Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-12 / 36. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. FEBRUÁR 12. Vélemény És háttér 7 Ficónak az is jól jön, ha csak azt sikerül elhitetnie, hogy később már nem lesznek megszorítások Jobb idők jönnek... Miként kell kommunikálnunk a nyilvánossággal abban az esetben, ha a dolgok nem mennek jól, ennek ellenére nem akarjuk elveszíteni a népszerűségünket, mert újabb választások közelednek? TOKÁR GÉZA Ilyen esetben három dolgot érdemes hangoztatni: azt, hogy mi vezetett a válsághoz (és ez jellemző módon valaki teljesen más hibája), kiemelni, milyen keményen dolgoznak a probléma megoldásán, majd kilátásba helyezni a szebb és jobb jövőt. Ezt teszi többek között a Smer is. Ha figyelemmel követtük Robert Fico kormányfő kijelentéseit, az utóbbi pár hétben felfigyelhettünk arra, hogy a miniszterelnök nagyon következetes, amikor Szlovákia gazdasági helyzetét kell értékelni: elmondása szerint az ország nehéz időszakon van túl, de hónapok múlva, a második félévben már érezhető lesz a fellendülés, így nincs ok a pánikra. Ez a kijelentés következetesen, több alkalommal is elhangzott. Abban az időszakban, amikor a magasabb járulékokat széles rétegek érzik meg, fény derül a költségvetési hiányra, a pénzügyi tárcának pedig a valósághoz kell igazítania a kincstári optimizmussal elkészített előrejelzését. A Smer rövid távú kármentést folytat. A pár hónapos távlatban ígért változás egyrészt azt a látszatot kelti, hogy később nem kell számolni komolyabb megszorításokkal, valamint a pillanatnyi felháborodást mérsékli. Másrészt a jobb élet reményét egy külső tényezőhöz - jelen esetben Németországhoz és a német gazdaság helyzetéhez - köti. Ezzel menekülési útvonal nyílik a Fico-kormány előtt, ha valaki később felelősségre vonná a miniszterelnököt a felelődén kijelentésekért. A világgazdaság mellett könnyen pellengérre kerülhet még az ellenzék is, amely foggal-körömmel próbálja megakadályozni a jó szándékú gazdasági reformokat. Akormány kommunikációjának lényege, hogy pár hónap múlva j óbb lesz. Pár hónap múlva is eztfogjuk hallani. A valóságtorzításra és a bombasztikus kijelentésekre már csak azért is szükség van, mert lassan letelik Szlovákia egyeden nyugodt éve: az az időszak, amely során egyeden választás sincs, így a kormánynak semmi sem köd meg a kezét a reformok terén. Ősszel jönnek a megyei választások, a többi párthoz hasonlóan a Smer is meg akarja erősíteni a képviseletét. Ezért az állampolgárok véleménye, megnyugtatása az erős, magabiztos üzenetek révén központi szerepet kap a kormánypárt kommunikációjában. Az elhangzottak függvényében minden bizonnyal az ősszel is ugyanazok a kijelentések fognak elhangozni a miniszterelnök szájából, mint februárban: az előző időszak nagyon nehéz volt, a kormánytól függeden, külső tényezők miatt. Az újonnan bevezetett változások az ország javát szolgálják, a reformok gyümölcseit pedig Szlovákia 2014-ben fogja learatni. Ä kormány kommunikációjának lényege, hogy pár hónap múlva jobb lesz. Pár hónap múlva is ezt fogjuk hallani.- Nefossámán, véget ér a válság (Peter Gossónyi rajza) Nem baj, hogy a magyar kormány nem szokványos módszerekkel próbálkozik, a stílussal van gond Igazhitű dogmatikusok és újítók HORBULÁK ZSOLT Mostanság úgy tűnik, a címben leírt, alapvetően vallási jellegű szót átveszi a közgazdaságtan. A magyar kormány gazdaságpolitikáját szinte kötelező unortodoxnak, nem igazhitűnek, más szóval nem szokvá- nyosnakminősíteni. A második Orbán-kormány- ról az utóbbi szűk három évben sok rosszat mondtak, és kiemelt helyen szerepel a gazdaságpolitikája. Orbán Viktorra már az előző országlása idején ráragadt a nem éppen hízelgő populista jelző. Nem egy olyan hitelesnek ismert közgazdász van, aki a 2002 és 2010 közötti szocialista kormányok enyhén szólva gyenge gazdaságpolitikájának fő okozóját is a Fidesz vezetőjének akkori ellenzéki politizálásában látja. Az, hogy Magyarország gazdasága kényszerpályán mozog, közhellyé silányult, és így elfeledkeznek róla, hogy müyen mély igazságot takar. Csak két példa: Rákosi Mátyás annak idején a vas és acél országáról beszélt. Az 50-es évek elején óriási tőke áramlott a nehéziparba, holott Magyarország a mező- gazdaságra predesztináltatott. De a helyzet ma sem könnyebb, hiszen a központosító uniós gazdaságpolitika miatt még a mai mezőgazdasági kapacitások is leépülnek. Amikor Szlovákia 10%-kal vágtatott, Magyarország csak 2,5%-kal bírt bővülni. A 2012-es +3%, illetve -1%-os arány talán még jobb is, mint az előbbi számpár. És ne feledjük, a szocialista kormány azt a bizonyos 2,5%-ot kiváló külgazdasági környezetben is csak növekvő eladósodottsággal érte el! A Fidesz-kormány valóban sok, nem szokványos intézkedéssel próbálkozik, de a tandíj bevezetését, a szigorú egyetemi értékelést, a 3%-os hiány betartását vagy az eladósodás csökkentésére irányuló sziszifuszi erőfeszítéseket nehéz populistának nevezni. Igen, megszorít, ez pedig csökkenti a növekedési potenciált. Még a különadó sem egyéni találmány, hiszen minden országban bevetett szokás, hogy alkohol-, dohány- és szénhidrogéntermékekre további adók rakódnak, továbbá hogy a monopoljellegű szolgáltatók árképzésére az állam odafigyel. Az egykulcsos személyi jövedelemadó pedig tipikus jobboldali gazdasági eszköz. Nem csoda, hogy a baloldali MSZP, LMP vagy DK erősen kritizálja. A Fidesz gazdaságpolitikája most is vegyes, ahogy sok más uniós országban, de mégis koheren- sebb, mint tíz évvel ezelőtt. A nagyobb baj a módszer és a stílus, ahogyan ezt végrehajtja. Fejjel megy a falnak, az uniónak és a nagyvállalatoknak, amivel oktalanul rossz hírét költi az országnak és megnehezíti saját dolgát. KOMMENTAR Majomparádé NAGYANDRÁS a A szlovák parlament 136 igen szavazattal fogadta el a Gorilla-ügy kivizsgálásáról szóló dokumentumot, melyet a speciális ügyészség készített elő és a belügyminiszter terjesztett be a múlt héten. Ha nem ismernénk a történetet, akár még tapsolhatnánk is, hogy lám-lám, ebben az országban minden a legnagyobb rendben, hiszen a független nyomozóhatóság végzi a dolgát, a politikusok pedig szabad kezet adnak neki. Az igazság ellenben az, hogy a tavalyi év legnagyobb politikai botrányának kivizsgálásában alig sikerült előrelépni. A képviselők a dokumentumot akkora többséggel szavazták meg, amekkorával általában a saját fizetésemelésüket, vagy valamilyen hasonlóan remek anyagot szoktak, ami már önmagában is rettenetesen gyanús. Mi lehet a közös cél? Valószínűleg a lehető leggyorsabban elfelejteni az egész ügyet, a kivizsgálás iratait pedig elsüllyeszteni a legmélyebb fiókba. A parlamentben egyetlen képviselő sem akadt, aki nemmel szavazott volna a belügyminiszter anyagára, ha mást nem, ezzel jelezve, hogy nem elégedett a nyomozás eddigi