Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-02 / 28. szám, szombat

2013. február 2., szombat, 7. évfolyam, 5. szám 15. oldal Párkányi időutazás názásnak, ha elfogadja. Magyar ki­rályt a szokások szerint érvényesen csak úgy lehetett koronázni, ha az Székesfehérvárott, illetve Pozsony­ban a Szent Koronával és az eszter­gomi érsek által történik - mutat rá a művészettörténész. A korona tömör aranyból készült, gyöngyökkel, ékkövekkel gazda­gon díszített.- A „pogány ajándékot” Bocskai egy kis kereszttel egészíttette ki - említi meg Páll Csilla. Elmondja azt is, hogy a koronát Bocskai ha­lála után leszármazottai a császári udvarba szállíttatták, azóta a kincs­tárban található. A későbbi erdé­lyi fejedelem, a Habsburg-ellenes felkelés vezetője Bécsben töltötte gyermekkora egy részét, az apja a kancellária titkára volt. Könyv Becs magyar vonatkozású emlékeiről A burgundi vörösre festett, reneszánsz kori Svájci-kapu A Hofburg előtt (Fotók: SITA/AP, wikipedia/Gryffíndor, wikipedia/David Monniaux, wikimedia) Magyar emlékek a Hofburg kincstárában A Bocskai-koronától a Szent István-rendig LJ * jjf osztrák fővá- ,/ % š rosba látogató JL lilJ turisták min­denekelőtt a császári Bécs műemlé­keivel találkoznak. Az talán kevésbé ismert, hogy a közös történelmet is számtalan tárgyi emlék őrzi Bécs­ben, olykor valódi kincsek is. Az MTI-Press tudósítóját Páll Csilla, Ausztriában élő művészettörté­nész kalauzolta végig a Hofburg kincstárának termein. A Habsburg uralkodók rezidenciája, a Hofburg egyik csendes udvarából nyílik a mai Kincstár (Schatzkammer). Az épületegyüttesnek ez a szárnya a Hofburg legrégebbi részéhez tar­tozik, és a burgundi vörösre fes­tett, reneszánsz kori Svájci-kapun (Schweizertor) át közelíthető meg. E múzeum termeiben őrzik az osztrák császári koronát, az osztrák főhercegi süvegek egy példányát és a Német-római Császárság koro­náját is. De az itt őrzött műtárgyak nem utolsósorban arról is mesélnek, hogy az európai népek és dinasztiák történelme milyen szorosan összefo­nódott egymással. Páll Csilla nagy lelkesedéssel osztja meg gazdag ismereteit az érdeklődő­vel. Magáról elmondja, hogy Buda­pesten született, Bécsben és Olasz­országban nevelkedett. 2006 óta él ismét Ausztriában, és mint fogal­maz: szabadúszó művészettörténész.' - Itt feltámadt bennem a vágy, hogy mélyebben érdeklődjek az II. Rudolf koronája. Felfedezhetjük, hogy a korona aranylemezekből álló, püspöki süveget idéző felső részét finom mívű domborművek borítják. A jelenetek egyikén Rudolf látható Pozsonyban a koronázódombon, amint kardjával a négy égtáj felé suhint. Osztrák-Magyar Monarchia és a közös történelmünk iránt, és eze­ket az ismereteket mások számára is elérhetővé tegyem - meséli. Kardjával a négy égtáj felé suhint Az egyik első tárgy, amelyre felhívja a magyar történelem iránt érdeklő­dők figyelmét, éppen a kincstár egyik ékessége, az osztrák császári korona. Ez eredetileg II. Rudolf német-római császár házi koroná­jaként készült 1604-ben, és a Né­A Bocskai-korona tömör aranyból készült, gyöngyökkel, ékkövekkel gazdagon díszített met-római Birodalom felbomlása után nyilvánították osztrák császári koronává. Közelebb lépve a látogató felfedezheti, hogy a korona arany­lemezekből álló, püspöki süveget idéző felső részét finom mívű dom­borművek borítják. A jelenetek egyikén Rudolf látható Pozsonyban a koronázódombon, amint kardjá­val a négy égtáj felé suhint.