Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-05 / 4. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 5. www.ujszo.com Elhunyt Nagy József Elhunyt Nagy József grafikus- és festőművész, illusztrátor, a Csehszlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának alapító tagja, aki a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának tevékenységében is aktívan részt vett. A társaság Nagy József munkásságát Nívódíjjal ismerte el. Illusztrátorként lapunk olvasói is jól ismerhették. Régebbi évfolyamok ünnepi számainak címoldalát többször is illusztrálta. Nyolcvanéves jubileumára rendezték meg a komáromi Limes Galériában az Égi és földi című kiállítást, amely ötven termékeny év munkásságából mutatott be stációkat. Akkor sokan eljöttek a megnyitóra, sokan köszöntötték őt. Hogy mennyire szerették, azt az is mutatta, hogy lakhelyéről, Pozsonypüspö- kiből külön autóbusszal érkeztek a barátai, ismerősei, tisztelői. A templomi térben közönség elé tárt égi és földi ihletésű, nemes tartalmakkal megtöltött képekkel kapcsolatban Kubička Kucsera Klára művészettörténész, a tárlat kurátora egyebek közt azt mondta megnyitóbeszédében, hogy „Nagy József nem csupán közvetítő, hanem tanító is, szeretné átadni embertársainak tudását a világról, óvni őket - képek által kifejezett üzenetekkel”. Ez azért sikerülhetett neki, mivel a nemzeti kultúra és a keresztény vallás ismert témaköreiből, vagy a csallóközi RÖVIDEN Rekord az Orsay Múzeumban Párizs. Rekordszámú látogatót vonzott 2012-ben a párizsi Orsay Múzeum. Tavaly összesen 3,6 millióan keresték fel az intézményt, amely ezzel az elmúlt 25 év legmagasabb látogatószámát könyvelhette el. A múzeum vezetősége szerint 2011-hez viszonyítva mintegy 15 százalékkal emelkedett a látogatók száma. Mint arra rámutattak, a jelentős emelkedés a 2011 októbere óta látogatható új, impresszionista termeknek, valamint az intézmény különleges tárlatainak köszönhető. A Degas és az aktfestészet című kiállítás 480 ezer látogatót vonzott, míg a január 20-áig látogatható Impresszionizmus és divat című tárlat az 500 ezres látogatószámot is elérheti. (MTI) Celentano 75 Róma. Holnap, január 6-án lesz 75 éve Adriano Celentano olasz énekes, filmszínész, tévés személyiség. Müánóban született, az iskolából hamar kimaradt, órássegédként dolgozott. Tizenkilenc évesen együttest alapított, majd megjelent első kislemeze, amely rögtön a slágerlista élére röpítette. Ettől kezdve nem volt megállás. Dalait szerte a vüágban, nálunk is fütyülték az utcán. Celentano csaknem negyven filmben is játszott, színészi karrierjét Fellini Az édes életében kezdte. A filmezés kedvéért majdnem két évtizedre felhagyott az énekléssel, a 90-es években elsöprő sikerrel tértvisszaapódiumokra. (MTI) James Bond az Oscar-gálán Los Angeles. A világ leghíresebb titkosügynökét is megün- neplik az idei Oscar-gálán, mivel 50 éve mutatták be az első James Bond-filmet. A február 24-én tartandó gála szervezői egy különleges összeállítással tisztelegnek a Bond-mítosz előtt. Az első Bond-filmet, a Dr. Nót Sean Connery főszereplésével 1962-ben mutatták be, az akkori kritikák egyáltalán nem azt sejttették, hogy ez lesz a filmtörténet legsikeresebb szériája. A Time magazin például „nagy, szőrős pillecukorként” jellemezte Conneryt, aki mindmáig sokak szemében a legjobb Bond a hat színész közül, akik eljátszották az ügynököt. (MTI) Nagy József (1926-2013) monda- és hitvilágból táplálkozó munkásságának zömmel figuratív alkotásai érthetőek voltak a nagyközönség számára. Érthetőségre törekedett mindig, hiszen találkozásaink alkalmával többször is megfogalmazta, hogy a művészetnek akkor van értelme, ha képes a „beszédre”, ha megszólít, közöl, elmond valamit. Pozsonypüspöki műterme mindig nyitva állt a művészetet szerető vendégek előtt. A hozzá betérőknek jóságos, békés természetű emberként, szerénységgel közeledő művészként tárta fel élete tapasztalatát újabb és újabb műveket mutatva meg alkotásainak gazdag gyűjteményéből. TallósiBéla Nagy József temetése január 9-én, szerdán 14 órakor lesz a pozsonypüspöki temetőben. Kivágták a rádióműsorból Esterházy Péternek az Alföldi vezette Nemzeti Színházról szóló ajánlóját A mai magyar cenzúráról Magyar közszolgálati médiamunkás (Képarchívum) A cenzúra szó hallatán összerezzen a művészember, és remélhetőleg a műélvező is. Régi, bűzös korokat idéz e szó, elmúltnak hitt korokat, amikor nagyon kellett vigyázni. Mert hallgatólagosan lefektetett szabályok is működtek a törvény szabályai mellett, és ezeket megszegni nem volt ajánlatos. JUHÁSZ KATALIN Működött az öncenzúra is az agyakban, a hivatalos cenzorok csak ennek működését segítették. A műélvező pedig megtanult a sorok között olvasni, a képek mögé látni, dalszövegeket elemezni satöbbi. Izgalmas időszak volt, de nem sírjuk vissza. Mégis visszatérőben van. Nem hozzánk, hanem Magyarországra, de persze nekünk se mindegy, mit közvetítenek a magyar közszolgálati tévé- és rádiócsatornák. Esterházy Péter író, akinek magyarságát egyelőre senki sem merte megkérdőjelezni (Konrád György magyarságával ellentétben), egy ideje kulturális ajánlókat ír az MRl-Kossuth Rádió számára. A legutóbbi műsorból kivágták a Nemzeti Színházról szóló részt. Hadd ne részletezzem ismét az évek óta rezonáló Alfölditémát, olvasóink között aligha van olyan, aki ne lenne képben. Arról is nyilván mindenki tud, hogy Alföldi Róbert nemrég egy igencsak megkérdőjelezhető összetételű pályázati bizottság előtt alul maradt Vid- nyánszky Attilával szemben, azaz júniustól a kárpátaljai származású debreceni rende- ző-színiigazgató vezeti a Nemzeti Színházat. Balog Zoltán szakminiszter még Törőcsik Mariba is beletörölte cipőjét a döntés kapcsán, demonstrálva, hogy ő bármit megtehet. Az Alföldi-féle Nemzeti Színházat a közszolgálati rádióban dicsérni, ajánlani nyilvánvalóan tilos. A naiv Esterházy nem tudta ezt, vagy ha sejtette is, nem hitte volna, hogy mondatait kivágják a december 25-i műsorból. A történteket az Élet és Irodalom tegnap megjelent számában részletezi. Olvassunk bele ebbe a cikkbe. „Mert fölkértek, hogy havonta kultúrajánljak, Kossuth Rádió, Trend-idők, és ajánlottam is, az új Rubin Szilárdot, hozzá rögtön Keresztesi nagyon érdekes és jól olvasható monográfiáját, kiállításokat a PIM-ből, a Kovács Ida rendezte Ottlikot, Pádár Eszter Örkényét, Bazsá- nyi Nádasát meg színházat, a Nemzetit. Ez utóbbit nem politikai kekeckedésből (bár mért ne tehettem volna akár azt is, ok volna), hanem merthogyez a Nemzeti már csak fél évig lesz, aztán beszántják, és mivel szerintem a Nemzeti még soha ilyen közel nem volt a közönségéhez, mint most, Alföldi vezetése alatt, aki ezt a ritkán, szerencsésen megszülető közelséget meg akarja még ismerni, menjen, míg mehet. Mármost az egyik ajánlást kivágták. Akik eltalálják, melyiket, azok közt a kultuszminiszter portréjával díszített turulmadarakat sorsol ki a Magyar Művészeti Akadémia. Bármily meglepő, a nemzetis ajánlás esett áldozatul. Mondanám Básti Lajos hangján: De hát hogy jövök én ehhez? Legutóbb engem, emlékeim szerint, 1981-ben cenzúráztak. Fogok most én is kapni egy telefont, hogy elnézést, félreértés történt? Merthogy hirtelen 86-ban vagyunk (mert akkor már reflektálhattam a 81-es barbárságra)? De nem akarok most se 