Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-16 / 40. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. FEBRUÁR 16. Vélemény És háttér 7 Az SNS szép csendben visszalopódzott az 5 százalékos küszöb környékére Felmérések: hol tartunk ma? Miután a Polis a héten közzétette friss közvélemény-kutatási eredményeit, mindhárom „nagy” intézet (Focus, MVK, Polis) túl van idei első mérésén. Mivel nagyjából egy időben készültek, érdekes lehet az összehasonlításuk. RAVASZ ÁBEL Változatlanul a Smer vezet, stabilan, talán kicsit csökkenő tendenciával. Egy kormánypárt boldog lehet, ha az első év elteltével ilyen stabil bázist tudhat a sajátjának - és a Smer láthatóan nem is szeretne változtatni politikai stratégiáján. Szintén erősnek tűnik az ellenzékben önálló pólusként politizáló Egyszerű Emberek formáció 9% körüli támogatottsággal. A jelek szerint nem csupán az egy választásra feltűnő majd eltűnő, tipikus szlovákiai politikai pártok egyike lesz. A Radičová-kormányt alkotó négyes pártjai kifejezetten vegyes adatokat kaptak a három intézettől. A kulcs a reális erőviszonyok megértéséhez a Lipšic-féle NOVA, amely két intézettől is 5 százalék körül kapott, miközben az MVK 9 százalékos pártnak és a legerősebb ellenzőid tömörülésnek látja. Részemről ezt a mérést eltúlzottnak érzem, és sokkal inkább a vonal körüli, 5 százalékos eredményt tartom reálisnak. Ezek alapján az MVK további adatait is át kell értékelni. (Egyébként a NOVA így is abszolút releváns politikai erővé vált.) Ennek megfelelően véleményem szerint úgy a KDH, mint az SDKÚ valahol 8-9 százalék környékén lehet, ami azért érdekes, mert ez alapján úgy tűnik, Figeféknek minden ilyen irányú próbálkozásuk ellenére sem sikerül stabüan átvenni az ellenzéki vezér szerepét a komolyválság és elnökváltás után lévő SDKÚ-tól. A KDH-nak egyébként a megyei választás adhat újabb esélyt a domináns pozíció megszerzésére, mivel regionális struktúráik jóval erősebbek kék ellenfeleiknél, Frešo pártelnök népiesítési kísérlete ellenére is. Az SaS 6-7 százalék közötti erőt prezentál, talán az alsó határhoz valamivel közelebb. Magyar fronton a Híd eredménye valahol 6-6,5 százalék között sejthető, a hullámzás pedig (Focus: 5,4%, 7,7%, 5,2%; MVK: 6,2%; Polis: 7,4%, 6,5%, 6,9%) leginkább annak Egyelőre hiába erőlködik a KDH, nem tudja átvenni a vezető szerepet az ellenzéki pártok között. tudható be, hogy rendre alacsony a magyarok száma a mintákban. Az MKP jelenlegi erejét hasonló megfontolások alapján 4,5 százalék tájára lehet tenni, ami azonos a párt elmúlt két választáson elért, stabilnak látszó eredményével (Focus: 5,0%, 3,5%, 4,3%; MVK: 4,6%; Polis: 4,4%, 4,8%, 4,4%). Ez arra utal, hogy azok az elbizonytalanodó magyar szavazók, akik tavaly márciusban nem találtak maguknak magyar pártot, még mindig nem találták meg a számításukat. A felmérések sötét lova viszont az az SNS, amely csendben visszalopódzott az 5 százalékos küszöb környékére. A párt sokat profitál abból, hogy a Smer visszavett a nacionalizmusból, és jót tett neki a pártelnök leváltása is. Emellett az elmúlt hónapokban keveset lehetett hallani a Kotleba-féle újgenerációs nacionalistákról. Bár még nagyon messze vannak a választások, egy valamit érdemes tisztán látni: ha az SNS visszakerül a parlamentbe, úgy a Smer vígan válogathat majd a jobboldali pártok között, hiszen talonban mindig ott lesznek a nemzetiek, mint zsarolási potenciál. Ebben nincs semmi szokatlan: a választások kimenetelét megint az 5 százalék körüli, kis pártok bejutása vagy kimaradása döntheti el.