Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-02 / 28. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. FEBRUÁR 2. Közélet 3 Módosítaná a hallgatói ösztöndíjak rendszerét a Pénzpolitikai Intézet, a támogatási keretet nem csökkentenék, csak átstrukturálnák Azokat is támogatják, akik nem szorulnak rá Pozsony. A főiskolásoknak és egyetemistáknak járó szociális ösztöndíjak rendszere módosulhat a jövőben. A pénzügyminisztérium alá tartozó Pénzpolitikai Intézet (IFP) szerint ugyanis nem elég célirányosak a szociális támogatások. A pénzügyminisztérium hajlik a módosításra, a szociális ügyi minisztérium túlságosan drágának tartja a megvalósítást. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ AZ EGYETEMISTÁK TAMOGATASANAK LEHETSÉGES MEGOLDÁSAI 2 3 4 Jelenleg 1 2 3 4 5 Az alanyi támogatások tesztelése I Családi pótlék Adóbónusz Egészségbiztosítás . Szociális ösztöndíj 1 2 3 4 5 Az alanyi támogatások megszüntetése + kompenzáció ösztöndíjjal * Az egyetemistákat a családjuk jövedelmi viszonyai alapján öt egyenlő nagyságú csoportba (kvinölis) osztották: 1 - legalacsonyabb jövedelem, 5 - legmagasabb jövedelem • Forrás: IFP Az állam idén összesen 170 millió euró összegben támogatja az egyetemistákat különböző jogcímeken, például szociális ösztöndíj, családi pótlék vagy egészségbiztosítási járulék formájában - mutat rá a Pénzpolitikai Intézet. Meredekebb csökkenést javasolnak A rendszer elemzéséből ugyan az derül ki, hogy a legtöbbet a legszegényebb családokból való hallgatók kapják fa bevételeket illetően az alsó 20 százalék), a nagyobb bevétellel rendelkező családok esetében viszont a támogatás nem csökken olyan mértékben, mint ahogy elvárható lenne - állítja az intézet. „Ha az állam célirányosabban akarja támogatni azokat, akik jobban rászorulnak, akkor egyenletesebben kellene csökkenteni a támogatás összegét azok esetében, akik jobb anyagi helyzetben vannak” - hangsúlyozza az intézet tanulmánya. A másik lehetőség: meg kell szüntetni a főiskolások esetében a mindenkinek alanyi jogon járó támogatásokat (például a családi pótlékot), helyettesítve őket a célirányosabb támogatási módokkal, vagy nagyságáta bevételhez kell kötni, fejti ki Matej Šiškovič, a tanulmány szerzője. Az egyik lehetséges megoldás szerinte, ha 19 éves kor felett (vagy a középiskola befejezése után) már egyáltalán nem járna a családi pótlék. Azok esetében, akik valóban rászorulnak, kompenzálnák a kiesést azzal, hogy megemelnék a szociális ösztöndíjat. A gazdag család helyett is fizet az állam A szociális ösztöndíjakat jelenleg is csak a legszerényebb bevétellel rendelkező családokból érkező hallgatók kapják. Az Eurostudent nevű felmérés szerint ennek kedvezményezettjei között jóval több olyan diák van, aki egyedül él, mint olyan, aki még egy háztartásban él a szüleivel. A Pénzpolitikai Intézet szerint viszont mindenképpen kezdeni kell valamit az alanyi jogon járó támogatásokkal, ezekből ugyanis azok a családok is profitálnak, amelyeknek bevétele sokkal magasabb, mint az előbbi csoport tagjai esetében. -A családi póték vagy az adóbónusz jár a leggazdagabbaknak is. Ugyanez a helyzet az egészségbiztosítással - a család bevételétől függetlenül ezt minden egyetemistának fizeti az állam. Az alanyi jogon járó támogatások körének szűkítését már Odor Lajos és Horváth Mihály közgazdászok is említették egy évvel ezelőtt készült tanulmányukban, mint az állami költségvetés egyik jelentős spórolási lehetőségét. A javasolt változásokkal az IFP most állítólag nem spórolni akar, a fent említett 170 milliós keretet ugyanis nem csökkentené, csupán célirányosabban osztaná szét. Az összkeret 64%-át ugyanis éppen az alanyi jogon járó támogatások teszik ki. Šiškovič egyébként tegnap került az oktatásügyi minisztérium újonnan alakult osztályának élére. Drága lenne az átállás A pénzügyminisztérium nem zárkózik el teljesen az IFP elképzelésétől, de egyelőre konkrét lépéseket nem tervez például az adóbónusz csökkentésére a tehetősebb szülők esetében. „A minisztérium az alanyi jogon járó támogatások rendszerét felesleges luxusnak tartja Szlovákia jelenlegi helyzetében, amikor az egyik legfontosabb az államháztartási hiány csökkentése” - válaszolta lapunk kérdésére a tárca sajtó- osztálya. Konkrétabb választ azonban egyelőre nem tudtak adni. A szociális ügyi minisztérium sem ellenzi egyes szociális támogatások célzottabb folyósítását, de szerinte ez nem minden esetben eredményezne megtakarítást. „A családi pótlékjövedelemarányos csökkentése nagyon komoly adminisztratív és pénzügyi terhet róna a hivatalra” - írta lapunk kérdéséra Michal Stuška, a tárca szóvivője. Szerinte a hivatal jelenlegi személyi állománya nem győzné a munkát, ha minden esetben végzésben kellene meghatározniuk a családi pótlék összegét, és azt például minden évben felül kellene vizsgálni. „Az utóbbi években jelentősen csökkent a szociális ügyi hivatal alkalmazottainak száma - magyarázta Stuška. - Fel kellene tenni azt a kérdést is, hogy milyen pénzügyi megtakarítást jelentene a fizetések ellenőrzése.” Ennek ellenére nem zárkóznak el a szociális támogatások hatékonyabb elosztásától. „A szociális ügyi minisztérium 2013-as törvény-előkészítési feladatai között szerepel a szociális segély és az egyéb szociális juttatások rendszerének felülvizsgálata, a részletekről azonban egyelőre korai beszélni” - állítja a szóvivő, (vps, lpj) A foglalkoztatási támogatásokhoz pályázatot kell írni, amelyeket egy bizottság értékel majd Áprilistól enyhül a munkanélküliek ellenőrzése Nem kell majd havonta sorban állni (Pavol Funtál felvétele) Matovič ötlete megtetszett a Smernek Kiíratnák a hazai élelmiszerek arányát ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A feketegazdaság bővülése, munkahelyek megszűnése, a védett műhelyek felszámolása, a kérvényezők diszkriminálása - ezt okozza majd a foglalkoztatási törvény módosítása az ellenzék szerint. A jogszabály általános vitáját már befejezte a parlament, a smeres többség várhatóan kedden utalja majd második olvasatba. A tervek szerint április 1-jén életbe lépő módosítás eltörli majd a munkanélküliek havi egyszeri kötelező megjelenését a munkahivatalokban. Lucia Nicholsonová (SaS) szerint ezzel a szociális ügyi minisztérium zöld utat ad a feketemunkának, az állástalanok nyugodtan vállalhatnak majd bárhol munkát, akár külföldön is, hiszen nem kell minden hónapban visszatérniük. Szerinte a havi kötelező vizit eltörlése rossz abból a szempontból is, hogy megszünteti a tartós munkanélküliek egyetlen kötelességét. „Ez volt az egyetlen kötelessége annak a munka- nélkülinek, aki még életében nem dolgozott” - véli a volt államtitkár. Szerinte a kötelező látogatás már önmagában segítette a munkanélküliek szocializációs folyamatát. A feketemunka elterjedésének veszélyére hívta fel a figyelmet Jozef Mihál (SaS) volt szociális ügyi miniszter is. „A munkanélküliek már nagyon várják ezt az intézkedést, örülnek, hogy járhatnak majd fusizni” - véli a volt szociális ügyi miniszter. A szociális ügyi minisztérium szerint azonban felesleges a havi jelentkezés, mivel a hivatal úgysem tud a munkanélküliek számára munkát felajánlani. Fenntartják azonban azt a lehetőséget, hogy a hivatal bármikor berendelje a munka- nélkülit, akinek három napon belül meg kell jelennie. Ennek azonban kicsi az esélye, mivel nagyon sok munkanélküli jut egy hivatalnokra. Az ellenzék a védett műhelyek felszámolásával is vádolja a kormányt, egyebek mellett ugyanis ez a támogatás sem jár majd automatikusan, egy testület fogja elbírálni az igénylők kéréseit. Jelenleg ugyanis a legtöbb foglalkoztatási támogatást ki kell fizetnie a szociális ügyi hivatalnak, amennyiben a kérvényező teljesíti az előírt feltételeket. Ilyen például a vállalkozás indításához nyújtott támogatás, amelyet csak az kaphat majd meg, akinek a pályázatát egy hivatalnokokból álló bizottság pozitívan értékeli. Ján Richter szociális ügyi miniszter azonban nem tart diszkriminációtól, szerinte ugyanis inkább a kérvények alacsony számával van a baj. „Mindegy, milyen politikai pártra szavazott, milyen templomba jár, én támogatni fogom, ha vállalkozni akar vagy munkahelyet létesít” - jelentette ki a tárcavezető, (lpj, TASR) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szlovákiai üzletláncok által kínált termékek többsége, mintegy 54 százaléka külföldről származik, kiszorítva így a hazai termelőket, akik emiatt újabbnál újabb elbocsátásokra kényszerülnek. „Az áldatlan helyzet javítása érdekében elsősorban a fogyasztókat kellene rávenni arra, hogy minél több hazai terméket vásároljanak. Ennek az egyik módja a hatékony tájékoztatás” - vallja Igor Matovič. Az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) elnöke ezért azt javasolja, hogy a 10 millió eurónál nagyobb forgalommal rendelkező üzletláncokat, amelyekből nagyjából tíz található az országban, kötelezzék a külföldi termékek arányának feltüntetésére az üzleteik bejáratánál. Matovič javaslatát a Smer sem utasítja el. „A tervezetről február ötödikén szavaz a parlament, addig bőven van időnk arra, hogy felmérjük, az adott módosítás összhangban lenne-e az uniós szabályokkal” - vallja Marian Záhumenský, a Smer parlamenti képviselője. Ha nem ütközne uniós jogba, Záhumenský szerint a kormánypárt támogathatná Matovič javaslatát. Az ellenzéki pártok azonban az élelmiszertörvény földművelésügyi tárca által kidolgozott módosításjavaslatának több pontjával sincsenek megelégedve. „A módosítások az indokoltnál nagyobb hatáskörökkel ruházzák fel a hivatalnokokat, ráadásul a kisvállalkozások megszűnéséhez vezethetnek” - mondta el a törvény- javaslat tegnapi parlamenti vitájában Ľubomír Galko, az SaS képviselője (egy üzletláncház egykori vezetője), aki azt indítványozza, hogy a javaslatot »utalják vissza átdolgozásra a földművelésügyi tárcának. Simon Zsolt, a Híd alelnöke azt is kifogásolta, hogy az új szabályok a büntetések kiszabásánál nem tennének különbséget a kisebb és nagyobb üzletek között, ami a kisebb üzletek számára katasztrofális lehet. Egy ezereurós büntetés a pozsonyi szupermarketeknek meg se kottyan, a kisebb falusi üzleteknek azonban komoly érvágást jelent - mondta a volt tárcavezető, aki szintén azt javasolja, hogy a földművelésügyi tárca vonja vissza tervezetét a parlamentből, (mi, TASR, SITA) ^ i" iiwiwiii nniiimprtiiúrnmiMiriiiOT Kevés a betöltetlen munkahely Egy betöltetlen munkahelyre Szlovákiában 115 állástalan jut - derül ki a központi munkahivatal tegnap közzétett jelentéséből. Eszerint december végén csaknem 426 ezer munkanélküli volt az országban, míg a szabad munkahelyek száma 3689. A legtöbb ilyen munkahelyet, 614-et Eperjes megyében kínálták, amit Trencsén (570), Pozsony (504), Nyitra (476), Zsolna (441), Nagyszombat (381) és Kassa megye (355) követett. A legkevesebb állásajánlatot, 347-et Besztercebánya megyében regisztrálták. (TASR)
