Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-08 / 33. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2013. FEBRUÁR 8. www.ujszo.com ■BBi Magdolnás feszültség Dublin. Feszültség támadt az ír kabinetben: a kisebbik kormánypárt bírálta Enda Kenny miniszterelnököt, amiért még mindig nem kért bocsánatot az állam nevében az egykori hírhedt Magdolna-moso- dák áldozataitól. Mintegy 30 ezer nő a 20. században éveken át egyházi mosodákban dolgozott fizetés nélkül, rossz körülmények és bántalmazások közepette, s többen bele is haltak. A magdolnás nők- többnyire prostituáltak, leányanyák- ügye 1993-ban kapott nyilvánosságot, amikor az egyik mosodában meghalt 155 nő holttestét jeltelen sírokban megtalálták és exhumálták. Peter Mullan 2002-es filmje, A Magdolna nővérek a nemzetközi figyelem középpontjába helyezte az ügyet. (MTI) Viszály Kadhafi miatt Hága. A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) felszólította Líbiát, adja ki a Kadhafi-rendszer kémfőnökét, Abdullah asz-Sze- nússzit. Az ICC szerint Líbia köteles kiadni őt, hogy felelősségre vonhassák a Kadhafi ellen felkelt lakosokkal szembeni tömeggyilkosságokért, emberiesség elleni bűntettekért való felelőssége miatt. Az ICC összeütközésbe került a líbiaihatóságokkal, amelyek saját hatáskörükben akarnak ítélkezni Szenússzi és Szeif al-Iszlám Kadhafi, az egykori diktátor fia fölött, akit szintén Líbiában tartanak fogva. (MTI) Csempészett sperma Náblusz. Érdekes botrány kerekedett Izraelben: egy művi megtermékenyítéssel foglalkozó palesztin orvos azt állítja, izraeli börtönökből kicsempészett spermával termékenyíti meg a palesztin foglyok feleségeit, és már öt nő esett teherbe ily módon. Az izraeli börtönhatóságok lehetetlennek, független szakértők viszont lehetségesnek tartják az eljárást. Szalim Abu Khaizaran azt állítja, eddig 40 adag spermát gyűjtött be izraeli börtönökben raboskodó palesztinoktól, és 22 feleséget vetett alá művi megtermékenyítésnek, közülük öt esett teherbe, és egy már világra is hozta gyermekét. A minták szállítási nehézségei miatt az eredményességi ráta alacsony a nyugati klinikákéhoz képest. Az orvos térítésmentesen végzi szolgáltatását a foglyokkal való szolidaritásból. (MTI) Magyarország támogatja a székelyföldi autonómiatörekvéseket - nem a magyarok kezdték a zászlóháborút Román-magyar diplomáciai háború Székely zászlós tüntetés Sepsiszentgyörgyön (Fotó: erdely.ma) Bukarest/Budapest. Kiutasíthatják a bukaresti magyar nagykövetet Romániából, a Ponta-kormány Németh Zsolt kijelentése miatt háborog. Az újabb feszültség senkinek sem jó, különösen a romániai magyarságnak árt. ÖSSZEFOGLALÓ Martonyi János külügyminiszter szerint Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet semmi olyat nem mondott a székely- földi autonómia kérdéséről, ami ne lenne azonos a kormány álláspontjával. „Székelyföld autonómiájának témájában a magyar kormánynak 22 éve világos az álláspontja: ha egy közösség többsége valamilyen autonómiaformát igényel, és ezt demokratikus úton kifejezi, a többségnek figyelembe kell vennie ezt az igényt.” A székely zászló ügyéről Martonyi azt mondta, Magyarország partner a helyzet rendezésében. Kétségtelen, hogy jelenleg ebben Románia tud lépni, a zászlókitűzés miatti eljárásokat abba kellene hagynia. Martonyi hozzátette: higgadtan kell kezelni a helyzetet, nem pedig abban a légkörben, amelyben a román média foglalkozik veleje- lenleg. Kiemelte, nagyon fontos, hogy „a zászlóviadalt nem mi kezdtük”. Előző nap, szerdán Füzes Oszkárt, Magyarország bukaresti nagykövetét Titus Corlate- an román külügyminiszter a diplomáciai szokásjog megsértésével vádolta meg, és kilátásba helyezte kiutasítását, ha a nagykövet nem tér vissza „megbízatása keretei közé”. Corlatean nehezményezte, hogy a magyar nagykövet, egy hírtelevízió vendégeként, újságírói kérdésre válaszolva Magyarország támogatásáról biztosította a székelyföldi autonómiatörekvéseket. A román külügyminisztérium szerdán bekérette a magyar nagykövetet, és közleményt is kiadott, amelyben elfogadhatatlannak nevezte Németh Zsolt beavatkozását. Erre a magyar külügyminisztérium közleményben reagált, hangsúlyozva: a kisebbségijelképekhaszná- latának akadályozása ügyében kialakult helyzet megoldásának kulcsa Románia kezében van, a romániai magyarságnak jogában áll használnia szimbólumait, ezért Magyarország támogatja a székely zászló használatát. Németh Zsolt kedden részt vett azon az ünnepségen, amelyen Budafok-Tétény polgár- mesteri hivatalának falára kitűzték a székely lobogót. A külügy parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: azáltal, hogy Kovászna és Hargita megye kormánymegbízottai körlevélben tiltották meg a székely zászló kitűzését, „szimbolikus agressziónak^vagyunk szemtanúi”. Németh arra buzdította a magyarországi önkormányzatokat, hogy szolidaritást vállalva a székelyföldi településekkel, tűzzék ki a székely zászlót, ami az autonómia melletti kiállás lesz. Erre reagálva mondta szerdán Victor Ponta kormányfő: Románia nem tűri el senkitől a kioktatást, hogy hogyan alkalmazza a törvényeit. Németh visszaüzent Ponténak: „Európában amit a törvény nem tilt, azt lehet. Romániában nem tiltja semmilyen törvény a székely zászló használatát. Ilyen értelemben az európai normákat, a jogállami normákat - attól függetlenül, hogy a román miniszterelnök mit tűrésmit nembiztosítani kell.” Frunda György RMDSZ-es politikus, Ponta kormányfő tanácsadója szerint a vita rendkívüli módon árt a romániai magyarságnak, különösen most, amikor küszöbön áll az alkotmány módosítása és a régiók átrajzolása. Kelemen Hunor szövetségi elnök is úgy vélte, nem használnak a magyarságnak a Németh Zsoltéhoz hasonló kijelentések, a székely zászló ügyét pedig nem a magyarországi politikusok fogják megoldani. (MTI, NOL, ú) A mostani csúcson kellene befejezni a novemberben megkezdett vitát Kevesebb pénzből kell jobban gazdálkodnia az uniónak Nálunk is kitűzték a székely zászlót Pozsony. Ipolynyéken a székelyekkel való szolidaritás jegyében került fel a település önkormányzatának épületére az első székely zászló Szlovákiában. Hrubík Béla polgármester a falu zászlajának helyére, a vonatkozó törvények alapján kötelezően ott lévő szlovák zászló mellé tűzte ki. Ennek kapcsán elmondta: sok közeli barátja van a Székelyföldön és ezért természetesnek érzi, hogy ezzel a gesztussal is közösséget vállal ott élő testvéreivel. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A korábban meghirdetettnél két és fél órával később kezdődött tegnap a rendkívüli EU-csúcs, mert nem készült el időre az új Rompuy- javaslat. A kétnapos értekezlet fő célja: elvégezni az utolsó simításokat a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós keretköltségvetésre (MFF) vonatkozó kompromisszumos javaslaton. Tavaly november végén erről már rendeztek egy rendkívüli EU-csúcsot, de akkor csak a közelébe tudtak kerülni a megállapodásnak, teljes körű egyetértésre nem jutottak, márpedig a döntéshez valamennyi tagállam egyöntetű támogatására van szükség. Ha az megszületik, a folyamat még mindig nem ér véget: a keretköltségvetést az Európai Parlamentnek (EP) is el kell fogadnia. Az új számokat tartalmazó javaslatot Hermán Van Rompuy- nak, a tagországok állam- és kormányfői alkotta Európai Tanács elnökének kellett a vezetők elé terjesztenie. A délutáni értesülések szerint a javaslat a tényleges kiadások terén további mintegy 30 milliárd euróval, alig 900 milliárd euró fölé csökkentené az említett időszakra vonatkozó teljes büdzsét. A csúcs esti kezdete előtt háromoldalú egyeztetést tartott a büdzséről Francois Hollandé francia elnök, Mario Monti olasz és Mariano Rajoy spanyol kormányfő. Hollandé szerda este Angela Merkel német kancellárral folytatott megbeszélést ugyanebben a témakörben. És külön egyeztettek a hivatalos kezdet előtt a a kohézió barátainak nevezett, 15 uniós tagállamot tömörítő csoport vezetői is. Ezek nem értenek egyet a kohéziós alapok megnyirbálásával, álláspontjuk szerint az uniós büdzsé ne legyen igazságtalan az úgynevezett felzárkózó, kohéziós térségekkel, amelyek bruttó hazai terméke nem éri el az unió átlagának hatvan százalékát. Az EU 69 elmaradott régiója közül 40 olyan országban van, amely maga is az elmaradott kategóriába tartozik. Robert Fico szlovák kormányfő az elutazása előtt azt nyüatkoz- ta, Pozsony számára a büdzsé tervezete lényegében elfogadható, mert Szlovákia kétszer annyi forrásra számíthat az EU- tól, mint amennyit befizet. Visszatérve a keretszámokhoz: novemberben 971 milliárd eurónál tartott az EU-büdzsé főösszege (hét évre, 28 tagállamra, már a horvátokkal is számolva), ami reálértéken kevesebb, mint az előző hétéves pénzügyi keret. Úgy tudni, elsősorban Nagy-Britannia, Hollandia és Svédország nyomására a tényleges kifizetésekből további 30 milliárd eurós, a pénzügyi kötelezettségvállalások szintjén pedig 15 milliárd eurós csökkentést készült javasolni Van Rompuy (a hétéves tervezés, a pályáztatás és az utófinanszírozás rendszere miatt mindig van különbség a kötelezettségvállalások és a tényleges kifizetések között). A további szűkítés valószínűleg az európai szintű infrastrukturális projekteket, az uniós adminisztrációt, valamint a bel- és külügyi kiadásokat érinti. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az Eurocsoport korábbi elnöke a találkozó előtt azt mondta, katasztrofális külső hatása lenne a még törékeny pénzpiacokra, ha most sem születne megállapodás a hétéves büdzséről. A tárgyalások kilátásairól egy névtelenséget kérő uniós diplomata úgy nyilatkozott, lehetséges egyezségre jutni, de nincs garancia a sikerre. Szerinte téves az a megközelítés, miszerint nem tragédia, ha nincs megállapodás, mert akkor is lehet folytatni a tárgyalásokat, és arra is van szabály, hogyan tovább, ha nincs elfogadott hétéves keretköltségvetés. Úgy vélte, ez felfordulást okozna, az MFF végrehajtásáról szóló konkrét jogszabályok szerinte így is csak 2014 közepére készülnek majd el. (MTI, TASR, ú) Új választások Tunézia mély válságban Tunisz. Az arab tavaszt kirobbantó országban tegnapra sem nyugodtak meg a kedélyek. A kormánykoalíció legnagyobb pártja, az iszlamista en-Nahda (Újjászületés) tegnap elutasította, az ellenzéki pártok pedig üdvözölték Hamdi Dzsebali miniszterelnök j avaslatát egy szakértői kormány felállítására. Dzsebali szerda este jelentette be: a lehető leghamarabb megrendezendő választásokig szakértői kormányt alakít. A zűrzavar oka az, hogy szerda reggel meggyilkolták az ellenzék egyik vezető politikusát, ami mély válságba sodorta az észak-afrikai országot. A közép-tunéziai Gaf- szában lelőtt Sokri Béláid jelképes gyászszertartásán az iszla- mistaellenes tüntetők ismét összecsaptak a rendőrökkel. A fővárosban is megerősítették a rendőri jelenlétet. Az ellenzéki pártok felszólították az embereket, hogy tartózkodjanak az utcai megmozdulásoktól, de ennek nem volt sok foganatja. Továbbra sem tudni, ki követte el a gyilkosságot. (MTI) Kétoldalú tárgyalások Keménykedő ajatolláh Teherán. Elutasította Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatolláh tegnap a Teherán vitatott atomprogramjáról szóló kétoldalú, közvetlen tárgyalásokra vonatkozó amerikai javaslatot. „Egyes naiv embereknek tetszik az Amerikával való tárgyalás ötlete, pedig a tárgyalások nem oldják meg a problémát.” Hamenei az iráni légierő tisztjei és katonái előtt keménykedett: „Ha valaki ismét amerikai kormányzást akar az országban, a nemzet szembe fog vele szállni.” Washington szerdán megerősítette, hogy újabb szankciókat dolgozott ki Irán ellen. Néhány nappal korábban, a müncheni nemzetközi biztonsági értekezleten Joe Bi- den amerikai alelnök azt javasolta, hogy a hat nagyhatalommal folytatott tárgyalások keretében tartsanak közvetlen megbeszéléseket is. Sok megfigyelő szerint iráni-amerikai enyhülés nélkül nem lehetséges a megállapodás az iráni atomprogramról. (MTI)