- Mifelénk már csak hóembereket építenek. Nyáron meg esetleg műkörmöt... (Peter Gossónyi rajza) JEGYZET Számtanpélda JUHÁSZ KATALIN Időről időre felvetődik a kérdés, hogy vajon tényleg megdolgoznak- e a parlamenti képviselők a fizetésükért. A honatyák alapfizetése a törvény alapján a mindenkori ádagfizetés háromszorosa, vagyis jelenleg bruttó 2358 euró, amihez a pozsonyiak havi 1441, avidé- kiek pedig 1650 euró költség- térítést kapnak. Függetlenül attól, hogyan „teljesítenek”, milyen parlamenti feladatokat vállalnak, hány képviselői javaslatot nyújtanak be. Vannak, akik egyet sem, csak szépen bejárnak (amióta ezt szigorúan ellenőrzik), szépen végigülik az üléseket, szavazáskor megnyomják azt a gombot, amelyet meg kell nyomniuk. Ráadásul nyugodtan ülhetnek egyszerre két széken is. Dušan Muňko sme- res honatya például kettőn ül, a Szociális Biztosító vezér- igazgatója is, ahol - szintén a törvény értelmében - a hazai átlagkereset hatszorosát, vagyis havi 4716 eurót kap, amihez a kormány éves prémiumként még ugyanennyit ítélhet meg neki. Bevallom, kicsit úgy vagyok ezzel, mint a remekül megírt Rejtő-hős, Wagner úr A megkerült cirkálóban. Amikor a brit konzul száz fontot ajánl neki, csak legyint: „Ne mondja azt, hogy száz font! Annyi font csak számtanpéldában létezik! De húsz, az van, vagy huszonnégy is lehet! Annyit már láttam!” Tényleg nem tudom, miféle feladatokra, milyen erőbedobásra, mekkora felelősséggel járó döntések hozatalára számítottak a törvényhozók, amikor megszavazták az igazgató úrnak ezt az összeget. Van egy kollégám, kétgyermekes apa, fizetése szintén négyessel kezdődik, csak egy számjeggyel kevesebb Munkáénál. És bizony olyanokat is ismerek, akiké hármassal kezdődik, és napi nyolc órát dolgoznak, mindegy is, hogy mit, de lelkiismeretesen, lazsálás nélkül. Azt hiszem, itt a lelkiismeretesség a kulcsszó. Aki ugyanis fütyül a feladataira, csak úgy ímmel- ámmal, tessék-lássék dolgozgat - foglalkozástól függetlenül -, az ne kapjon már ugyanakkora fizetést, mint lelküsmeretes kollégája! Mert az az ország, ahol ilyesmi lehetséges, nem haladhat előre, nincs jövője. Mert előbb- utóbb a lelkiismeretesek is rájönnek, hogy felesleges strapáim magukat. A kritikákat kivédve a két nyeregben lovagló Muňko jótékony célra ajánlotta fel egyik fizetését. A kisebbet, azaz a képviselőit. Egy gyermekkórház számlájára fut be havonta az a kettessel kezdődő, négy számjegyű összeg. Nemes gesztus, mondhatnánk, ha a fentiekből nem lenne egyértelmű, hogy a honatya meg sem érdemli ezt a pénzt... KOMMENTAR Teremre hívás LAKNER ZOLTÁN Magyarországon második hullámánál tart a Hallgatói Hálózat tiltakozássorozata. Termeket foglalnak a pesti bölcsészkaron, erős médiajelenléttel hívj ák fel magukra a figyelmet, tartós ellenállásra rendezkednek be. A kormány próbál úgy tenni, mintha az akcióknak nem volna jelentőségük. Szükség van-e minden jelenlegi egyetemi férőhelyre és oktatóra? Megfelel-e a munkapiaci igényeknek a képzés szerkezete? Eléri-e minden szak a felsőoktatástól elvárható színvonalat? Érdemes e csak azért képezni diplomásokat, hogy sokan középfokú végzettséget igénylő munkahelyeket foglalj anak el, kiszorítva onnan a csak érettségivel rendelkezőket, akik egy lépcsőfokkal lejjebb a nyolc osztályt végzetteket útikéi az állásoktól? Elő lehet-e írni, hogy akinek a képzésére adóforintokat költött az állam, az tíz évig Magyarországon is dolgozzon? Megannyi kérdés, amelyekkel kapcsolatban a kormány nem kezdeményezett párbeszédet senkivel. A kormány nem szólt arról se a rektoroknak, se a hallgatói önkormányzatoknak, hogy csökkenteni kívánja az állami finanszírozású férőhelyek számát, s hogy szigorú keretszámokat állapít majd meg. Amikor tavaly decemberben a kormány erről szóló döntése nyomán elindult a tiltakozások első hulláma, gyorsan megszüntették a keretszámokat, de csak névleg, és tárgyalások kezdődtek. Egy pillanatra egységessé vált a felsőoktatási érdek- képviseletek tábora. Balog Zoltán miniszter azonban ügyes taktikázással megbontotta ezt az egységet és részmegállapodásigjutott a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK). Majd aztán utóbbi szervezetet is meglepve a Fidesz az alaptörvénybe készül írni a hallgatói szerződést. Ezt látva a Hallgatói Hálózat ismét tüntet. Amennyiben a kormány nem tárgyal mással, csak a HÖOK-kai, a HÖOK-ot viszont fontos pontokon semmibe veszi, akkor ésszerűnek tűnik a tiltakozás. Ä kormány, nem ragaszkodva szigorúan az igazsághoz, külföldi, valamint szocialista és liberális befolyással vádol tizen- és huszonéves fiatalokat. A kereseti különbségek Nyugat-Európához képest nem az Or- bán-kormány idején keletkeztek. Ám a recesszióba süllyedt Magyarország lemaradása növekszik. A társadalmi egyenlőtlenségek fő forrása sem a felsőoktatás. Sajnos, mire ide eljutnak a fiatalok, az egyenlőtlenségi viszonyok szinte feltörhetetlenül merevvé válnak. Ez az egyetemekre való bejutásban, illetve az egyetemek és egyetemi szakok közötti választás valódi lehetőségében erősen megmutatkozik. A tiltakozásokkal szemben az oszd meg és uralkodj stratégia, a piszkos kampány, meg egy keménykezű új államtitkár kinevezése hatásoslehet-vagynem. Ezeketa valódiés mély társadalmi-gazdasági problémákatviszont biztosan nem oldjameg. A szerző magyarországi politológus FIGYELŐ Székely zászló kapható Beindult a székelyzászló- biznisz. Rendkívüli módon megnőtt a zászló iránti kereslet a Székelyföldön - írta a Krónika c. erdélyi lap. A zászlót általában az erdélyi magyar politikai szervezetek székházában lehet megvásárolni, de a legtöbb helyen kifogyott. Egy gyergyócsomafa- lai kézműves műhelytől és a Csibész Alapítványtól rendelik azokat, de egyre többen láttak neki a zászlókészítésnek, és nem megfelelő minőségűek vagy színűek is megjelentek. Az alapítvány igazgatója elmondta, naponta 60-70 zászlót tudnak készíteni, a szervezeteknek gyakran várniuk kell, míg egy-egy nagyobb tétel elkészül. A Székely Nemzeti Tanács irodáiban a gépkocsikra ragasztható, Székelyföld térképét ábrázoló, Sic feliratú matricát, és a székely autonómia statútumtervezetét is meg lehet vásárolni. Egyre gyakrabban kérik tőlük magyarországi gyártók is a zászló méreteit, színeinek kódszámát. „A román média ingyen népszerűsíti történelmi szimbólumainkat. Jót tett az ügynek a szópárbaj, mert a székely zászló kérdése akar- va-akaradanul elválaszthatatlan a nemzeti törekvésektől” - mondta Veress Dávid, aki az RMDSZ-irodában forgalmazza a szimbólumokat. A héten a Magyarok Világ- szövetsége is közleményt adott ki, mely szerint a szövetségnél is megrendelhető a székely zászló. (MTI-felvétel)