81-ben, se 86-ban élni. Már egyszer éltem akkor, egyszer elég volt. A Nemzeti Együttműködés Rendszere mint ká- dármaszat; így nem akarnék nemzetegyüttműködni.” A Médiaszolgáltatás-támo- gató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) viszonylag gyorsan reagált: elnézést kérnek Esterházy Pétertől, és visszautasítják, hogy cenzúráról lenne szó. A buzgó vezérigazgató gyors vizsgálatot rendelt el az ügyben, és úgy tűnik, az említett műsor szerkesztője viszi el a balhét, őt vonják felelősségre, ő kap fegyelmit, amiért „hibázott”. Kiváncsi vagyok, mekkorát hibázott volna az illető, ha véletlenül benne hagyja a műsorban az ominózus ajánlót. Tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy fentről utasították, vagy maga döntött úgy, ahogy döntött. Mindenképp a cenzúra működött a fejében. Az a cenzúra, (vagy nevezzük politikai kontrollnak), amely az összes állásban maradt, megfélemlített magyar közszolgálati médiamunkás fejében működik. Vagy legalábbis azokéban, akik féltik munkahelyüket, mert ha kirúgják őket, nincs hová menniük. Kis hazánkban mindez csak azoknak tűnik fel, akik műsorszolgáltatójuk jóvoltából legalább 4-5 magyarországi tévécsatornához hozzáférnek, a magyar közszolgálati rádiók mellett mondjuk a Klubrádiót is hallgatják a neten, és valamelyest ismerik a magyar kulturális életet. Ók észrevehetik, kik hiányoznak mostanában a köztévé képernyőjéről, kiket nem hívnak beszélgetni a vitaműsorokba, kik nem szerepeltek a szilveszteri műsorban, kiknek az új könyvéről, kiállításáról nem számol be a közmédia, illetve kik a mostani megmondóemberek, akik eldöntik, mi számít támogatott, tűrt, illetve tiltott művészetnek. Aczél elvtárs, ha élne, most elégedetten mosolyogna a bajsza alatt... Több magyar színész is szerepel a Szeress, vagy menj el! című szlovák családi drámában Három hazai film a januári bemutatók között Diana Pavlačková és Bandor Éva (Fotó: Saturn.sk) ELŐZETES Három hazai produkció is szerepel a januári filmbemutatók között. Mariana Čengel Solčanská Legenda a repülő Cipriánról című, múltból merítő kosztümös filmje után a jelenből veszi a témát a Szeress, vagy menj el! (Miluj ma alebo odíď) című családi drámájához, melyet január 17-étől láthatunk a hazai mozikban. A film anya és lánya küzdelméről szól. Az eltérő nemzedéki problémák miatt elsősorban egymással viaskodnak. Ennek ellenére keresik az egymáshoz vezető utat is, amit azonban megnehezít, hogy ugyanazért a férfiért küzdenek. Három jó barátnő találkozik Zuza régi vidéki házában, hogy megünnepeljék egyikük válását, a másik negyvenedik születésnapját, valamint a harmadik barátnő új szexuális kalandját. Az ünneplést azonban megzavarja Zuza előző házasságában született, tizenhat éves lányának, Mirának a megérkezése, aki rebellis, minden ellen lázad, és felrúg minden konvenciót. Ez már eleve konfliktusforrás anya és lánya között. Az még inkább elszabadítja az indulatokat, hogy a lány a mostohaapjával kezd kacérkodni. Kitűnő a szereposztás: Zúzát Bandor Éva, Mirát, a lányát, Diana Pavlačková alakítja. A férfit, Milant pedig, aki mindkettőjük életében szerepet játszik, Marko Igonda kelti életre. Főbb szerepekben láthatjuk még Nádasdy Pétert, Varsányi Marit és Varga Anikót. Január 31-én kerül a mozikba Prüder Mátyás Köszönöm, jól (Ďakujem, dobre) című egész estés filmje, amely az azonos című, 2009-es kisjátékfilm bővített és átdolgozott változata. A történet főszereplői: Várady Béla, Mokos Attila és Molnár Xénia. A harmadik szlovák film, Zuzana Piussi nemzeti identitásról szóló, Törékeny identitás (Krehká identita) című dokumentumfilmje január 10-étől látható, (tébé)