- Itt tehát magyar királyi mivoltát ábrázolták - mutat rá a művészet- történész. Egy másik jelenet német-római császárként, a harmadik a török felett győzedelmeskedő hadvezér­ként, a negyedik cseh királlyá ko­ronázását ábrázolja. — A korona ékköveinek, a gyé­mántnak, a rubinnak és a zafír­nak szimbolikus jelentése is van, a Szentháromságot jelképezik. Sok más házi koronával ellentét­ben ezt nem pusztították el, nem olvasztották be - hangsúlyozza. - Ennek egyrészt az az oka, hogy kivételesen szép darabról van szó, másrészt miután Napóleon kiki­áltotta magát császárrá és felbom­lott a Német-római Császárság, II. Ferenc kihirdette Ausztria csá­szárságát, és I. Ferenc néven trón­ra lépett. Kevéssé ismert, hogy az osztrák császárság csak innentől, 1804-től kezdve létezik. Hiába császárváros Bécs, mégsem tartottak itt egyeden császári koro­názást sem. — Példának okáért ezt a koronát ugyan viselte I. Ferenc egyebek között akkor, amikor fiát magyar királlyá koronázták, de őt ezzel soha nem koronázták meg, és nem is nagyon szerepelt vele a nyil­vánosság előtt - tárja fel. Nem véletlen tehát, hogy a kiállítá­son az osztrák koronázási ékszerek­kel szemben található nagyméretű festmény, Friedrich von Amerling 1832-es alkotása az egyetlen jelen­tősebb kép, amely a császári koro­nával a fején ábrázolja I. Ferencet. I. Ferenc több terv közül választott A kiállított ornátusok (díszruhák) között a figyelmes látogató megta­lálhatja a Szent István-rend nagy­mesteri öltözetét: egy fehér prém­szegélyes, arannyal hímzett zöld köntöst és vörös tunikát. A szak­értő tájékoztatása szerint a rendet Mária Terézia alapította magyar királynői minőségében, méghozzá Esterházy Ferenc gróf unszolására. A Szent István-rend egészen a XX. század elejéig fennállt; polgári rend volt, a már meglévő katonai rendet egészítette ki. A kiállítás egy másik termében a nagymesteri jelvények egyik, briliánsokkal kirakott pél­dánya külön vitrinben is megcso­dálható. A művészettörténész felhívja a fi­gyelmet arra a díszruhára is, ame­lyet 1. Ferenc fia, V. Ferdinánd magyar királlyá koronázásakor viselt. - Az öltözet külön erre az alkalomra készült - magyarázza. A hermelinprémes palást és sujtásos magyar tábornoki ruha Phillipp von Stubenrauch színházi kosz­tümtervező tervei alapján készült el 1830 körül. I. Ferenc több terv közül választott. Az eredeti rajzok szintén megtalálhatók a tárlaton, köztük az, amelyet az uralkodó saját kezűleg megjelölt, je­lezve, hogy melyik legyen a végleges változat. A kincstár termeiben tovább haladva to­vábbi érdekességekre lelhet a látogató. Itt található az úgyne­vezett Bocskai-ko­rona is, amelyet Bocskai István er­délyi fejedelem kapott 1605-ben I. Ahmed szultántól, de amelyet soha nem viselt.- Bocskai tisztában volt vele, hogy nem számított volna érvényes koro­A hermelinpré­mes palást és sujtásos magyar tábornoki ruha Phillipp von Stubenrauch színházi kosztümtervező tervei alapján készült el 1830 körül. V. Ferdinánd magyar királlyá koronázásakor viselte. A bécsi kincstár anyaga ezer év tör­ténelmét fogja át, egészen a XIX. és a XX. századig. Itt található az opálokkal kirakott ékszeregyüttes is, amelyet Budapest városa ado­mányozott Stefánia hercegnőnek Rudolf osztrák-magyar trónörö­kössel kötött házassága alkalmával 1881-ben. Az övcsatot Budapest címere díszíti.- Rudolf halála után, miután a megözvegyült Stefánia házasságra lépett Lónyay Elemér gróffal, a koronahercegnéi ékszereket már nem viselhette, így kerültek azok a kincstárba - közli a művészettör­ténész. Páll Csilla tárlatvezetései során nagy hangsúlyt helyez arra, hogy rávilágítson a történelmi össze­függésekre, az egymással párhu­zamos eseményekre. A történelmi ismeretterjesztés iránti lelkesedése nem merül ki a tárlatvezetések­ben. Ujváry Gábor történésszel és Püspöky Apor fotóssal közösen ké­pekkel gazdagon illusztrált könyv megjelentetését tervezik Bécs ma­gyar vonatkozású emlékeiről.- Immár egy éve járjuk a várost, hogy a helyszíneken jó minőségű és színes képeket készítsünk. Több újdonságot is felfedeztünk és még sok fiatal történésznek szeretnénk kedvet csinálni ahhoz, hogy tovább kutasson ebben városban, amelyhez majdnem fél évezred közös történelme fűz minket - húzza alá. Eddig mintegy há­romszáz oldal gyűlt össze a kötethez, a megjelentést a jövő évre tervezik. Pálfy M. Katalin, MTI-Press . > ;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents