Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-21 / 44. szám, csütörtök
1 8 Külföld ÚJ SZÓ 2013. FEBRUÁR 21. www.ujszo.com ■KnEnni Megkésett kártérítés Dublin. Írország nemzeti szégyenének nevezte, és az állam nevében bocsánatot kért Enda Kenny ír kormányfő a katolikus egyház hírhedt Magdolna- mosodáinak áldozataitól. 1923-tól 1996-ig legalább tízezer nőt és leányt dolgoztattak ingyen, embertelen körülmények között az apácarendek által működtetett mosodákban. Sok esetben a hatóságok tudtával hurcolták el a „megesett” vagy gyermeküket egyedül nevelő nőket a mosodákba. Megígérte, hogy az érintetteknek kártérítést fizet az állam, de azt nem mondta, mekkora összegűt. (MTI) Tárcát kap Cipi Livni Jeruzsálem. Cipi Livni volt izraeli külügyminiszter lesz az igazságügyi tárca irányítója, ő felel majd a palesztinokkal folytatandó tárgyalásokért Benjámin Netanjahu új kormányában - közölte a kormányfő pártja, a Likud. Cipi Livni, aki otthagyta a Kadimát, jelenleg a Tnua centrista párt vezetője. Az 54 éves hölgy 2006 és 2009 között irányította az izraeli diplomáciát. Gyakran hasonlították Golda Meir egykori kormányfőhöz. (MTI) Kerry első körútja Washington. Európába és a Közel-Keletre vezet John Kerry új amerikai külügyminiszter első külföldi útja. Február 24-e és március 6-a között Nagy- Britanniát, Németországot, Franciaországot, Olaszországot, Törökországot, Egyiptomot, Sza- úd-Arábiát, az Emírségeket és Katart keresi fel. Rómában a Szíriái ellenzéki koalíció vezetőivel is találkozik. (MTI) John Allen visszavonul Washington. Obama elnök elfogadta John Allen tengerészgyalogos tábornok nyugdíjazásra vonatkozó kérését, bár korábban a NATO európai szövetséges erőinek főparancsnokául jelölte - közölte a Fehér Ház. Allen ellen, aki a közelmúltig az afganisztáni erők parancsnoka volt, a Pentagon vizsgálatot indított, hogy megállapítsa: követett-e el törvény- vagy titoksértést azzal, hogy e- mail levelezésben állt egy olyan nővel, akinek köze volt David Petraeus CIA- főnök botrányához. (MTI) Sorozatos megszorításokra kényszerült Bojko Boriszov jobboldali kabinetje Bukott a bolgár kormány Cseh kalózok - hirdeti a dühös tüntetők a táblája. Boriszov lépése váratlan volt. (TASR/AP-felvétel) Szófia. Engedett a tüntetők követelésének Bojko Boriszov bolgár kormányfő, s tegnap már be is nyújtotta lemondását. A parlament ma szavaz róla. Tegnap már kormánypárti demonstrációk is voltak. ÖSSZEFOGLALÓ Boriszov kijelentette: nem akar olyan kormányban részt venni, amely miatt a nép a rendőrséggel hadakozik. „Nem nézhetem a parlamentet, amint kordonnal van körbezárva, nem ez a célom, hogy így védjem magunkat a néptől. Nem tudom nézni a véres Orlov hidat” - fogalmazott. Csak a hétfői és keddi - a gazdasági szigor, a magas áramdíjak és a kabinet tevékenysége ellen tiltakozó - tüntetéseken harmincán sérültek meg, köztük egy önmagát felgyújtó férfi, akit életveszélyes állapotban szállítottak kórházba. Boriszov hivatalos levelében azt is megerősítette: ügyvezetőként az új kormány megalakulásáig folytatja tevékenységét, és mindent megtesz annak érdekében, hogy az ország irányításának folyamatosságát biztosítsa. Az ellenzék szerint az új voksolást nagyon gyorsan meg kell rendezni. Eredetileg júliusban tartottak volna választásokat Bulgáriában, szakértők szerint kérdéses, hogy jelentősen előre lehet-e hozni, mert az előkészítés 80 napot igényel. Alemondás bejelentésekor kevés ellenzéki képviselő tartózkodott a parlamentben, miután a szocialisták és a bulgáriai törökök pártja boj- kottálta az eredetileg Szimeon Gyankov pénzügyminiszter távozását szentesíteni és utódját kinevezni hivatott ülést. Gyankov ráadásul tegnap úgy döntött, hogy az újabb fejlemények következtében a hétfőn benyújtott lemondási kérelmét visszavonja, és marad az ügyvezető kormányban. Boriszov jobboldali pártja, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) 2009. július 5-én a szavazatok 39,72 százalékának megszerzésével jutott kormányalakítási mandátumhoz, de támogatottsága az elmúlt években a gazdasági szigor miatt folyamatosan csökkent. A tömegtüntetéseket eredetileg az év elejétől jelentősen megugrott áramdíjak váltották ki. Az utcai felvonulások azonban hamar a gazdasági szigor és a kormány elleni általános tiltakozásba csaptak át, és egyre több helyen zavargások is kísérték. Furcsa táblák is feltűntek: a cseh kalózok távozását is sürgetik a tiltakozók. Bulgáriában öt körzetre osztották az országot, ahol öt privatizált elektromosáram- szolgáltató helyi monopóliumot élvez. Ebből kettő cseh. A ČEZ- nek például Bulgária a második legnagyobb piaca. A tüntetők az áramszolgáltatók visszaállamosítását követelik. A cseh cég nyilvánosságra hozta a privatizációs szerződést, és tagadja, hogy túllépte volna az árképzésben megengedett szabályokat. Érdemes megemlíteni: a 42 éves, egykori vüágbanki közgazdász pénzügyminiszter, Szimeon Djankov a Boriszov-kor- mány központi alakja. Ő testesítette meg a kormányfő ígéretét, miszerint a jobboldal rendbe teszi és fellendíti a gazdaságot, amelyet a korrupt szocialista-liberális kormány csődbe vitt. Djankov valóban rendbe tette a költségvetést, 2012-ben 0,5 százalékra Csökkentette a költségvetési hiányt. Ezzel nagy elismerést vívott ki az EU-s pénzügyminiszterek és bankárok között. A gazdaság fellendülése azonban nem következettbe. (MTI, NOL, ú) Pápaválasztás XVI. Benedek előrehozhatja a konklávét Vatikánváros. A pápaválasztó konklávé esetleges előrehozására utalt tegnap Federico Lombardi szentszéki szóvivő. Bejelentete, hogy XVI. Benedek február 28-i lemondása előtt a konklávé szabályairól rendelkezne. Az egyházfő „azt mérlegeli, hogy a következő napokban, még az apostoli szék meg- üresedése előtt, motu proprio, vagyis saját kezdeményezésére intézkedést bocsát ki a konklá- véra vonatkozó rendelkezések pontosításáról” - fogalmazott Lombardi. Bár a szóvivő előrehozásról nem beszélt, az olasz sajtó máris a konklávé korábbi kezdetét emlegette. A pápaválasztás szabályai szerint a 80 évnél fiatalabb, pápaválasztó bíborosok ülését az apostoli szék megüresedésétől számított 15-20 napon belül kell összehívni. „Ha a pápa február 28-i búcsúztatására a bíborosok már mindannyian Rómában lesznek, felesleges tovább várni, akár rögtön az apostoli szék megüresedése után meg lehet kezdeni a konklávét” - hangoztatta áz újságíróknak a konklá- vészakértőként ismert Ambro- gio Piazzoni, a Vatikáni Könyvtár alprefektusa. Hozzátette, hogy a II. János Pál által 1996- ban kiadott, a konklávé reformját tartalmazó Universi Domini- ci Gregis (Az Úr egész nyájának pásztora) apostoli rendelkezés szerint a 15-20 napos határidő módosítható. (MTI) Hazugnak minősítette Miloš Zemant a cseh alkotmánybíróság Taláros pofon az új cseh államfőnek KOKES JÁNOS Prága. Jóváhagyta a januári államfőválasztás eredményét a cseh alkotmánybíróság. Ä választás eredményét, illetve törvényességét megkérdőjelező 109 beadványt és panaszt a taláros testület elutasította. Ugyanakkor megállapította, hogy Miloš Zeman megválasztott köztársasági elnök és stábja a kampány során hazug megállapításokat használt. „A határozatban három valóban hazug állításra mutattunk rá. Azt a megnevezést használtuk, amelyet helyesnek véltünk. Nem folyamodtunk olyan szavakhoz, mint nem felelt meg a valóságnak, hanem azt mondtuk: hazugság” - nyilatkozta Vojtech Simáček, a (TASR/AP) szenátus elnöke a Mladá fronta Dnesnek. Vagyis megállapították: hazug volt Zeman stábjának az az állítása, hogy Karéi Schwarzenberg, a másik elnökjelölt családi székhelyén náci jelképek