Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-12 / 36. szám, kedd

S ajtótájékoztatón tette közzé az Europol a fo­gadási csalásokkal kap­csolatos, 18 hónapon át tartó nyomozássorozat eredményeit. A maffiahálózat feltá­rásában a német, a finn, az osztrák, a szlovén és a magyar nyomozó ha­tóságok vettek részt, s az utóbbi két évben Olaszországban is több élvo­nalbeli és második ligás mérkőzés kapcsán folyik a vizsgálat. A jéghegy csúcsa Rob Wainwright Europol-igazgató hágai beszámolójából kiderült, egy szingapúri kartell az utóbbi évek­ben Európában legalább 380, vi­lágszerte pedig további 300 futball­mérkőzés eredményét manipulálta. Bizonyítékok vannak Bajnokok Ligája-mérkőzések, illetve világ- és Európa-bajnoki selejtezők befolyá­solására is. Az Europol listáján az alábbi or­szágok szerepelnek (zárójelben a bizonyítható bundameccsek szá­ma): Törökország (79), Német­ország (70), Svájc (41), Finnország (32), Magyarország (20), Belgium (19), Horvátország (18), Ausztria (16), Bosznia-Hercegovina (7), Szlovénia (7). Fontos hangsúlyozni: a nyomozók szerint mindez csupán a jéghegy csúcsát jelenti. Ötven liga érintett... Ralf Mutschke, a FIFA biztonsági főnöke januárban úgy nyilatkozott a Reuters brit hírügynökségnek: a fogadási maffia ötven ligát hálóz be, s egyre több bűnözői csoport dönt úgy, hogy pénzét a viszonylag biztonságos, alacsony kockázattal és magas profittal kecsegtető foga­dási csalásba „fekteti be”. „Láttunk már példát arra, hogy a fogadási maffia megpróbált átven­A bundázással gyanúsított magyar bírók. Balra Cs. János, aki nemcsak bíró volt, hanem a Budapesti Labda­rúgó Szövetségben a játékvezetői bizottság irodavezetője, akit a mifocink.blog.hu értesülései szerint egy MTK-játékos szobájában tartóztattak le. Mellette S. Krisztián (aki utóbb veréssel fenyegette a mifocink.blog.hu szerkesztőjét), jobbra pedig L. Kolos. Lengyel Kolos és Selmeczi Krisztián (középen) az Észtország-Bulgária (2-2) mérkőzés előtt. A találkozón mindegyik gól tizenegyesből született. (Fotó: Nemzeti Sport) ni és működtetni egy klubot, s azt felhasználni a mérkőzések manipu­lálására. Ők fizetik a játékosokat és irányítják az igazolásokat. Szövet­ségi és nemzetközi szövetségi szin­ten is megpróbálnak beépülni. A játékvezetőknek az összeköttetéseik révén előrelépési esélyt kínálnak a manipulációért cserébe” - fogal­mazott Mutschke, aki szerint a csalók sokszor hosszabb ideig fi­gyelik a kiszemelt játékosokat, utá­nanéznek, hogy az illető kedveli-e a szerencsejátékokat, esetleg fize­tési nehézségekkel küzd-e, s aztán környékezik meg az ajánlatukkal. Mutschke úgy véli, a rossz anyagi helyzetben lévő klubok könnyű prédát jelentenek a bundamaffi­ának, s a csalóknak kedvez az ala­csony nézőszám is. Ázsiai fogadások Az Europol adatai szerint 425 je­lenlegi vagy egykori futballista, já­tékvezető és funkcionárius érintett a bundaügyben. Németországban már 14 személyt áhítottak bíróság elé, a bundázók összesen 39 év le­töltendő szabadságvesztést kaptak. A nyomozók becslései szerint csak Németországban nettó 8,5 mil­lió eurós nyereséget könyvelhetett el a távol-keleti maffia, bár Chris Eaton, a FIFA egykori biztonsá­gi szakértője szerint ez az összeg elenyésző ahhoz képest, amit va­lójában kerestek az ázsiai csalók a mérkőzések manipulálásával - a maffiózók a felderített haszon száz­szorosát tehették zsebre a vizsgált időszakban. A magyar hatóságok által folytatott nyomozás során kiderült, a csalók esetenként 40 és 600 ezer euró közötti vesztegetési pénzt fizettek; nyereségük pedig ennek az ösz- szegnek a sokszorosa volt. Angeli László, a Központi Nyomozó Fő­ügyészség ügyésze rámutatott: a bűnszervezet arra is kísérletet tett, hogy kifejezetten a mérkőzések manipulálása céljából rendezzen fútballtornát. A szindikátusnak a hierarchiában közvetlenül a szingapúri főnökség alatt elhelyezkedő magyar tagja já­tékvezetőkkel is kapcsolatba lépett, s úgy befolyásolt mérkőzéseket, majd interneten, ázsiai bukméke­reknél tették meg a fogadásokat - idézte Angeli Lászlót a BBC. Ko­rábbi sajtóértesülések szerint a nem­zetközi bűnszervezet magyarországi vezetője a Haladás, az MTK, a Sop­ron és a Szeged egykori játékosa, K. Zoltán, akit az elsők között vettek őrizetbe Magyarországon. Csaló magyar bírók A magyar nyomozók beszámoltak megvesztegetett játékvezetőkről is, akik egy U20-as Argentína-Bolívia (1-0) mérkőzésen tizenhárom per­cet hosszabbítottak - a mindent el­döntő gól a 103. percben született, büntetőből. Azt a meccset Lengyel Kolos vezette, segítője Mocsári Ta­más és Selmeczi Krisztián volt. Fazekas Géza főügyészhelyettes úgy nyilatkozott: a beszervezett játék­vezetők nem tudták előre, milyen eredmény a kívánatos, a bundaszer­vezők ugyanis meccs közben figyel­ték a szorzószámok alakulását, és úgynevezett headseten közvetlenül a bíró fülére mondták, hogy a leg­végén kell születnie a győztes gól­nak... A játékvezető ennek meg­felelően előbb érvénytelenített egy teljesen szabályos találatot, majd extrém mértékben hosszabbított, s végül a 103. percben befújt egy büntetőt... (Erről bővebben: „Csak az fél, akinek van félnivalója”. In­terjú Fazekas Gézával a bundaügy magyar vonatkozásairól. Új Szó/ Focitipp, 2012. március 13.) Lengyel Kolos és társai tavaly feb­ruárban kerültek a figyelem közép­Futballmaffia!! Összefoglalónk a nemzetközi bundaügy legújabb fejleményeiről.

Next

/
Thumbnails
Contents