Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-15 / 39. szám, péntek

2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. FEBRUÁR 15. www.ujszo.com Munkamegosztás: az MKP táblát állít, a Híd javaslatokat készít és tárgyal, a Kerekasztal az önkormányzatok bevonásával gyakorol nyomást a vasútra Többfrontos nyomásgyakorlás táblaügyben Pozsony/Ekecs. Több szá­lon is elindultak a két­nyelvű vasúti feliratokat szorgalmazó kezdemé­nyezések. A Híd óvatos törvénymódosítást remél, a Kerekasztal a szabályo­zatlanságot kerülné meg. Az MKP kifüggesztette a beígért három táblát. VERES ISTVÁN Tegnaptól hárommal több magyar helynévtábla jelzi a vasútvonalak mentén a telepü­lések magyar nevét. Az MKP politikusai a csallóközi Eke­csen, a Párkányhoz közeli Kis- újfalun és Szepsiben helyeztek el ilyeneket. Igaz, nem az állo­másokon, csak azok közelében. Táblák és remények Ekecsen a közeli szövetkezet kerítése mellé került a felirat, amely a vonatból jól látható. Csak ideiglenesen tették oda, jegyezte meg Berényi József pártelnök. .Azért került magán- területre, hogy ne vihessék el. Ha jobb idő lesz, bebetonozzuk az állomás mellé” - tette hozzá. Berényi reméli, hogy hamaro­san az állomások és megállóhe­lyek épületeire is felkerülnek a kétnyelvű feliratok. Ekecsen az állomás bejárata fölött egyéb­ként tegnap reggelre „ismeret­len szerzőtől” megjelent egy betűsablonnal és festékszóróval készült mondat: ,A kétnyel­vűség közösségi érdek, nem pártpropaganda eszköze.” A Híd javaslatot dolgozott ki a vasúti kétnyelvűség rendezé­sére, mondta lapunknak Bugár Béla. ,A közlekedésügyi mi­nisztérium ezt már korábban is ígérte, ezen tárgyalások alap­ján készítettük el a mi ver­ziónkat” - jegyezte meg a Híd elnöke. A közeljövőben szeret­nék ezt az érintett települések polgármestereivel is megvitat­ni. „Komáromban és Kassán hívjuk össze őket, hogy össze tudjuk vetni az igényeket és a lehetőségeket” - nyilatkozta. Egyszerű és veszélyes megoldás Bugár szerint a legegy­szerűbb és egyben legveszélye­sebb megoldás lenne megnyit­ni a 2011-ben módosított ki­sebbségi nyelvhasználati tör­vényt. „Ott csak átírnánk a vo­natkozó részt. De számolni kell azzal is, hogy ha megnyitjuk, néhány nacionalista smeres benyújt hozzá egyjavaslatot, és ront a helyzeten” - magyarázza Bugár. A lényeg szerinte, hogy a kormány érezze a nyomást, vagyis hogy van igény a kétnyelvű táblákra. „Ezért job­bak a civil táblaállító kezde­ményezések, mert a kormány vagy a hivatalok illetékesei 4 ftót nyelvűség f'özasségi úgy, nein pártjiropiiganfhi oszközoT Egy legális és egy illegális politikai gerillaakció. Nem mindenkinek tetszik Berényiék csavaros performansza. (Somogyi Tibor felvételei) azok mögött nem sejtenek poli­tikai motivációt” - véli Bugár. A kialakult helyzet oka, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvény 2011-es módosítása és a vasúti törvény nincsenek egy­mással összhangban. Az előbbi engedélyezi a vasútállomáso­kon a kisebbségi helynevek használatát, utóbbi viszont ilyen kategóriát nem ismer, csupán állomásneveket. A ket­tő ugyanis sokszor nem azonos. A jogszabályok összehango­latlanságát kerülné meg a Szlovákiai Magyarok Kerékasz­tala. Azt javasolták a vasúttár­saságnak, hogy az érintett vas­útállomások nevét úgy módo­sítsák, hogy a hivatalos megne­vezésnek része legyen a ma­gyar változat is (például Ko­márno závody/Komárom gyár­telep). „így a kisebbségi meg­nevezés a menetrendek és az online keresők részévé is válna. A vasúttól továbbá a vasúti fel­iratok és egyéb nyilvánosságot tájékoztató információk két- nyelvűsítését is kéijük” - tájé­koztatott Tokár Géza, a Kerék­asztal szóvivője. A polgármesterek helyeslik A szervezet egyébként 92 te­lepülés önkormányzatát keres­te meg az ügyben. 41 rendelke­zett független, 18 MKP-s, 14 hidas, 19 pedig egyéb párthova- tartozású polgármesterrel. „Nagy örömünkre szolgál, hogy a községek túlnyomó része po-. zitívan viszonyult a kezde­ményezéshez” - áll a sajtóköz­leményükben. Huszonöt tele­pülés (27%) már el is küldte a kérvényt, több község (20 tele­pülés-22%) pedig jelezte pozi­tív hozzáállását, s ígéretet tett a a levél elküldésére. A kedvező reakciók összesítve 17 MKP-s, 8 hidas, valamint 13 független és 7 egyéb pártot, vagy koalíciót képviselő polgármestertől szár­maznak. A többi községben nem sikerült megtudni, hogy milyen reakciókkal találkozott a kezdeményezés. Képgaléria az ujszo,com-on. A tervezettnél 1,77 milliárddal kevesebb adó Visszaszorítanák az adóelkerülést A kormánypártiak kivonultak a teremből, így az ellenzéknek sikerült az ülés elnapolása Vádemelés az elnök ellen: a Smer kitolt magával Gašparovič üres széke. Az elnök nem akarta magát védeni. (TASR-felvétel) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákiában el­képesztő arányokat ölt az adó- elkerülés, becslések szerint a cégek 2010-ben 2,3 milliárd, tavaly pedig már 2,6 milliárd euró adót csaltak el; ha pedig az árnyékgazdaságot is figye­lembe vesszük, akkor mintegy 5 milliárd euró adóval lesz sze­gényebb az államkassza - fi­gyelmeztetett tegnap a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara (SOPK). Az áfa 35 százaléka az adócsalóknál marad - közölte Miroslav Karaffa, az SOPK eperjesi regionális elnöke. Ezért az érdekvédelmi szerve­zet egy olyan integrált és komplex rendszert javasol, amelynek révén 15-20 millió euró ráfordítással legalább 500 millió euróval több adót sike­rülne behajtani. Az ehhez szük­séges szoftverrendszert már kidolgozták, csak éppen alkal­mazni kellene, ám az SOPK hi­ába fordult ez ügyben a kor­mányhoz, a kabinet egyelőre válaszra se méltatta. Tavaly összesen 8,464 milli­árd adóbevétel folyt be az állam kasszájába, ez 2,7 százalékkal maradt el a 2011-es adattól -je­lentette szerdán a központi adó- igazgatóság. Különösen jelen­tős visszaesés mutatkozott az áfa befizetése terén: a forgalmi adóból befolyó 4,3 milliárd eu­ró mindössze a tervezett összeg 89,4 százalékának felel meg. Az állami költségvetés összesített bevételei is elmaradtak a vára­kozástól: 13,6 milliárd euró he­lyett 11,83 milliárd euró volt a végösszeg, s bár az állami ki­adásokat is visszavágták több mint 1,6 milliárddal, végül a 2012-es deficit 3,6 milliárd eu­ró helyett 3,81 milliárd euróra emelkedett, (shz) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Váratlanul gyors lefolyása volt az Ivan Gaš- parovič államfővel szembeni vádemelési javaslat miatt összehívott rendkívüli parla­menti ülésnek. A Smer képvise­lői Pavol Paška házelnök fel­szólalása után kivonultak a te­remből, ám ezzel elszámították magukat. A teremben magára maradt - és átmenetileg relatív többséget szerző - ellenzék ugyanis ezután Lucia Žit- ňanská SDKÚ-s frakcióvezető javaslatára félbeszakította az ülést. A jobboldal így a követ­kező hónapban is lovagolhat a témán: a vitát március 12-én folytatják, „méltóságteljesebb körülmények” között. Általános egyetértés Normális esetben az ellen­zéknek - még a kormánytöbb­ség távolléte esetén is - kicsi az esélye arra, hogy leszavazza a kormánytöbbséget. Ahhoz ugyanis, hogy egy parlamenti szavazás eredményes legyen, legalább 76 (a képviselők fele plusz egy) voksoló honatyára van szükség. Az ülés félbesza­kítását kezdeményező ügyren­di javaslat elfogadásához ugyanakkor elég az általános egyetértés is. Ilyenkor a házel­nök megkérdezi a jelen lévő képviselőktől, elfogadják-e a javaslatot, s ha senki sem mond nemet, a kezdeményezést sza­vazás nélkül elfogadják. Az ülés félbeszakítása után kapott észbe a Smer, Pavol Paška házelnök házbizottsági ülést hívott össze, a kormány- pártiak pedig demonstratívan frakcióülést tartottak a plé- numban, ám az ellenzék hajt­hatatlan volt. „Az ülést a ház­szabály szerint március 12-ig elnapoltuk. Paška úr ezzel semmit sem kezdhet, hacsak nincs dátumátíró hatalma, s ki nem jelenti, hogy ma március 12-e van” - mondta Juraj Miškov, az SaS elnöke. „Úgy tűnik, felfogták, hogy a téma nagyon szerencsétlen és diszk- reditálja őket” - próbálta ma­gyarázni a Smer számára kínos esetet Miroslav Číž, a kor­mánypárt képviselője. Arra a kérdésre, hogy a Smer márci­usban is folytatja-e az obstruk- ciót, nem tudott válaszolni. Kijátszott házszabály A rövid vita egyébként meg­lehetősen indulatosra sikere­dett. „Nagyon egyszerűen ösz- szegezném az eseményeket: ennek nem lett volna szabad megtörténnie. Az ellenzéki képviselők belegázoltak a tö­rékeny és rövid ideig épített demokráciánkba” - mondta a házelnök. A jobboldali képvi­selőket az is felbőszítette, hogy Paška kihasználta, gya­korlatilag visszaélt a házsza­bállyal. Az ugyanis lehetővé teszi, hogy a parlament elnöke közvetlenül az ülés kezdete előtt, vitán kívül kérjen szót - erre nem lehet reagálni. Paška ugyanakkor teljes mértékben a témához szólt hozzá. „Hiába mennek el, az igazság elől nem lehet elmenekülni. Kor­rekt lenne először meghall­gatni a javaslatot, s azután re­agálni rá” - mondta a KDH el­nöke, Ján Figel. Az Ivan Gašparovič államfő elleni vádemelési javaslat meg­tárgyalásáról szóló rendkívüli ülést 44 ellenzéki honatya kez­deményezésére hívták össze. A jobboldali pártok szerint Gašparovič tudatosan megsér­tette az alkotmányt, amikor nem nevezte ki a parlament ál­tal legitim módon megválasz­tott Jozef Čentéšt főügyésznek. A házelnök egyébként tegnap hangsúlyozta, addig nem hir­deti ki az új főügyészválasztás időpontját, míg az Alkotmány- bíróság nem dönt Čentéš bead­ványáról. (MSZ, SITA) RÖVIDEN Pontosítás Lapunk szerdai számában Masszi János dunaszerdahelyi is­kolaigazgatót idézve helytelenül azt írtuk, hogy a nem pedagó­giai jellegű alkalmazottak béremeléséhez az iskolának hivata­los utasítást kell kapnia a fenntartótól. Valójában nem a fenn­tartó, hanem az oktatásügyi minisztérium küld ilyen esetben új bértáblázatot. Az érintettektől elnézést kérünk, (vps)

Next

/
Thumbnails
Contents