Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-07 / 32. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. FEBRUÁR 7. Vélemény És háttér 7 Most egy újraválasztott Obama egy újraválasztott Netanjahuval áll szemben Se veled, se nélküled Taktikai meg stratégiai ér­deke is a zsidó államnak, hogy ne hagyjon kétséget afelől, amit látszólag el akar titkolni. Úgy hajt vég­re külföldi katonai akció­kat, hogy sosem ismeri be, de mindenkivel tudatja: ő áll a háttérben. MALINAK ISTVÁN Az egy héttel ezelőtti, Szíria elleni légi csapás csak azzal lóg ki a sorból, hogy Ehud Barak vé­delmi miniszter Münchenben közvetve vállalta a felelősséget a támadásért. És az Aszad-rezsim is beismerte, hogy lebombázták. De pl. a tavalyi szudáni, egy fegyverszállító konvoj ellen vég­rehajtott bombázást máig nem ismert el a zsidó állam, csupán éreztette: nem engedi, hogy korszerű, orosz fejlesztésű esz­közök jussanak el a Hezbollah- hoz vagy a Hamászhoz. A zsidó állam 2007-ben is megtámadta Szíriát, egy titkon épülő atom­reaktort rombolt le. Damasz­kusz akkor nem tiltakozott. Egy­részt azért, mert azzal beismerte volna, hogy megsérti az ENSZ- határozatokat, másrészt nyil­vánvalóvá vált volna, hogy kép­telen katonailag visszavágni. A múlt heti támadás körül is nagy még a titkolózás, nem tud­ni, hogy egy, a libanoni Hezbol- lahnak rakétákat szállító konvoj volt-e a célpont, mint Izrael állít­ja, vagy egy Damaszkuszhoz kö­zeli katonai kutatóközpont - ahol esetleg vegyi fegyverek fej­lesztésével is foglalkoztak -, amint Aszadék állítják. Több amerikai lap úgy véli, hogy mindkettő, s a támadásról előre értesítettéka Fehér Házat. Ezt az akciót Aszad elnök valószínűleg azért ismerte be, hogy megpró­báljon valamiféle együttérzést, Izrael-ellenes álláspontot kicsi­karni arab szomszédjaitól, ame­lyek elítélik őt a majd két éve dú­ló polgárháború miatt. Miért ez az izraeli taktika? A zsidó állam valószínűleg az atomfegyverprogramján vehe­mensen dolgozó Irán számára is demonstrálni akarta, hogy ké­pes mérnöki pontosságú akciók végrehajtására. Érdekes megfi­gyelni, mit lebegtetnek az izraeli kommentárok. A szakértők egy csoportja azt állítja, Izrael szá­mára a Szíriái polgárháború kö­vetkezményei jelentik a legna­gyobb fenyegetést. Mások, Ne- tanjahuval egyetemben, rendre arról beszélnek, hogy az iráni atomprogram a legnagyobb ve­szély nemcsak Izrael, hanem a világ számára is. A most formálódó izraeli kormánykoalíció mind­egyik pártja a paleszti­nokkal szembeni kemé- nyebbfellépés híve. Az egésznek szélesebb nem­zetközi vetülete is van. A közel- keleti rendezést illetően most egy újraválasztott Obama egy újraválasztott Netanjahuval áll szemben - és nem egymás mel­lett. Az izraeli-palesztin viszály kétállami megoldását illetően Obama elnökségének első négy éve alatt csúfos kudarcot vallott, s most értésre adta, sokkal na­gyobb nyomást fog gyakorolni a zsidó vezetésre. Netanjahu a múlt szombaton kapott kor­mányalakítási megbízást, s ha azt nézzük, hogy mely hat párt sorakozott fel mögötte, akkor borítékolni lehet Obama újabb kudarcát. A most formálódó iz­raeli kormánykoalíció pártjai­nak mindegyike a palesztinok­kal szembeni keményebb fellé­pés híve. Persze, az benne van a pakliban, hogy a januári válasz­tások nyomán meggyengült Ne­tanjahu új kormányát szétfeszí­tik a belső ellentétek, de Oba- mának ezzel az opcióval is óva­tosan kell bánnia, mert jobb al­ternatíva nincs, az izraeli balol­dal mindennek látszik, csak kormányképesneknem. A fajsúlyos világpolitikai kér­désekben Izrael és az USA egy­másra van utalva. Külön cseme­ge lesz - a könnyebb műfaj ked­velőinek is - az elkövetkező hó­napokban azt figyelni, hogyan oldja ezt meg két ennyire külön­böző habitusú ember, akik olyannyira utálják egymást, hogy arról politikai körökben már legendák keringenek. NEM BAJ. HOGY ASSAN HAL MERT ROSSZ . I RÁNYBA \ . jk MEGYÜNK. I ifi*} JÜ 1 1 f 1 f j 1 I1 [ É (As_y' j 1 § ;i|| 1 fff j ­_jj. j_ X/j (Tüskéscápa - Fotó: Krošlák) JEGYZET Rettegés, botrány VERES ISTVÁN Kezdődik a ret­tegés korszaka. Félnivalójuk vi­szont csak a po­litikusoknak van, közülük is csak azoknak, akik televíziós beszélgetésekre járnak. Biztosak lehetünk ugyanis abban, hogy amióta a múlthéten Branka Knezevics szerb műsorvezetőnő élő inter­jú közben széttárta combjait a vele szemben ülő, éppen vála­szoló Ivica Dacsics miniszter- elnök előtt, több televíziónál is fontolgatják, hogy élnek ezzel a lehetőséggel. Nem volt rajta bugyi, azért ezt is tegyük hoz­zá. Nem túlzunk, ha azt írjuk: egyúj műfaj van születőben, a genitális interjú. Ez az új be­szélgetési forma a posztmo­dem utáni kor kihívásaira rea­gál, amikor a politikusok a kommunikációs tréningek és a PR-ügynökségek segítségével olyan szintre fejlesztik magu­kat, hogy már tényleg lehetet­len megállapítani nem csak azt, hogy mikor mondanak igazat, de még zavarba sem lehet hoz­ni őket. Teljesen megtanultak uralkodni arcizmaikon, a leg­kellemetlenebb kérdéseket is képesekj ámbor, vagy ha kell, céltudatos tekintettel megvá­laszolni. A politikusok így las­san már azt a benyomást keltik, mintha nem is emberek lenné­nek, hanem a fajnak valami tö­kéletesített változata. Ez ellen a megtévesztő stratégia ellen egyetlen fegyvervan: aBranka Knezevics által nemrégbemu- tatott új műfaj. A genitális in­terjú a spontán őszinteség na­turalisztikus eszközeivel zúzza szét a politikusokkommuniká- ciós arzenálj át, kihozva belő­lük valódi énjüket, a kisbetűs embert. Képzeljük csak el, mi­lyen arcot vágna néhány hazai vagy magyarországi politikus, ha egy masszív érvelés köze­pette az egyik csinos (vagynem csinos) műsorvezetőnő meg­lépné, amit szerb kolleginája. Elakadna a szavuk, az biztos. Akommunikációs tanácsadó­kat azért fizetik, hogy minden helyzetre felkészítsék a politi­kusokat. Tehátvalószínű, hogy mostantól az összes ilyen ta­nácsadó azon agyai, hogyan lehetne megacélozni a politi­kus tekintetét, kivédendő az ilyen partizánakciókat. Valószínűleg azt tanácsolják majd nekik, hogy szabadide­jükben szoktassák tekintetüket a ritka látványhoz. Léteznek kimondottan erre a célra ki­adott folyóiratok, filmek, de az interneten bóklászva is rá-rá- akadhatunk ilyenekre. Az elve- temültebb politikusok talán at­tól sem riadnak majd vissza a cél érdekében, hogy munka­időben, például a parlamenti ülések közben álljanak neki „edzeni”. Egyesek azt írják, botrány, amit Branka Knezevics csinált. Pe­dig nem ártott senkinek. Nem úgy az észak-amerikai rozso- mák, amely úgy szerzi zsákmá­nyát, hogy a téli álomtól meg­gyengült állatokat támadj a meg. Nagyon piszkos stratégia. Ezért botrányos, hogy az Egye- sültÁllamok Halászati és Vadá­szati Hivatala, a U.S. Fish and Wildlife Service pénteken beje­lentette: indítványozni fogjáka Természetvédelmi Vüágszö- vetségnél a rozsomákok felvé­telét a kihalással fenyegetett fa- jokvörös listájának veszélyez­tetettkategóriájába. Háthová fejlődünk? GLOSSZA Boltos és „boltos” KOCUR LÁSZLÓ Tegnap bementem az egyik nagy könyvesbolt- hálózat boltjába. Egy2009-es kiadású szak­könyvet kerestem, amit akkor botor módon nem vettem meg. Mivel a polcon nem találtam, az el­adótól kértem segítséget. A hölgy nagyon ked­vesen konstatálta, hogy ugyan korábban volt, de most nincs. És ennyiben maradtunk. Gondterhelten ballagtam hazafelé, arra gondolva, hogy most jöhet a végtelen guglizás magyarországi e-antikváriumokban, majd annak kitalálása, melyik magyarországi ismerősöm cí­mére rendeljem mega könyvet, hogy a határtalan Európában -a határon átnyúló postaköltség ne legyen