vannak kiakasztva a falakra. Zeman azt mondta, hogy ezt az értesülést nyilvános hírforrásokból szerezték, és később a valótlan állításért elnézést kért. Hazugnak találta a bíróság azt az állítást, hogy Bernd Posselt, a szudétanéme- tek szövetségének mai vezetője gratulált Schwarzenbergnek a szudétanémetek kitelepítését bíráló nyilatkozatáért. A harmadik hazug állítás az volt, hogy Schwarzenberg, miután a restitúcióban visszakapta családja egykori kastélyát Cimeli- cében, eltávolította onnan az addig ott működő gyermekotthont. Zeman hivatalos beiktatására március 8-án kerül sor. Szlovákiának nem lesz kevesebb mandátuma Karcsúbb lesz az EP ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A jövő évi európai parlamenti választások nyomán 15 fővel, 751 főre csökken az EP- képviselők száma. Szlovákiát a határozat nem érinti, 13 képviselője marad, viszont Magyarországnak - és 11 további tagországnak - eggyel kevesebb, az eddigi 22 helyett 21 mandátuma lesz. A legtöbb, szám szerint 99 EP-mandátummal rendelkező Németország három helyet veszít. A karcsúsításról a plenáris szavazás márciusban vagy áprilisban várható. A változások oka: egyfelől a Lisszaboni Szerződés 751-ben határozta meg a kialakítandó EP-létszámot, másfelől a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után dőlt el egyértelműen, hogy Horvátország is csatlakozik az EU-hoz, és helyet kell biztosítani a horvát honatyáknak. A mandátumok száma úgy oszlikmega tagországok között, hogy a kisebb népességű országokban kevesebb számú lakosra esik egy mandátum, mint a népesebb országokban. Ez az úgynevezett degresszív arányosság elve. A legkisebb tagországok - Málta, Luxemburg, Ciprus és' Észtország - megőrzik egyenként 6-6 képviselőjüket. Egy-egy mandátumtól esik el tehát Magyarország mellett Ausztria, Belgium, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Görögország, Írország, Lettország, Litvánia, Portugália és Románia, valamint Horvátország - utóbbi esetében a veszteség természetesen csakvirtuális. (MTI, TASR) Benne lehet a Forradalmi Gárda keze Bahrein Iránt vádolja MTI-HÍR Visszatér a vörös csillag és a horogkereszt Abu-Dzabi. Bahrein azzal vádolja az báni Forradalmi Gárdát, hogy bahreiniekből terrorista sejtet szervez, amelynek az lenne a feladata, hogy merényleteket kövessen el a bah- reini vezetők ellen, megtámadja a Perzsa-öböl menti ország repülőterét és kormányépületeit. A bahreini hatóságok őrizetbe vettek egy helyiekből álló nyolctagú csoportot, amely irániakkal, irakiakkal és libanoniakkal állt kapcsolatban. A királyságot, amely támaszpontul szolgál az amerikai haditengerészet ötödik flottájának, politikai válságok terhelik 2011 óta, amikor a suta muzulmánok a hatalom igazságosabb megosztását követelték a szunnita kisebbség alkotta politikai elittől. Budapest. Megsemmisítette a magyar alkotmánybíróság az önkényuralmi - nemzetiszocialista és kommunista diktatúrákkal kapcsolatos - jelképek használatát tiltó büntető törvénykönyvi (Btk.) paragrafust kedden este. A testület közleménye szerint az önkényuralmi jelképek büntetőjogi fenyegetettsége az emberi méltóság és az alkotmányos értékrend védelme érdekében indokolt lehet, ám a jelenlegi Btk.-szabályozás túl tág, nem kellően világos és körülhatárolt, mivel a jelképhasználatot általában rendeli büntetni, jóllehet a célzatnak, az elkövetés módjának vagy a kiváltott eredménynek a figyelembevétele az egyes szimbólumok esetében elengedhetetlen lehet. A vizsgált és most megsemmisített Btk.-paragrafus ugyanis kimondta, „aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vörös csillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet terjeszt; nagy nyilvánosság előtt használ; közszemlére tesz; ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő”. (MTI)