menetével. Abenyúj- tott anyag szerint ugyanis a mai napig nem találtak egyetlen személyt sem, aki ellen vádat lehetne emelni, azaz az egész Gorilla-ügy kapcsán vagy nem történt egyetlen bűncselekmény sem, vagy egyszerűen képtelenek ezt bizonyítani. Nyilván komoly szerepe van ebben az Alkotmánybíróság tavalyi döntésének, mely szerint az SIS törvénytelenül hallgatta le az immár híres, Vazov utcai lakást, ahol állítólag a Penta vezérei találkozgattakpolitikusokkal. Hiába állította tavaly egybehangzóan Dániel Lipšic korábbi és Robert Kaliňákjelenlegi belügyminiszter, hogy a Gorilla így is kivizsgálható, ma már mindenkiláthatja, hogy annyira azért mégsem. Szépen lassan eljutunk majd oda, mint anno Ivan Lexa kapcsán: mindenki tudta, hogy ő volt a legrosszabb ember az egész Mečiar-rend- szerben, de bíróság egyetlen esetben sem tudta kimondani a bűnösségét. így aztán nem csoda, hogy az embereknem bíznak az igazságszolgáltatásban. AGorilla-ügynemjöttjól egyetlen politikai csoportnak sem, hiszen a jobboldal komoly veszteséget szenvedett el miatta, s bár Robert Fico nem veszített támogatókat, mégis ő az egyetlen aktív csúcspolitikus, aki állítólag járt a hírhedt lakásban. Azon politikai alakulatok, melyek pedig még nem léteztek az ügy idején, tehát az SaS és az Egyszerű Emberek, nem tudtak kritikus tömeget megszólítani a Gorilla-aktával. A lakosság a politikai elittől úgy általában fordult el, és a mostani jelentés sem adja vissza a politikusokba vetett hitet. Aztán persze még mindig ott van az a sci-fi verzió, hogy az egész Gorilla-ügy csak titkosszolgálati játék volt, minimális valóságtartalommal, sok mesével, és néhány felhasznált, jóhiszemű újságíróval. De ebben az esetben is illene bűnösöket találni, csak mondjuk az SIS háza táján. De mint tudjuk, nálunk a titkosszolgálatot vagy annak vezetőit sem szokás felelősségre vonni. És ezzel valószínűleg be is zárult a kör. FIGYELŐ Magyar fa, román fa Nacionalizmus miatt szünetelteti Az év fája Európában verseny romániai megszervezését a Csíkszeredái Polgár- Társ Alapítvány. Az első évben a csíkszentléleki hárs nemcsak Romániában lett az év fája, hanem az európai díjat is megnyerte, a második esztendőben a köpeczi szil lett a romániai győztes, és Európában a második. Mindként esetben magyarlakta faluban található fáról van szó. Már az első évben elkezdődött, a másodikban pedig fokozódott a verseny nacionalista megközelítése. „A verseny már nem a környezetvédelemről szólt, sokan azzal kampányoltak, hogy nyeljen a magyar fa, vagy nyeljen a román fa. Már ún. fantom e-maü címekről is szavaztak, a sajtóban pedig vita kerekedett arról, hogy történhet, hogy Eminescu fája helyett egy ötszáz fős falu fája nyer” - nyilatkozta Potozky László, a szervező alapítvány igazgatója, (székelyhon.ro) „Magyarok porcelánboltja” Kijelentései egyszerre bu- gyuták, hibásak és sértőek-ír- ta a Kárpáti Igaz Szó Szanyi Tibpr MSZP-s képviselő kijelentéséről, hogy aki Románia állampolgára, az egyben román is. „Mi, külhonba rekedt magyarok képtelenek vagyunk feldolgozni, lenyelni, ha Magyarországon leromá- noznak, leszerbeznek, leszlo- vákoznak, leukránoznak bennünket. Ez egyenértékű azzal, mintha az anyánkat szidnák” - áll a lap vezércikkében. A kolozsvári Transindex hírportál pedig Sárgarépa-díjat adott Szanyi Tibornak, mert „elefántként viselkedik a határon túli magyarok porcelánboltjában”. (ú)