magasabb a kötet áránál, majd annak megszervezése, hogy az átvevőtől a könyv eljusson hozzám. Útba esett egy másik, ldsebb könyvesbolt is, egy családi vállalkozás, egy házaspár vezeti, pár alkalmazot­tal. Gondoltam, teszek egy próbát itt is, az ingyen van. S ugyan a könyv itt sem volt meg, de azonnal felajánlották, hogy jövő hétre megrendelik, és ha sürgős, akkor megpróbálják gyor­sabban. Úgyanezt valószínűleg a másik helyen is megtehették volna. De nem tették. Míg az elsőként felkeresett helyen egy alkalmazottal találkoztam, a tulajdonos valószínűleg egy tá­voli, fővárosi irodában nyomta bőrfoteljét, a másik helyen a tulaj intézkedett. Az alkalmazottnak mindegy volt, hogy ne­kem meglesz-e a könyvem, hisz ő valószínűleg akkor is meg­kapja a fizetését, ha nem, a vásárlóösztönzéssel meg törődjön a vállalat. A tulajdonosnak viszont ki kell termelnie kis boltja rezsijét februárban is, mikor a karácsonyi roham után a kutya nem vesz könyvet, ezért mindent megtett, hogy a nem éppen olcsó kiadvány ára az ő kasszájában landolhasson. Ebből a negyedórányi különbséggel történt két kiskereske­delmi tapasztalatból azt szűrhetnénkle, hogy minden boltban áruljon a tulajdonos, oszt akkor jó lesz a vevőnek, ami termé­szetesen zsákutca, és ha valakinek egynél több boltja van, ak­kor ráadásul megoldhatatlan. De a nagy cégeknél sem sza­badna, hogy mindegy legyen, kit állítanak a tűzvonalba, ki lesz az az ember, akivel először találkozik a vevő, aki náluk akarja hagyni a pénzét, hogy aztán elégedetten, mosolyogva távozhasson. Jó lenne, ha a minden vállalkozás célját jelentő profittermelés mellett ez is szempont lehetne. FIGYELŐ Nem osztogat, kedveskedik Tekintve, hogy jövőre vá­lasztások lesznek Magyaror­szágon, a kormány energiaár­csökkentéssel akar kedvezni a választópolgároknak - mond­ta Lázár János államtitkár a Reuters hírügynökségnek adott interjújában. A kor­mány nem osztogat, viszont több millió szavazópolgár re­zsiszámlájának összege csak­nem harmadával kevesebb lesz - tette hozzá. A kormány ezenkívül szeretne szorosabb kapcsolatot kialakítani az új jegybanki vezetőkkel, hogy felgyorsuljon a hitelek kihe­lyezése, és figyelni fog a forint árfolyamára, bár „a forint ár­folyamának pontos értéke másodlagos”. „A kérdés nem az, hogy a forintnak az euró­hoz viszonyított árfolyama 300 fölött vagy alatt van, ha­nem hogy meg tudjuk-e őrizni a stabilitást” - mondta az ál­lamtitkár. Tovább görög a válság Görögország bruttó hazai terméke (GDP) idén várható­an 23%-kal marad el a 2008. évi csúcstól, a görög felzárkó­zás nemcsak hogy megállt, hanem ellenkezőjére fordult - írta a bécsi Wifo gazdaságku­tató intézet. A munkanélküli­ség a 2008-as 7,7%-ról 19,7 -re szökött fel, és tovább emelkedik. Kari Aiginger, a Wifo igazgatója optimistának tarja a görög központi bank elnökének véleményét, aki azt mondta, Görögország már túl van a nehezén. Kiberkor: ódivatú bankot rabolni A kiberbűnözés elterjedé­sének egyik pozitív mellék- terméke, hogy a felére csök­kent a bankrablások és 40%- kal az áldozatok száma az Egyesült Államokban - írta a The Wall Street Journal. 2011-ben 100 bankra már csak 5,1 rablás jutott. Az FBI szerint az intelligensebb bű­nözők egyre inkább kockáza­tos és kevéssé kifizetődő „mű­fajnak” tartják a bankrablást, ezért figyelmük a számítógé­pes betörések felé fordult. A bankok elleni internetes bűn- cselekmények száma 2001 óta ötszörösére emelkedett, a bejelentett esetek 2011-re el­érték a 314 ezret. Az Ameri­kai Bankárszövetség becslése szerint a bűnözők 2010-ben 1,8 milliárd dollárt zsebeltek be csekkes vagy hitelkártyás csalással. A hagyományos bankrablók 2012-ben 29,5 millió - vagyis esetenként 7600 - dollárt zsákmányol­tak. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents