Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-21 / 44. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. FEBRUÁR 21. Közélet 3 A komplikáltabb utat választják: szigorúbb kérdőív helyett nagy törvénymódosítás készül A választó jobban beláthat a képviselő pénztárcájába Pozsony. Összes bevéte­lükkel, tényleges vagyo­nukkal hajlandók elszá­molni a politikusok, de csakjövőre. Idén még a jelenleg hatályos jogsza­bály értelmében készítik el vagyonbevallásukat, de megígérték: a közel­jövőben megváltoztatják a vonatkozó normát, s 2014-ben már kiderül­het tényleges anyagi helyzetük. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A hatályos összeférhetetlen­ségi törvény értelmében a köz­szereplőknek minden évben március 31-ig kell elkészíteni­ük vagyonnyilatkozatukat, me­lyet később az interneten is közzétesznek. A dolog lényege, hogy az emberek összehason­líthassák, az általuk megvá­lasztott tisztségviselők a meg­bízatási időszak elején és végén milyen vagyonnal rendelkez­tek, közben milyen volt a bevé­telük, s abból szert tehettek-e a bevallott ingóságokra és ingat­lanokra. A korrupcióellenes szerveze­tek rendszeresen figyelmeztet­nek: a parlamenti összeférhe­tetlenségi bizottság a hatályos alkotmánytörvény szellemével ellenétes formanyomtatványo­kat állít össze, azokból ugyanis nem tükröződik a politikusok tényleges anyagi helyzete. Csak azt kell bevallaniuk, mi­jük van, ám az értéket jelenleg nem kell feltüntetni. Nem sietik el a dolgot. Csakjövőre lépne életbe a módosítás. (Tomáš Benedikovičfelvétele) Tervezett változások ♦ Bővül azok köre, akiknek el kell számolniuk vagyonukkal, például a központi adó- és vámhivatal főnökére és több me­nedzserre is kiterjesztenék ezt a kötelezettséget. 4 Nemcsak a politikusoknak, hanem házastársuknak és a velük egy háztartásban élő kiskorú gyermekeknek is részle­tes vagyonnyilatkozatot kell majd leadniuk. 4 Be kell majd vallani a nagyobb ajándékokat és kölcsönö­ket, s ellenőrizhető lesz, ki és milyen feltételek mellett hite­lez az adott közszereplőnek. 4 Ha a képviselők úgy döntenek, nem foglalkoznak a javas­lattal, a szakbizottság tagjainak a harmada Alkotmánybíró­sághoz fordulhat. A politikusok ahelyett, hogy már idén szigorúbb nyomtat­ványokat hagynának jóvá, a törvényt akarják módosítani, ehhez 90 voksra van szükség. Létrehoztak egy bizottságot, s a parlamenti pártok képviselői megegyeztek: átláthatóbb, pontosabb, a tényleges anyagi helyzetet tükröző vagyonbe- vallások lesznek, s e megálla­podás értelmében Miroslav Beblavý, a parlament össze­férhetetlenségi bizottságának elnöke készít egy törvényter­vezetet. Maradt azonban néhány nyitott kérdés, például hogy a közszereplőknek fel kelljen-e tüntetniük vagyonuk pontos értékét, vagy sem. „Egyes kol­légák nehezményezték, hogy ez adminisztratív szempontból igényes lenne. Majd meglát­juk, müyen lesz a politikai akarat” - tette hozzá Beblavý, aki szerint a vagyont konkré­tan meg kell határozni. Jelen­leg azzal kell elszámolni, ami­nek értéke meghaladja a mi­nimálbér 35-szörösét. A jelenleg hatályos törvény értelmében a köztisztviselők házastársainak és kiskorú gyermekeiknek is kötelezően vagyonbevallási kell készíteni­ük, ám csak a tisztségviselőé kerül a vüághálóra. (sza) A szélsőséges helyzet szélsőség intézkedéseket igényel - véli a miniszterelnök Fico bentlakásos iskolába küldené (Képarchívum ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Legszívesebben bentlakásos iskolákba küldené Robert Fico miniszterelnök a roma telepeken élő gyerekeket, egyedül a külföldi visszhang és az emberi jogi szervezetek vár­ható tiltakozása tartja vissza. .Azokat a gyerekeket ki kel­lene venni abból a környezet­ből, és máshol kellene őket elhelyezni” - jelentette ki ked­den a kormányfő egy egyete­mistáknak tartott előadáson. Szerinte ugyanis csak ilyen szélsőséges megoldásokkal le­het jövőt biztosítani a leg­rosszabb körülmények közt élő roma gyerekeknek. Fico szerint két lehetőségünk van: vagy mindenkinek elmondjuk, hogy Szlovákiában szélsőséges hely­zet alakult ki, ami szélsőséges intézkedéseket igényel, vagy csak tovább fogunk „habla- tyolni” róla. Részleteket nem árult el, ar­ról sem beszélt, hogy ezek egyeznek-e a kormány előké­szítésben lévő romaprogram­jával. Azt sem mondta el, hogy egyeztetett-e erről Robert Fico bekeményítene Kaliňák belügyminiszterrel és a miniszter hatáskörébe tartozó Peter Pollák romaügyi kor­mánybiztossal. Kaliňák azonban megszívle­lendőnek tartja a bentlakásos iskolákra vonatkozó elképzelé­seket, és másban is egyetért fő­nökével. ,A bentlakásos isko­láknak egyetlen problémájuk van - bizonyos külföldi körök ellenállása” - mondta a Sme napilap szerint a tárcavezető. Ennél azonban feltehetően sokkal nagyobb gondot jelen­tene a hiányzó infrastruktúra is, mivel jelenleg még óvodák építésére sincs pénz a roma gyerekek számára. Pollák már nem ennyire be­leegyező. „Nem vagyok ennek a megoldásnak a híve” - írta Facebook-profilján a kor­mánybiztos. Szerinte ez a megoldás nem része a most előkészítés alatt álló romare­formnak. Sokkal jobb megol­dásnak tartja az egész napos in­tenzív foglalkozást a leg­rosszabb körülmények közt élő a romákat gyerekekkel, ami már a gyere­kek hároméves korától, vagyis az óvodától kezdődhetne. Nem tartják jó megoldásnak a bentlakásos iskolákat a roma kisebbségekkel foglalkozó civil szervezetek képviselői sem. A környezetükből kiszakított gyerekek ugyanolyan problé­mákat vetnének fel, mint ko­rábban a szocialista időszakból megmaradt, nagy létszámú gyermekotthonokban nevelt gyerekek, akikkel a társadalom nem tudott mit kezdem 18. életévük betöltése után. Ezeket az otthonokat fokozatosan számolják fel kisebb, családi jellegű otthonokká alakítva őket. Nem halad előre azonban a Peter Pollák által tervezett romaréform sem. A kormány- biztos a szociális területen, a foglalkoztatással és a lakhatás­sal kapcsolatos kérdésnél akadt el, amelyet a szociális ügyi mi­nisztériummal egyeztet. Leg­utóbb, január végén azt ígérte, hogy márciusra már konkrét törvénytervezetekkel áll elő, ennek azonban egyelőre még semmi nyoma. Opj) VÁLASZOL Zuzana Wienk a Fair-play Szövetség korrupcióellenes szervezet vezetője Mi a vélemé­nye az össze­férhetetlensé­gi törvényter­vezett módo­sításáról? Pozitívan érté­kelem, ideje a hatályos tör­vényt átgyúmi. Például nem lehet a gyakorlatba ültetni azt, ahogyan definiálja az ajándékokat, számos kiska­pura, kibúvóra van lehetőség. Szigorítani kell az ellenőrzést is. A parlamentben a politiku­sok egymás érdekeit védik, más ellenőrzésiformát kell ki­találni. Azt is jobban le kell szögezni, a bevallott vagyon­ról pontosan müyen adatokat kell közzétenni, a jelenlegi de­finíció sokféleképpen értel­mezhető. Nem lenne megoldás a formanyomtatvány szigorí­tása? Gesztusértékű lenne. Apoli- tikusok ezzel már most ki­nyilváníthatnák: komolyan gondolják a dolgot. Minden­képpen előrelépés lenne, de nem jelentene tartós megol­dást, hiszen a nyomtatványt később ugyanígy lehetne eny­híteni is, s minden bizottság a saját szája íze szerinti nyom­tatványt dolgozhatna ki. Az alkotmánytörvénynek na­gyobb súlya van. Ha most megelégednénk csak a nyom­tatvány módosításával félő, később már nem lenne politi­kai akarat a hatályos törvény megváltoztatására. Helyesli, hogy a házastár­saknak és a kiskorú gyere­keknek is elkeli számolniuk vagyonukkal? Ezt már a hatályos alkot­mánytörvény megköveteli, csak ezeket a vagyonnyilatko­zatokat nemteszikközzé. Sehol a világban nem létezik olyan modell, hogy nyilvánosságra hozzák a családtagok anyagi helyzetét, mert ők nem közsze­replők. Meggyőződésem sze­rint inkább az ellenőrzést kell szigorítani. Egy független, reá­lis hatáskörökkel felruházott szervnek kellene ezt végeznie, melynek lenne erre megfelelő kapacitása. Aparlament össze­férhetetlenségi bizottságának jelenleg sem hatásköre, sem ka­pacitása nincs arra, hogy a le­adott vagyonnyilatkozatokat alaposan megvizsgálja, hogy a poliükusokvalósadatokattün- tettek-efel. (sza) Lipšic: a belügy fel akarja számolni a csoportot Távoznak a Gorillán dolgozó nyomozók ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Lecserélik a hír­hedt Gorilla-ügy felgöngyölíté­sén dolgozó nyomozócsoport öt tagját. A rendőrök saját ké­résükre távoznak: költözés, személyes vagy egészségi prob­lémák miatt. A nyomozók le­cserélését a nyomozócsoport főnöke, Marek Gajdoš kérte Ti­bor Gašpar országos rendőrfő­kapitánytól - közölte a Sme napilap. „Pontosan annyi em­berrel fogjuk kiegészíteni a nyomozócsoportot, amennyi ember távozik onnan, ez a cse­re nem fogja befolyásolni munkájukat” - mondta Gašpar. „Vártam, hogy a nyomozó- csoport szétesik vagy megvál­tozik összetétele, ugyanis a leg­felsőbb köröknek jelenleg nem érdeke, hogy az ügyet kivizs­gálják. Meggyőződésem, hogy a csoport tevékenységét a rendőrség vezetése s a kor­mány sem támogatja” - kom­mentálta a változást Dániel Lipšic korábbi belügyminiszter. A csoporttól távozott az a nyomozó is, aki azt vizsgálta, hogy Ján Rejda egykori rendőr­tiszt kapott-e kenőpénzt a Pen- tának dolgozó Zoltán Vargától. ,A nyomozó kiértékeli az egész ügyet, s eldönti, hogy az ügy­ben indított vizsgálatot leállít­ja, vagy vádemelési javaslatot tesz. Ez utóbbi lehetőség a leg­kevésbé valószínű” - mondta Gašpar. Januárban már érte egy ér­vágás a nyomozócsoportot, akkor annak felügyelője, Ru­dolf Cadra mondott le tisztsé­géről. Állítólag saját kérésére távozott, s bár Robert Kaliňák belügyminiszter - saját beval­lása szerint - más pozíciót is felajánlott neki a rendőrség­nél, végleg távozott. „Megpró­báltuk, de nem lehetett vele megegyezni” - kommentálta Cadra távozását Gašpar, (dem) Kinek higgyünk? Kaliňáknak vagy Lipšicnek? (Vladimír Šimíček felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents