Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-13 / 37. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. FEBRUÁR 13. Vélemény és háttér 7 Magyarország lakosságának többsége a saját hibákból sem képes tanulni Irány a nyugdíjas-diktatúra! Újra felmerült Magyar- országon a tizenharmadik nyugdíj bevezetése, és egy közvélemény-kutatásban a megkérdezettek 54 százaléka mondta azt, hogy támogatná a plusz nyugdíj kifizetését. GÁL ZSOLT A tizenharmadik mindig is a populista őrület legjobb lakmuszpapírja volt. A történet arról szól, hogy valamelyik párt választást akar nyerni és ehhez elengedhetetlen a legnagyobb választói csoport, a nyugdíjasok megnyerése. Ezért kilóra megveszik őket kölcsönvett pénzből. A tizenharmadikra ugyanis nincs fedezet, az állami felosz- tó-kirovó nyugdíjrendszer (első pillér) ugyanis úgy működik, hogy a nyugdíjasok között felosztott pénzt kiróják a járulék- fizető dolgozókra, azaz beszedik tőlük minden hónapban. Mivel 13. hónap nincs, így nincs 13. járulék sem, ezért nem lehet 13. nyugdíj sem. Na, itt lép a képbe a közgazdasági alaptörvényeket ignoráló populista politikus, aki mindenáron választást akar nyerni, és úgy dönt, hogy felveszik a pénzt hitelre, amit majd valaki visszafizet a jövőben. Az igazi tragédia az, hogy Magyarországon ezt már egyszer eljátszották: 2002-ben a Medgyessy-kormány jóléti rendszerváltásnak nevezett száznapos programjának része volt a 13. nyugdíj bevezetése. Ez a jóléti csomag volt a fő oka az ország gyors eladósodásának és annak, hogy 2008 végén csak nemzetközi segítséggel tudták elkerülni az államcsődöt. Okos ember más hibájából is képes tanulni, a buta meg a sajátjából sem. Most mégis az történik, hogy az Orbán-kor- mány, amely állítólag harcot folytat az államadósság ellen, azt fontolgatja, hogy hitelből tizenharmadikát osztogatna, a lakosság többsége pedig minden korábbi tapasztalat dacára helyeselné ezt. Cinikusan azt mondhatjuk, hogy némi szerepcserével újrajátszhatjuk a dolgokat. Orbá- nék bevezetik a nyugdíjat, majd a kampányban azzal büszkélkednek, hogy „igen, megcsináltuk!” (ahogy a szocik 2006-ban), a szocik meg erre majd azt mondják, hogy „rosszabbul élünk, mint négy éve” és beígérik a tizennegyedik nyugdíjat (ahogy a Fidesz 2006-ban). A szopóágon meg a szerencsétlen Bajnai marad, Mivel 13. hónap nincs, így nincs 13.havi befizetett járulék sem, ezért nem lehet 13. nyugdíjat fizetni, csakis hitelből. akinek kormánya 2009-ben megszüntette a 13-at. A tragikomédiába illő dezsavű még egy kérdést tartogat. Lesz-e valaki, aki szembe mer szállni a tomboló populista őrülettel (tizenharmadik, rezsicsökkentés, visszaállamosítások), vagy a magyar politika végleg az elmegyógyintézet zárt osztályává degenerálódott, ahol egyetlen normális és felelős párt sincs, amely józan ésszel érvelne. 2002-ben csaknem teljes volt a konszenzus, az MDF-et kivéve mindenki megszavazta az országot csődbe vivő 100 napos programot. Az MDF-et meg a választók szavazták ki később a parlamentből. Most nagyon hiányzik egy hasonló jobbközép párt a magyar politikai palettáról. Bokros Lajos és a többiek, sürgősen rakjatok össze egy ilyet! Ellenkező esetben minden párt a nyugdíjasok kegyeiért versenyez majd, ha beledöglik az ország, akkor is. Tényleg az lesz, hogy akinek nem tetszik, az elmehet, mi meg majd itt maradunk a nyugdíjasainkkal (Gyurcsány). De ha a fiatalok a mostani tempóban fognak elhúzni az országból, akkor mi a fenéből fizetitek majd a nyugdíjasaitokat? A szerző a Comenius Egyetem Politológia Tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója JEGYZET Pápá! VERES ISTVÁN Egy szavunk nem lehet Joseph Ratzin- gerre. Úgy érezte, a dolgok már nem úgy működnek, ahogyan azt szeretné, hát megköszöni a bizalmat és lemond a pápaságról. Az is csak egy tisztség, mint a kerületi környezetvédelmi főosztályvezető-helyettes, vagy a csapatkapitány. Ha valaki úgy érzi, a maximumot tudja adni, csinálja, ha nem, akkor köszönje meg a bizalmat, és adja át a kormányt. Ezt tette XVI. Benedek is, pontosabban ezt fogja tenni a hónap végén. Ezért pedig tisztelet illeti. Ritka eset. Mármint az, hogy egy pápa valamilyen cselekedetével érdemli ki a tiszteletet. Általában „alapból” szokták őket tisztelni, mint a köztársasági elnököket. Valahol azért az is tragikus, hogy teszik ezt annak ellenére, hogy tudnának valamit arról az emberről, aki a pápai tisztséget ellátja. Persze ez sem nagy csoda, bulvárlapoknak a pápák nemigen adnak interjúkat, és a metrón vagy buszon ülve sem azzal múlatjuk az időt, hogy enciklikákat olvasunk, keresve bennük az éppen aktuális pápa személyes vonásait vagy véleményét. Ezen a jövőben jó lenne változtatni. A pápák a szokásos egyházi közhelyeket ismételgetik, beskatulyázva magukat, igazán mondhatnának néha valami személyesebbet. Ezért lenne jó Benedek utódjaként egy fiatalabb pápautód. A kor persze semmit sem jelent, de egy olyan pápa kellene, aki le tud számolni az egyháznak azokkal a vívmányaival, amelyek néhány száz éve már csak az emberek életét nehezítik. Például a cölibátus. Mert minden változik, és azok a dolgok, amelyek nem hajlandóak változni az idővel, egyszer csak megszűnnek. Erre persze azt mondják sokan, hogy hát ez az egyház, amiről szó van, már vagy kétezer éve létezik. Persze, ez igaz, de ezzel az érveléssel elővehetünk egy kovakövet is, mondván: ez is évezredek óta megvan. Viszont csak arra jó, hogy betegyük egy múzeumba. A katolikus egyházszervezet is egy nagy múzeum. Ratzingert egyébként nem a karizmája tette híressé. Nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy a 21. század követelményeinek nem tudott megfelelni. Ha szeretnénk felidézni egy- egy híres mondatát, hát bajban vagyunk. Tette viszont példátlan, ezért nem is nagyon tudja senki véleményezni. Mi is csak annyit tehetünk, hogy búcsút intünk neki. Vagy pápát. KOMMENTAR Mindig ugyanaz a játék MARIÁN LES KO A Fico-kormány több mint egy éven át észrevétlenül hagyta, hogy borzasztóan gyenge az uniós támogatások felhasználása. Mivel végre rádöbbent, hogy akár félmilliárd eurótól is eleshetünk, eddigi tétlenségét új törvényhozási gyorsasági rekorddal akarja kompenzálni. A kormány hétfőn hagyott jóvá egy törvényjavaslatot, aminek hat nap alatt törvényerőre kellene emelkednie. A gond csak az, hogy így valószínűleg a sebtében elfogadott törvény miatt fogunk elesni az uniós támogatásoktól. A házszabály ugyan tartalmaz olyan kitételt, hogy szükség- helyzetben a parlament gyorsított eljárásban is elfogadhat törvényeket - de csak bizonyos feltételek teljesülése esetén. A kormányzó pártok ebből a kitételből mindig csak annyit olvastak el, hogy a parlament gyorsított eljárásban is elfogadhat törvényeket. Már két évtizede játsszák ugyanazt a játékot. Aki hatalmon van, megsérti a házszabályt és úgy jár el, ahogy az neki éppen megfelel. Az ellenzék pedig tiltakozik a törvényhozási folyamat felrúgása miatt. Kormányváltás után aztán kicserélik ezt a szerepet is: a kormánypártok azt teszik, amit ellenzékből bőszen bíráltak. Ha a jogi végzettséggel rendelkező Lucia Zitnanská képviselő most azt mondja, semmilyen jogi normát nem lenne szabad így elfogadni, és különösen olyat nem, „amely alapján eurómilliárdokról döntenek” - nos, akkor igaza van. Ugyanúgy, mint a Smer képviselőinek volt a Dzurinda- és Radicová-kormány idején, amikor ugyanezért bírálták a kormánypártokat. Ami figyelemre méltó: bármennyire jajveszékelt is az aktuális ellenzék a törvénysértő módon elfogadott törvények miatt, egyetlenegy sem kötött ki az Alkotmánybíróságon az elmúlt húsz évben! Jól tudták ugyanis az ellenzéki pártok, hogy egy elmarasztaló alkotmánybírósági precedens az ő kezüket is megkötné, ha majd kormányra kerülnek. Úgy, ahogy Csehországban történt. A cseh Alkotmánybíróság több törvény hatályosságát megszüntette már a fent ecsetelt okok miatt. Végezetül a legrosszabb: két független szakértő is úgy véli, a villámgyorsan készült javaslatban olyan fejezetek vannak, amelyek sértik az ide vonatkozó uniós normákat. Azokat a projekteket pedig, amelyeket nem az uniós előírások alapján készítettek elő és valósítottak meg, nem fizeti majd ki az Európai Unió. A szerző a Trend hetilap belpolitikai kommentátora FIGYELŐ A lemondás visszhangja XVI. Benedek lemondásának hátterét boncolgatja a világsajtó. „Mivel nem volt képes megváltoztatni a Kúriát, arra a keserű következtetésre jutott, hogy maga megy el” - írta a Corriere della Sera. Az újság szerint a pápa döntéséhez hozzájárultak a Vatikánt megrázó botrányok. Az úgynevezett Vatileaks - a titkos vatikáni dokumentumok kiszivárogtatásával kapcsolatos botrány - csak a jéghegy csúcsa volt. Az Ior vatikáni banknak nyolc hónapja nincs elnöke, több olasz egyházi intézmény kasszája üres - emlékeztetettalap. „Kigondolta volna, hogy a legkevésbé modern pápa hozza a legmodernebb döntést” - vélekedett a La Stampában Carl Bernstein amerikai újságíró, aki a Wa- tergate-botrány leleplezésében szerzett érdemeket és a Vatikánról is könyvet írt. „A döntés nem csak utódainak jelent kihívást. Ha a pápa, akinek az egyházban abszolút hatalma van, képes volt alázatosan elismerni, hogy hivatala betöltésére már nincs elég ereje, ezt az államhatalom képviselőinek, illetve másoknak is üzenetként kellene értelmezniük” - vélte a Mladá Fronta Dnes című cseh lap. A német Die Welt szerint XVI. Benedek „nem az egyház és az egyházi intrikák előtt, hanem életkora előtt kapitulál”. Döntésével egyházfőből „esendő emberré változik”, amivel kiváltja az emberek rokonszenvét. Soha nem akarta a pápai hivatalt, amely eltávolította a könyvektől, és ez kezdettől fogva látszott is rajta. A Die Presse című osztrák napilap szerint lemondásával XVI. Benedek legalábbis megteremti az esélyét a sok katolikus részéről hőn remélt új kezdet számára a katolikus egyházban, így a vatikáni Kúria sürgősen esedékes átszervezése és a „világgal” való kommunikáció új formája előtt. A francia Le Figaro azt emelte ki, hogy egy „átmenetinek” tartott pápa meglepetést tudott okozni, s döntésével teljesen új helyzetet teremtett a katolikus egyház modern kori történetében, amely egy pápa életében rendezi meg a következő pápaválasztó konklávét. (MTI)
