Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-06 / 31. szám, szerda

14 Régió-szülőföld ÚJ SZÓ 2013. FEBRUÁR 6. www.ujszo.com Folytatódik a Majer lstván-emléktúra, ismeretterjesztő előadások a keleti végeken és a szerbiai Zentán Két hónap alatt négyezer kilométert tett meg kerékpáron a kürti Kovács Tamás Kürt. Élménybeszámoló­val és fényképkiállítással egybekötött sajtótájékoz­tatót tartott a szülőfalu­jában Kovács Tamás, aki tavaly két hónap alatt négyezer kilométert tett meg kerékpáron, hogy emléket állítson a Kürtön is tevékenykedő Majer István esztergomi kano­noknak, címzetes püs­pöknek, a magyar peda­gógia úttörőjének. SZÁZ ILDIKÓ A rendezvényen ezúttal is részt vett Téglás János, Kürt polgármestere, valamint az előadó rokonai, barátai és tisz­telői. A kürti fiatalembernek nem ez volt az első útja, 2011-ben májustól augusztusig hatezer­nyolcszáz kilométert tett meg kerékpáron tizenegy országon át, hogy felhívja a figyelmet Majer István életútjára és szel­lemi hagyatékára. Majer Ist­ván 1870-ben alapítványt ho­zott létre a kürti Szent Vendel- szobor megépítésére, 1990-ben a cserkészcsapat felvette a ne­vét, és 1994-ben a templom előtt felavatták a mellszobrát. Kürt főtere 1998-tól az ő ne­vét viseli. Kovács Tamás ezút­tal utánfutót is szerelt a ke­rékpárjához, amelyben a Mont Blanc megmászásához szükséges felszerelést tartot­ta, az eszközöket megtekint­(A szerző felvétele) Kovács Tamás kürti élménybeszámolóján sokan kedvet kaptak a kerékpározáshoz hették az érdeklődők a falu­házban, valamint azt az ötven felvételből álló kiállítást is, melyen megörökítette a látot­takat. Bújna Zoltán, a Vám­béry Armin nyomát követő kerékpáros ihlette meg a kürti Kovács Tamást. A kerékpáros­nak a második emléktúrán si­került más területen is bizonyí­tania: 2012. július 31-én meg- mászta Európa legmagasabb csúcsát, a 4810 méteres magas Mont Blancot. „Fent a csúcson nem lehet sokáig örvendezni, mert onnan még valahogy le kell jutni. Alázatot követel a csúcs, legközelebb már jobban tudok figyelni a fotózásra, mert most még inkább a túl­Folytatja az emléktúrát A harmadik út a Kárpát­medencében folytatódik. A kerékpáros ismertter­jesztő előadásokat tervez a magyarlakta területe­ken, hogy népszerűsítse Majer István tevékenysé­gét, és történeteit megis­merje a palásti, az ipoly- sági, a rimaszombati, a kassai, a királyhelmeci és a bodrogszerdahelyi kö­zönség is. Útját a szerb Zentára folytatja. A pon­tos útvonalról a www. emlektura.hu honlapon tájékozódhatnak, (száz) élésért harcoltam a veszélyes szakaszokon” - mondta Ko­vács Tamás. Mesélt arról is, milyen baráti kapcsolatot épí­tett a helyiekkel, akik ismeret­lenül is készséggel útbaigazí­tották, hogy még több szép he­lyet ismerjen meg. Nem szé- gyellte a mélypontokat sem, beszámolt róluk a közönség­nek. „Talán két komolyabb mélypontom volt, az egyik 2011-ben Róma előtt, amikor nem találtam az utat, holott minden út Rómába vezet. A másik kellemetlen élmény, amikor a Mount Blancon a ku­lacsvizemből jégkása lett, emiatt nagyon kevés folyadé­kot ittam” - egészítette ki az elmondottakat Kovács Tamás. A macskák nehezen építenek ki bizalmi kapcsolatot, ha túl sok traumát éltek át, ám hajói gondoskodnak róluk, sebeik idővel begyógyulnak Érsekújvárban nyitották meg az első magán-macskaparadicsomot SZÁZ ILDIKÓ Az érsekújvári ipari negyed­ben, a repülőtér közelében ta­lálható az ország első magán- macskamenhelye, ahol az el­múlt két évben 98 állatnak sike­rült gazdát találni. Vanya De- nisza, az állatmenhely alapítója a nap huszonnégy órájában gondozza védenceit. „Már gye­rekkoromban nagy állatbarát voltam, ami a tardoskeddi nagyapámnak köszönhető, vele együtt gondoztam, ápoltam ku­tyát, macskát és nyulat. Később rájöttem arra, hogy elsősorban a macskák közelsége nyújt semmihez sem fogható nyu­galmat, harmóniát” - fogadott birodalmában Vanyó Denisza. Elköltöztek a kutyamenhelyről A macskaparadicsomot 2011-ben alapította. Takaros ki­futó áll a magántelken, melyhez benti melegedő tartozik, itt gon­doskodik a felnőtt, egészséges állatokról. A Macskaparadicsom Polgári Társulás fürdőszobával, mosógéppel, korszerű karantén­ládákkal, alommal és pihenőhe­lyekkel ellátott helyiségei az alagsorban állnak. A kicsempé- zett helyiségeket üvegajtókkal választották el, az állatkölykök­nek játékokat, mászókákat he­lyeztek minden terembe, ahol kellemes zene szól. „Az érsekúj­vári kutyamenhelyen néhány ál­latvédő saját költségén rende­zett be macskamenhelyet a ki­lencvenes években. A cicáknak komoly stresszt okozott a kutyák közelsége, állandó ugatása, ezért egy ismerősömmel elhatá­roztuk, hogy a családi házukba telepítjük át a menhelyet. Ké­sőbb útjaink elváltak, és 19 álla­tot hoztam át” - avatott be a kezdetekbe Vanya Denisza. A tu­lajdonában levő parcellán sze­retne tágasabb kifutót építeni. A telek bekerítéséhez szükséges építőanyagra gyűjt pénzt a tá­mogatóktól, hogy a lehető leg­jobb körülményeket teremthes­se meg védenceinek. Megkínozott állatok menedékhelye Szomorú helyzetek is adód­nak az állatvédő életében, ami­kor megcsonkított fülű és man­csé vagy súlyos daganatos be­tegségben szenvedő állat kerül hozzá. Vendéglátónk hófehér cicát vesz elő a karanténládá­ból, melynek mindkét fülét el kellett távolítani, csak a hallójá­rata maradt meg. Az egészséges kölyökmacskák azonban játé­kos hízelgéssel üdvözlik a ven­dégeket. A 2011 szeptemberé­ben létrehozott menhelyen 63 állat talált ideiglenes otthonra. Még az alapítás évében 49 cicá­nak talált befogadó családot. Segítségére voltak az állatorvo­sok, és az internetes közösségi oldalakon sok érdeklőhöz eljut­tatta védencei fényképeit, élet- történetét. A macskák nehezen építenek ki bizalmi kapcsolatot, ha túl sok traumát éltek át - megfosztották őket kölykeiktől vagy bántalmazták őket -, ám sebeik idővel begyógyulnak, ha jól gondoskodnak róluk. Az ál­latvédő abban látja a legna­gyobb problémát, hogy az em­bereknek nincs pénzük arra, hogy vállalják az állattartással járó kiadásokat. Nem ivartala- nítják az állatokat, de ha elsza­porodnak, nem törődnek velük. Ha kedvencük megbetegszik, inkább elviszik elaltatni az ál­latorvoshoz. „Nyugaton jobb az emberek viszonya a állatokhoz, az önkormányzatok komoly hangsúlyt helyeznek az ivarta- lanításra. Polgári társulásunk szorgalmazza, hogy a hazai ál­lattartók tudatosabban vállal­ják a kötelességüket” - egészí­tette ki az elmondottakat Vanya Denisza. A menhelynek állandó segítői, támogatói vannak. Ta­karókat, macskatápot, edénye­ket hoznak. Tápbeszerzés és orvosi ellátás Zsúfolt a menhelyalapító na­pirendje, reggel kilenctől csak­nem délig tart az állatok eteté­se, az alomtisztítás, a tálak és takarók mosása. Ezután indul az állatorvosi rendelőbe, és szerzi be a hiányzó macskatá­pot. Vacsoraidőben minden kezdődik elölről. A gondozottak folyamatos törődést igényelnek, ellenőrizni kell az egészségi állapotukat, mindegyiknek kijár egy kis ké­nyeztetés, legtöbbször csak este tíz óra tájban fejezi be a munkát az alagsorban. Elkelne az ön­kéntesek segítsége a nagytaka­rításnál. Vanya Denisza nem mindennapi hivatása egész em­bert követel, órákon át tárgyal az állatok iránt érdeklődő ügy­felekkel, állatvédőkkel. Külön figyelmet fordít azok meghall­gatására, akik sérült, lesová­nyodott állatot hoznak a men- helyre. Minden örökbe fogadott állat komoly siker a macskamenhely tulajdonosának, mert ez azt je­lenti, hogy menedéket adhat egy utcán élő, újabb kiszolgálta­tott négylábúnak. Vanya Denisza magánmacskamenhelyéről sokan fogadnak be há­zi kedvencet (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents