Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-09 / 34. szám, szombat
Szkopeloszi mesék 2013. február 9., szombat, 7. évfolyam, 6. szám III. Richárd király számítógépes módszerrel kialakított műanyag hasonmása (Fotók: tasr/ap, sita/ap) A bosworth-i csata ábrázolása James Doyle: A Chronicle of England című könyvében III. Richárd legkorábbi fennmaradt portréja. Az ismeretlen festő műve (1520 körül) egy kortárs arckép másolata. A londoni Society of Antiquaries tulajdona. A Leicesteri Egyetem kutatócsoportja az arcmás bemutatója előtti napon jelentette be, hogy a lelet archeológiái vizsgálata és a DNS-minták összevetése alapján „kétséget kizáró bizonyossággal" III. Richárd csontváza került elő tavaly ősszel a városi tanács szociális ügyosztályának parkolója alól Nem kelti zsarnok benyomását III. Richárd arcmása III. Richárd emlékköve a leicesteri székesegyházban nem egy zsarnok arca - így kommentálta a nagy-britanni- ai III. Richárd Társaság egyik tagja a XV. századi Plantagenet-királyról a szervezet által készíttetett, kedden Londonban bemutatott arcmást. A Bosworth csataterén 1485-ben, 32 éveseit megölt uralkodó földi maradványait éppen az előző nap azonosították hivatalosan az egykori harcmezőhöz közeli Leicester egyetemének kutatói. A kutatók a maradványokat CT-vizsgálatok- nak vetették alá, és mindenekelőtt DNS-mintát vontak ki a csontvázból. Ez utóbbi bizonyult döntő jelentőségűnek. A kutatás e fejezetének főszereplője egy kanadai születésű londoni műbútorasztalos, Michael Ibsen volt, akiről a történészek kiderítették, hogy Richárd nővérének, Anna hercegnőnek egyenes ági leszármazottja. Ibsen - akit saját bevallása szerint megdöbbentett soha nem sejtett rokoni kapcsolata a néhai uralkodóval - a kutatócsoport kérésére DNS-mintát szolgáltatott, a minta pedig a Leicesteri Egyetem szakértőinek hétfői bejelentése szerint egyértelmű egyezést mutatott a parkolóban talált maradványok DNS-szekvenciájával. A világszerte tudományos szenzációként fogadott bejelentés szerint a közép-angliai nagyváros tanácsának parkolója alól tavaly ősszel kiásott csontváz az 528 éve halott királyé. A több hónapig tartó azonosítási folyamattal párhuzamosan készült az utókor által szinte ördögi gonoszsággal vádolt Richárd király műanyag hasonmásának kialakítása számítógépes módszerrel. Az arcmás elkészítéséhez felhasználták a koponyáról készült CT-felvételt, és a számítógép ennek segítségével alakította ki rétegről rétegre a virtuális arcizmokat, a szemeket, az enyhén ívelt orrot, a homlokot és a bőrt. Az így elkészült digitális kép alapján készítették el a Richard III Society szakértői a műanyag szobrot, amely határozott arckifejezésű, ugyanakkor megnyerő fiatalembert ábrázol. „Nagyon jóképű ... sajnálom, de ez egyáltalán nem egy zsarnok arca” - mondta a társaság kutatásvezetője, Philippa Langley a Channel 4 brit kereskedelmi televíziónak, amely a király feltételezett földi maradványainak fellelése óta követi kameráival az eseményeket. Philippa Langley szavai arra a vitára utalnak, amely szinte Richárd halálának pillanata óta dúl a néhai angol király személyiségéről. A modern történetírás egyre inkább elfogadott álláspontja szerint a bosworth-i csata után trónra került, 118 évig uralkodó Tudordinasztia máig ható propaganda- kampánya - és nem utolsósorban a nyomtatott formában 1597-ben, vagyis a csata után több mint egy évszázaddal kiadott, hírhedt Shakespeare-királydrámából kibontakozó démoni kép - a fő felelős azért, hogy Richárdot az utókor gyakorlatilag a megtestesült gonoszként, testi-lelki szörnyetegként őrizte meg emlékezetében. A Leicesteri Egyetem kutatócsoportja az arcmás bemutatója előtti napon jelentette be, hogy a lelet archeológiái vizsgálata és a DNS- minták összevetése alapján „kétséget kizáró bizonyossággal” III. Richárd csontváza került elő tavaly ősszel a városi tanács szociális ügyosztályának parkolója alól. Itt állt annak idején az a ferences kolostor, amelynek kerengőjében elhantolták a királyt, az utolsó olyan angol uralkodót, aki csatában esett el. Amikor VIII. Henrik a Rómával történt szakítás után feloszlatta az angol szerzetesrendeket, ez a rendház is az enyészeté lett, Richárd itt eltemetett földi maradványainak sorsa és főleg pontos holléte pedig a mostani azonosításig rejtély volt a történet- tudomány számára. A királyt a leicesteri kutatók munkájának tanúsága szerint végül is nem távolították el a sírból, de az is nagy bizonyossággal feltételezhető, hogy Richárdot nem királyoknak kijáró méltósággal temették el. A feltárást és az azonosítást elvégző tudóscsoport szerint a sírban nem volt nyoma koporsó vagy lepel maradványainak, és a test előtt szorosan egymáshoz illeszkedő csuklók arra vallottak, hogy III. Richárdot megkötözött kézzel vetették a sírgödörbe. A királyt egy későbbi időpontban, méltó tiszteletadás mellett, valószínűleg a leicesteri katedrálisban helyezik végső nyugalomra. (MTI)
