Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-08 / 33. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. FEBRUÁR 8. Kultúra 9 A vendégek között van Juliette Binoche, Jeremy lrons, Matt Dämon, Nicolas Cage és Jude Law is Berlinale teljes gőzzel előre Berlin. Tegnap kezdődött és február 17-ig tart a Berlini Nemzetközi Film- fesztivál, a Berlinale, amelyen a legjobb film­nek járó Arany Medvéért, valamint a főbb alkotói kategóriákban kiosztott Ezüst Medvékért vetél­kednek a művek. Magyar alkotás nem szerepel a versenyprogramban. ÖSSZEFOGLALÓ A Berlinale a cannes-i és a velencei mellett a legjelentő­sebb az A kategóriás filmfeszti­válok sorában. Idén 400 fölé emelkedett a meghívott művek száma. A versenyfilmes szekci­óba 23 produkciót válogattak be a szervezők Dieter Kosslick fesztiváligazgató vezetésével, ebből azonban négy versenyen kívül szerepel a kínálatban. Köztük van a szemle zsűrielnö­ke, Vong Kar-vaj legújabb, The Grandmaster című munkája. A Berlinale a világ legna­gyobb filmes közönségfesztivál­ja, évről évre mintegy 300 ezer látogatót vonz. A fő helyszín a Berlinale Palast, a filmeket azonban a város több pontján is vetítik. A filmpalotában napon­ta legalább három bemutatót tartanak, és itt csíphetik el a ra­jongók a vörös szőnyegre érke­ző filmcsillagokat, rendezőket is. Idén a német fővárosba vár­ják többek közt Juhette Bi- noche-t, Jeremy Ironst, Matt Damont és Amanda Seyfriedet, de elkíséri filmjét Nicolas Cage, Jude Law és Sbia LeBeouf is. A fiatalabb rajongók találkozhat­nak a Harry Potter-filmekből ismert Rupert Grinttel. Az egykori vasfüggöny mö­gött készült filmek túlsúlya jel­lemzi szakértők szerint az idei Vong Kar-vaj kínai filmrendező, zsűrielnök két másik döntnök- kel, az iráni-amerikai Shirin Neshattal és a dán Susanne Bierrel (TASR/AP-felvétel) Nagy legendák is felvonulnak Nem csak a jelenlegi fiatal nagy sztárok vonulnak majd fel a berlini vörös szőnyegen. A Berlinale vendége lesz Anita Ek- berg, Catherine Deneuve, Isabelle Huppert és Jane Fonda is. Kamera-díjjal tüntetik ki Isabella Rossellinit. Catherine De­neuve, a francia filmművészet nagyasszonya Emmanuelle Bercot rendező Elle s’en va (A magam útján) című filmjét kí­séri el Berlinbe. Német-francia-belga koprodukció a La Reli- gieuse (Az apáca) című film Guillaume Nicloux-tól. Két fő­szereplője Martina Gedeck és Isabelle Huppert - a filmnek az utóbbi csinál majd reklámot a német szemlén. Anita Ekberg hálás vendége a fesztiváloknak, így volt ez annak idején a Po­zsonyi Nemzetközi Filmfesztiválon is, ahol élvezetesen eleve­nítette fel Az édes élet című Fellini-filmmel kapcsolatos élmé­nyeit. Ha megérkezik, Berlinben is biztosan élvezettel lép bele emlékeivel a filmtörténet legendás Trevi-kútjába. (tb) Berlinale versenyfilmes prog­ramját, ahová orosz, lengyel és kazah film is meghívást kapott. Ezekről korábban már beszá­moltunk. Most nézzük az egyéb kínálatot. Különösen nagy várakozás övezi az iráni rendező, Dzsafár Panahi Parde (Zárt függöny) című alkotását. A filmest az ult­rakonzervatív teheráni rezsim üldözi, börtönnel sújtotta, most házi őrizetben van. Kivándorlókról szól a Gold című német eposz Thomas Ars- lan rendezésében. A film fősze­replője a Berlinale egyik „ked­vence”, Nina Hoss. Versenybe száll az Arany Medvéért Steven Soderbergh amerikai rendező Side Effects című filmje Jude Law, Rooney Mara és Catherine Zeta-Jones főszereplésével, va­lamint Fredrik Bond rendezése, a The Necessary Death of Char­lie Countryman, amelyben a németek szintén nagy kedven­ce, Til Schweiger látható. Arany Medvét nyerhet a Lay- la Főúrié című dél-afrikai drá­ma is, amely egy gyerekét egye­dül nevelő anyáról szól. Fősze­replői között van a német Au­gust Diehl, a filmet Pia Marais rendezte. A versenyprogram­ban szerepel Gus Van Sant leg­újabb filmje is, a Promised Land Matt Damon és Frances McDor- mand főszereplésével. A fesztiváligazgató rendező­ként is elismert világhírű filme­sekből válogatta össze a zsűrit. „Azért vagyunk itt, hogy az al­kotásokat szolgáljuk, nem pe­dig azért, hogy megítéljük őket” - szögezte le Vong Kar-vaj, aki tegnap, a megnyitó előtti sajtó- tájékoztatón elmondta: arra kérte társait, hogy a jót keressék a versenyfilmekben. .Azokat a műveket szeretnénk méltá­nyolni és elismerni, amelyek inspirálnak és megérintenek minket”-mondta. (MTI) A magyar rocktörténet legőrültebb alakja érkezik jövő kedden Pozsonyba Waszlavik Gazember László a Deja vu klubban AJÁNLÓ Pozsony. A magyar avan- gárd rockzene egyik ikonja lá­togat fővárosunkba, annak is a közepébe, még pontosabban a Magyar Intézetbe jövő kedden, február 12-én. Polgári neve Waszlavik Lász­ló József, tanult hivatása elekt­romérnök, de persze sem nevé­vel, sem foglalkozásával nem (Képarchívum) volt elégetett, ahogy ez művészembereknél oly gyako­ri. Felvette hát a Waszlavik Gazember Petőfi Velorex Sá­mán Ullmann Mónika László művésznevet, amely az évtize­dek alatt gyakran módosult, ál­talában bővült. És felcsapott zenésznek. Fő hangszere a tangóhar­monika, de gyakorlatilag bár­mit meg tud szólaltatni a fűszáltól a petrencés rúdig. Már a nyolcvanas években cso­dabogárnak számított, rövid ideig tagja volt a Bizottság, a Beatrice és a Vágtázó Halott­kémek zenekaroknak, bár sze­rintünk - reméljük, nem sértő­dik meg ránk emiatt - inkább csak amolyan színpadi látvá­nyosságként funkcionált. Az­tán Csiga Biga néven saját együttest alapított, külön bejá­ratú stílusát pedig JOP-nak ne­vezte el (jazz, opera, púnk). Nem sokkal később már ke­let-európai rocksámánként aposztrofálta magát, amire né­hány nyugati koncertszervező iroda is vevő volt, sőt 1987-ben Global Shaman Maxi címmel Münchenben jelent meg első lemeze. A 90-es évek elején Waszla­vik érdeklődése a magyar nép­zene felé fordult, fesztiválokat szervezett hagyományápoló céllal, és saját kazettái mellett népzenei kiadványok megje­lentetésénél is bábáskodott. A bizarr zenélés mellett főleg őrült találmányaival került be már anno a szocialista magyar televízióba, amely nem tudott ellenállni például azoknak a speciális úszásnemeknek, ame­lyeket Waszlavik fejlesztett ki. Ezeket mi sajnos nem tudjuk szavakkal kifejezni, a mester azonban tudomásunk szerint írásban is lefektette a mozdu­latkombinációk sorát. Erre is fény derülhet a po­zsonyi esten, amelynek házi­gazdája immár hagyományo­san a Deja Vu zenekar, és ame­lyen Waszlavik László a követ­kezőket tervezi: „Tangóharmonikán van egy jó, egyszemélyes produkcióm, szerelmes, betyár-, bor-, kato­nadalok, tájegységi blokkok. Videóprojektoron klipeket is tudok vetíteni. Nemrég megje­lent könyvem is szóba kerül­het, ennek mindenféle fejezete van, rocktörténeti visszaemlé­kezések, speciális úszások is­kolája, elméleti fejezetek, pél­dául, hogy mi a magyar a ze­nében, hazai zenetörténet, sa­többi. ” Talán mondanunk sem kell, hogy bennünket leginkább ez utóbbi, azaz a satöbbi érdekel. Például az a kevesek által ismert történet, mely szerint a Sziget fesztivált eredetileg Waszlavik és Nagy Feró közösen találták ki, aztán Feró kihátrált, Müller Péter Sziámi pedig lecsapott az ötletre. Aki tehát kíváncsi Waszlavik László korántsem szokványos előadására, látogasson el a De­ja vu klubestre a Pozsonyi Ma­gyar Intézetbe (Palisády 54). Kezdés 19 órakor, a belépés in­gyenes. (juk) RÖVIDEN Zár a Mednyánszky-tárlat Pozsony. Már csak három napig látható, február 10-én ugyanis zár a Pálffy-palotában a Bőröndnyi rajz című kiállítás, melynek kurátora Kiss-Szemán Zsófia művészettörténész. A Pozsonyi Városi Galéria tárlatának alcíme: Mednyánszky László - a rajz mint vizuális napló. A kiállítás a Liptószentmik- lósi Galéria gyűjteményét dolgozza fel, s egy bőröndnyi Med­nyánszky László-rajzot tár a közönség elé. A rajzok, vázlatok egy-egy festmény köré csoportosítva láthatók, s azt mutatják be, hogy a művész milyen sokféle módon közelítette meg a festmény figurális témáját, vagyis az alakokat, (tb) Huszonötmilliárd eladott zeneszám New York. A huszonötmilliárdodik zeneszám eladását ünnepli az Apple cég iTunes zeneboltja, amely tízezer eurós ajándékkártyával lepte meg a mérföldkövet jelentő dal letöl­tőjét. A Hannoverben élő 22 éves Phillip Luepke a brit lemez­lovas, Chase Buch Monkey Drums című számát töltötte le az online zeneboltból. Az Apple 2003-ban indította el iTunes boltját. Az online üzlet katalógusában több mint 26 millió zeneszán sorakozik, amelyekből 119 országban válogathat­nak a felhasználók. (MTI) Elhunyt Yoda megalkotója Los Angeles. 98 éves korában elhunyt Stuart Freebom brit maszkmester. Neki köszönheti a vüág a Csillagok háborúja- filmek szőrös Csubakkáját, hájas Jabbáját és manószerű Yo- dáját, valamint a 2001 - Űrodüsszeia majmos jelenetének szereplőit. A legenda szerint Freebom részben Einsteinről, részben önmagáról mintázta Yoda vonásait. (MTI) Nem mehet New Yorkba a Szarajevói Haggada A múzeum a daytoni békeszerződés áldozata MTl-HÍR Szarajevó. Visszautasították a Metropolitan múzeum meg­hívását, és nem engedik New Yorkba szállítani a Szarajevói Haggadát, a zsidóság történe­tének egy részét elbeszélő, hat­száz éves szent könyvet a bosz­niai műkincsvédelem ületéke- sei. A boszniai Nemzeti Műkin­csvédelmi Bizottság képviselő­je bejelentette, hogy nem adják kölcsön a haggadát, mert kiállí­tóhelye, a Boszniai Nemzeti Múzeum státusa hónapok óta rendezetlen. A New York-i mú­zeum meghívásának visszauta­sításával a kormányra kíván­nak nyomást gyakorolni, hogy lépjen közbe, és mentse meg a Nemzeti Múzeumot, amelyet anyagi támogatás híján be kel­lett zárni. A Szarajevói Haggada a mú­zeum legértékesebb darabja, biztonsági okokból eddig is évente csak négy napon át le­hetett megnézni. A Nemzeti Múzeumon kívül hat további kulturális intéz­mény lett a boszniai háborút lezáró 1995-ös daytoni béke- szerződés áldozata, ugyanis az nem írta elő a kulturális tárca létrehozását, így a kulturális örökség védelme felügyelet és anyagi támogatás nélkül ma­radt Boszniában. A Nemzeti Múzeum évekig ad hoc adományokból tartotta fönn magát, és stábja egy évig fizetés nélkül is vállalta a mun­kát, ám tavaly októberre min­den reményüket feladták, és bezárták az épületet. Szaraje­vói diákok a múzeum oszlopai­hoz láncolták magukat tiltako­zásul, de a rendőrség eltávolí­totta őket. Azóta semmi fejle­mény nem történt az újranyitás ügyében. A Barcelonában született haggadát, amely a zsidó nép egyiptomi rabszolgaságból me­nekülését beszéli el, a pogro- mokidején 1492-ben kimenekí­tették Spanyolországból, ahon­nan Itálián keresztül került Sza­rajevóba. A könyv 16,5-ször 22,8 centiméter nagyságú, több mint száz, kézzel írott perga­men lapból áll. Értékét hétmil­lió dollárra becsülik. A hétmillió dolláros könyvecske (Képarchívum

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents