Szabadidőközpontok Szövetsége levelet intézett a kö­vetkező oktatásügyi miniszterhez, melyet pártelnökének, Robert Ficónak is elküldték. „Az elmúlt húsz év az oktatás területén fo­lyamatos átalakításból állt, melyet azonnali, gyors, gyakran ellentétes, nem rendszerszerű változások be­vezetése jellemzett. Ez ingadozást eredményezett az oktatás minősé­gében, és bizonytalanságot keltett az oktatási dolgozók körében” — áll a levélben. A szakmai szervezetek felszólították Čaplovičot, a velük való egyeztetés nélkül ne eszkö­zöljön lényeges változtatásokat a rendszerben. (TASR, vps) Szerkesztette: Veres István. Levélcím: KÖZÉPISKOLÁK - Új Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1, telefon: 02/592 33 437. Jelöletlen képek: Gabriel Kuchta, TASR- és SITA-archívum, fotolia.com, képarchívum. Magas színvonal, pezsgő diákélet a Selye János Gimnáziumban N em csak Komárom városa, hanem a széle­sebb régió életében is rendkívül fontos kül­detést tölt be a Selye János Gimnázium. Az idén 364 éves oktatási intézményben számtalan híres tanár oktatott, de az iskola arra is méltán lehet büsz­ke, hogy falai közül sok elismert közéleti személyi­ség került ki. Nem véletlen, hogy az iskola tanterme­it a legendás tanárok arcképcsarnoka ékesíti. A Selye János Gimnáziumban jelenleg 20 osztályban összesen 521 diák tanul. A 2013/14-es iskolaévben a négy évfolyamos gimnáziumban 4 osztályt 120 diák­kal, a nyolc évfolyamos gimnáziumban 1 primo osz­tályt 28 tanulóval nyitnak. Az intézmény épülete egyébként már önmagában is tekintélyt parancsoló, nem beszélve az oktatás szín­vonaláról. A „selye gimi” a nyitrai kerület legered­ményesebb magyar középiskolája, diákjai kerületi és országos versenyek győztesei több tantárgyból. Az itt végzett diákok több mint 95%-a tanul felsőoktatási intézményekben. A magas színvonalat megkövetelő intézményben azonban a felvételizőknek nincs mitől tartaniuk, az iskola igazgatója, Andruskó Imre szerint minden jó képességű diák a sikeres felvételi vizsgát kö­vetően felvételt nyerhet a Selye Jámos Gimnáziumba. Az intézmény falai közt lehetőség nyílik hivatalos felsőfokú német nyelvvizsgát (DSD II. (Deutsches Sprachdiplom) tenni. A német nyelv mellett a di­ákok angol és spanyol nyelvet is tanulhatnak. A számítógépes szaktantermek internet-hozzáféréssel rendelkeznek, de az iskolának saját könyvtára, kon­ferencia-terme, klubhelyisége, díszterme is van saját színpaddal. Nem hiányozhatnak a nyelvi és termé­szettudományi szaktantermek, tornaterem, kondite­rem, iskolai sportpálya, 3 streetballpálya sem. A szakköröket tekintve a diákok mintegy 44 szak­kör közt válogathatnak, ilyen például a magyar és szlovák nyelvi, angol, német és spanyol társalgás, matematika, fizika, biológia, kémia, geográfia, tör­ténelem, honismereti szakkör, bölcsészönképzó kör, internet- és weblapkészítói kör, énekkar, Gimisz is­kolai színjátszó kör, sportkörök, filmklub, filmezés­filmkészítés. A Selye János Gimnáziumban pezseg a diákélet, jól működik itt a diákönkormányzat, diákújságot is ad­nak ki Kaktusz címmel a fiatalok, de iskolai énekkar­ral, és több diákzenekarral is büszkélkedik az iskola. Rendszeresen tartanak művészeti napot, angol na­pot, német napot, magyar kultúra, EU nyelvek nap­ját, sportnapot, diáknapot. A fiatalok sítúrán, úszó­tanfolyamon, tánctanfolyamon, év végi after party-n vehetnek részt, amelyre rendszerint sztárvendéget hívnak. Az év folyamán rendszeresen megtartják a 24 órás röplabdatornát, futballmaratont és más ren­dezvényeket. A diákok külföldi tanulmányi és osz­tálykirándulásokon, nemzetközi projektekben ve­hetnek részt. A gimnázium partneriskolái kapcsola­tokat ápol a budapesti Szent István Gimnáziummal és a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziummal. Adottak az ösztöndíj-lehetőségek, a messzebbről ér­kező diákok számára pedig biztosított a bentlakás az Ipari Középiskola diákotthonában. Áz itt végzett fiatalok örök „selyések” maradnak, hiszen az iskola nem feledkezik meg volt diákjairól hosszú évek múltával sem. Júniusban rendszeresen megtartják az öregdiákok nagytalálkozóját, ahol az 50, 60, 65, 70 éve itt végzett diákokat látják újra vendégül. 2004-ben alakult A Komáromi Magyar Gimnázium Öregdiákjainak és Tanárainak Baráti Köre, lapjuk a negyedévente megjelenő Komáromi Öregdiák. Jeles évfordulók és események alkalmával az iskola évkönyvek, naptárak kiadásával emlékezik a múlt fontos történéseire. Nyitott nap a Selye János Gimnáziumban A komáromi Selye János Gimnáziumban 2013. szeptember í-jétől nyolcéves gimnáziumi oktatás indul az alapiskolák 5. osztályát befejezett tanulók részére. A gimnázium igazgatósága 2013. február 26-án (kedden) nyitott napot rendez az érdeklődők részére délelőtt 8.00-10.00 óra között, illetve délután 16.00-17.30 óra között, ahol a szülők és pedagógusok megismerkedhetnek az új oktatási formával. A nyitott napra szeretettel várunk minden érdeklődőt! Andruskó Imre, a gimnázium igazgatója Selye János Gimnázium Komárom, Király püspök utca 5. Selye +421-357731 3J2, +421-357731 3*3 www.sjg.sk, postagisjg.sk

Next

/
Thumbnails
Contents