Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-02 / 28. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. FEBRUÁR 2. Régió 5 Több vendéglő üzemeltetője nem érzi kötelezőnek a nyitvatartási idő betartását Vendéglátás - egyeseknek áldás, másoknak átok Dunaszerdahely. Lakossági fórum helyszíne volt január 31 -én a Városi Hivatal ülésterme; témája a Dunaszerdahelyen működő vendéglátó-ipari egységek nyitvatartási idejének módosítása, illetve az idegenforgalom fejlesztése volt. LŐR1NCZ ADRIÁN A téma annak kapcsán került terítékre, hogy a város lakosai közül korábban többen panaszt emeltek, illetve petíciót fogalmaztak meg egy-egy vendéglátó-ipari létesítmény működése miatt. A városvezetés a nyitvatartási idő korlátozásában vélte megtalálni a megoldást; az ügyben a Dunaszerdahelyi Járási Ügyészség is állást foglalt, rámutatva, hogy az érvényes jogszabályok értelmében ez kizárólag egységesen szabályozható. A fórumon megjelent lakosok egy része a nyári teraszok működésével kapcsolatosan fogalmazott meg kifogásokat, nehezményezve, hogy a hangoskodó vendégek, a hangos zene zavarja az éjszakai nyugalmat. Az ellentábor szószólói viszont annak a véleményüknek adtak hangot, hogy nem lehet a városban idegen- forgalmat fejleszteni úgy, ha este tíz órakor minden vendéglő, étterem bezár. Mint elhangzott: Dunaszerdahely éjszaka „halott város”, így az ide látogató turisták inkább Nagy- megyerre vagy Győrbe mennek elkölteni a pénzüket. Köztes megoldásként a város övezetekre osztása kínálkozik; Pápay Zoltán, a Városi Hivatal pénzügyi és vagyon-nyilvántartási főosztályának vezetője szerint így az egyes zónákban működő vendéglők számára más-más nyitvatartási időt lehetne megszabni. Hájos Zoltán (MKP) polgármester elmondta: a vendéglátósokat nem lehet arra kötelezni, hogy oldják meg a hangszigetelést. A találkozón részt vett Somogyi Gábor, a dunaszerdahelyi Thermalpark strand- és termálfürdő igazgatója is, aki arról számolt be: az idegenforgalmi létesítményben idén újabb beruházások valósulnak meg. A lakossági fórum résztvevői egyetértettek abban, hogy Dunaszerdahelyen megvannak a feltételek az idegenforgalom fejlesztéséhez, és hogy e téren a városnak kiaknázatlan lehetőségei is bőven vannak. A vendéglátó-ipari egységek nyitvatartásának korlátozásáról a képviselő-testület hoz döntést első idei soros ülésén, február 26-án. A regionális galéria állandó kiállításán mutatják majd be a zsidóság történetét Jövőre elkezdik a szenei zsinagóga felújítását MPSriySwr a fSqiM W y Cü7 ■: T wm A Évek óta pusztul a város központjában található zsinagóga (A szerző felvétele) BARTALOS ÉVA Szene. Pozsony megye tavaly októberben szimbolikus összegért, 1 euróért vásárolta meg a szenei zsinagóga épületét. A megye nemcsak felújítja az imaházat, hanem információs pavilont is kiépít, regionális galériát és a zsidó hitközösség életét bemutató állandó kiállítást hoz létre a szakrális épületben. A rekonstrukció keretében a zsinagóga környékét is rendbe hozzák. A felújítás megközelítőleg 1,8 millió euróba kerül, ebből 5 százalékot a megye fizet, a többit külső forrásokból fedezik. A megyei képviselők október végén hagyták jóvá zsinagóga megvásárlását, a munkálatokat a jövő év folyamán végzik el, jelenleg a közbeszerzési eljárás folyik. „Bízom benne, hogy szép regionális galériát alakíthatunk ki a zsinagógában. A felújítás újabb példa arra, hogy Pozsony megye hatékonyan gazdálkodik a támogatásokkal” - mondta Pavol Frešo megyeelnök. A felújított imaház és a hozzá tartozó információs pavilon nemcsak a város, hanem Pozsony megye dísze is lesz. A megye a Zsidó Kultúra Múzeumával és a pozsonyi Heyduk utcai zsinagógában működő Zsidó Közösségi Múzeummal együttműködve az Elveszett város projekt keretében mutatja be a zsidó kultúrát és a holokausz- tot. Az állandó expozíció keretében kiállítandó használati tárgyak által betekintést kaphatunk a szlovákiai zsidó hitközösség mindennapi életébe. Szencen 1825-ben épült meg a zsinagóga, az 1904-es felújítás során nyerte el mai formáját. A városban ez volt az egyetlen imaház, 1948-ig szolgálta a szenei zsidó hitközösséget, 1953-ban magtárként használták, később vegyszereket, a téli ünnepek előtt fenyőfákat tároltak benne. Az épület jelenleg zárva van. Az egykor impozáns épületeire a szenei önkormányzat is pályázott, a felújítás tervét tavaly februárig kellett volna elkészíteni, a munkálatokat a tavalyi és az idei évre tervezték. Időközben a zsidó hitközösség eladott egy részt a területből, a megye október végén kötött egyezséget a zsidó hitközösséggel az imaház megvételéről. A fizetési fegyelem javult, több volt a bevétel Nem emelték az adókat LECZO ZOLTÁN Nagytárkány. A Tisza-parti település vezetésének döntése értelmében idén sem emelkedett a helyi adók összege. Kopasz József, Nagytárkány polgármestere lapunknak elmondta, a régióban tapasztalható általános pénztelenség, a munkanélküliség és az egyéb szociális problémák miatt jó néhány embereknek gondot okoz a helyi adók befizetése, a polgárok döntő többsége mégis eleget tesz kötelességének. Nagytárkányban ezért 2006 óta nem emelkedett az ingatlanadó összege. A szántó, a szőlőültetvény vagy a gyümölcsös esetében négyzetméterenként 0,1075 eurót kell fizetni, az erdő-, a rét- és a halastó-tulajdonosokra hektáronkénti 2,66 eurót róttak ki. A kert, a beépített parcellák, valamint az egyéb területek négyzetméteréért 0,0066 eurót, az építési területek négyzetméteréért pedig 0,046 eurót kell fizetni. A fizetési fegyelem javult, 2012-ben a földterületek után fizetendő 13 300 euróból 13 250 euró került a község kasszájába. Az épületek adójából az elmúlt évben 5660, a földek bérbeadásából származó járulékból pedig 9972 euró bevétele származott a falunak, ez mindkét esetben magasabb volt annál - 260, ületve 772 eu- róval -, mint amennyit terveztek. (Ez úgy fordulhatott elő, hogy a helyiek egy része tavaly rendezte a tartozását - a szerk. megj.) Nagytárkányban 2012-ben a 12 700 eurónyi szemétdíjat is be tudták szedni, a tervezettnél kisebb bevétele a községnek csupán az ebadó és a játékautomaták üzemeltetésével kapcsolatos adó esetében származott. Míg az ebadónál ez csupán 100 eurót tett ki, a törvényi szabályozás megváltozása miatt a játékautomaták esetében a tervezett 7500 euróból mindössze 4700 eurót fizettek be a település számlájára. A polgármester tájékoztatása szerint az ingatlanadó és az egyéb járulékok emelését nem tervezik, ugyanis egy magasabb illeték megszabása mindössze azzal az eredménnyel járna, hogy a nem fizetők száma a jelenlegi 40-45 főről minimum a duplájára emelkedne. A tartósan nem fizetők ellen egyébként végrehajtási eljárást kezdeményeztek. A városi rendőrség minden lakossági felhívásra gyorsan reagál, sok gondjuk van a hajléktalanokkal (A szerző felvétele) Új bűnmegelőzési koncepciót dolgoztak ki Térfigyelő kamerák az iskolák közelében SZÁZ ILDIKÓ Vágsellye. Új bűnmegelőzési koncepciót dolgozott ki a város a 2013 és 2017 közötti időszakra. A tervezetről idei első ülésükön tárgyalnak a városatyák. Az állami és a városi rendőrség dolgozói a környezetvédelmi és közbiztonsági bizottság tagjaival együtt szeretnének együttműködni a város lakosaival is. A városi rendőrség rendszeres találkozókat tervez a vág- sellyei lakástulajdonosok érdekvédelmi egyesületeinek képviselőivel. A rendőrség munkatársai szeretnék, ha a lakosok nem az internetes közösségi fórumokon panaszkodnának, hanem személyesen osztanák meg velük a gondjaikat, mert így hamarabb orvosolhatnák a problémákat. A jelenlegi 14 mellé újabb térfigyelő kamerákat helyeznének el a járási székhely területén. Az iskolai zsarolások és a drogterjesztők miatt elsősorban a városi alapiskolák környékét vennék górcső alá. A biztonságosabb közlekedés érdekében speciális - magas oszlopokra helyezett - lámpákat szerelnének fel a fontosabb gyalogátkelőhelyeken. Három ilyen veszélyes területet térképeztek fel Vágsellye Vágvecse városrészében: a zsidó temető mellett, az autóbuszmegállónál és a plébániatemplomnál. A város központjában elsősorban a hídnál és a Vágfar- kasdi úti kereszteződésnél lévő átkelőhelyeket akarják láthatóbbá tenni. A biztonsági intézkedésekre legalább 5 ezer eurót kell költeni a város idei büdzséjéből. A lakosok egy része panaszkodik, a vendéglősök az idegenforgalom fejlesztését helyeznék előtérbe (A szerző felvétele)
