Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-02 / 1. szám, szerda

9. oldal CSALLÓKÖZ ÉS MÁTYUSFÖLD 2013. január 2., szerda Szeptember 25-étől kétnyelvű a forgalmas tömegközlekedési csomópont (Fotó: Facebook) Nem kellett rá éveket várni, és nem került milliókba, két nap alatt felszerelték a magyar táblákat Kétnyelvűsítették a somorjai buszpályaudvart Nyolc éve nem látott szinten a munkanélküliség Év végéig ezerhatszáz munkahely szűnhet meg Somorja. Magyar nyelvű tá­jékoztató táblákat helyez­tetett ki a helyi önkor­mányzat a felújítás után átadott somorjai autó­busz-pályaudvaron. A pe­ronokon elhelyezett felira­tokon a célállomások ne­vét tüntették fel magyarul; a táblák gyártásának és felszerelésének költségeit a város állta. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A buszpályaudvar augusz­tus 28-ai ünnepélyes átadása után a Somorja Hangja - Vox Samariae Polgári Társulás nyílt levelet intézett az ön­kormányzathoz, amelyben azt nehezményezte, hogy „a város tulajdonát képező pályaudvari oszlopsorokon a Slovak Lines Rt. által kihelyezett táblák ki­zárólag szlovák nyelven tájé­koztatják az utasokat, ami több somorjai polgár rosszal­lását is kiváltotta”. Bárdos Gá­bor (MKP) polgármester la­punknak korábban úgy nyilat­kozott: több helyi képviselő már az átadás során kijelentet­te, fontos a magyar nyelvű fel­iratok kihelyezése. A műszaki megvalósítás szeptember 25-éig váratott magára - ekkor kezdték felszerelni a magyar nyelvű táblákat, a munkálato­kat másnap fejezték be. A Fa­cebook közösségi portálon a civilek elégedettségüknek ad­tak hangot. „Előbb-utóbb egy­re többen jönnek rá, hogy a demokrácia csak akkor műkö­dik, ha részt is vesznek benne” - olvasható a világhálón. Egy korábbi bejegyzés szerint a társulás és a város vezetése szeptember 12-én megbeszé­lést folytatott; a civilek ekkor indítványozták, hogy az ön- kormányzat „az új beruházá­sok során már a megvalósítás előtt zajló tárgyalásokon te­gyen lépéseket a nyelvtörvény adta lehetőségek betartatá­sára”. Somoija képviselő-testüle- te 2011. június 16-ai ülésén az ország önkormányzatai közül elsőként fogadott el határozatot a kétnyelvűség gyakorlati alkalmazásáról. Ebben felszólítja a város te­rületén tevékenykedő szer­vezeteket, vállalkozókat és intézményeket, hogy az épü­letek és utcák megjelölése, a szolgáltatások megnevezése, a közösségi rendezvények le­bonyolítása során, valamint a mindennapi nyelvhasználat­ban is tartsák be a kétnyel­vűség alkalmazásának, So­moija város statútumának és a kisebbségi nyelvhasználati törvény érvényesítésének alapelveit. Bárdos Gábor polgármester a magyar nyelvű táblák kihe­lyezéséről elmondta: az ön- kormányzat augusztus 31-én megrendelte azokat; az autó­busz-pályaudvar kétnyelvűsí- tése 1200 euróba került, (la) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Dunaszerdahely. Nagy Jó­zsef (Híd) parlamenti képvise­lő szerint a Csallóköz központ­jában 2013 végéig mintegy ezerhatszáz ember veszítheti el a megélhetését. A Dunaszer- dahelyi járásban 2012 augusz­tusában 11,49 százalékos volt a munkanélküliség, amire 2004 márciusa óta nem volt példa. A dunaszerdahelyi munka­ügyi hivatal tájékoztatása sze­rint a járás három nagyobb munkáltatója jelentett tömeges elbocsátást. Ezek egyike 620 alkalmazottjától, míg a másik kettő 120, illetve 37 dolgozójá­tól készült megválni; ráadásul somorjai és nagymegyeri cégek is jelezték, csökkentik alkalma­zottaik számát. Nagy József szerint „a bútorgyár és a nagy­raktár, a kábelgyár és a doboz­gyár bezárása olyan csapás, amely minden családot érint. A helyzetet súlyosbítja, hogy az építőipari munkások és a kis­iparosok ezrei képtelenek ver­senybe szállni a magyarországi dömpingárakkal; a tömeges elbocsátások következtében másodlagosan csökkennek a kereskedők és a szolgáltatók bevételei is”. A Dunaszerdahelyi járásban nyilvántartásba vett munka- nélküliek száma 8200 körül mozgott; ennek alakulására ha­tással volt az is, hogy több mun­kavállaló, illetve egyéni vállal­kozó szezonálisan fejti ki tevé­kenységét. A helyzetet tartósan a meglevő munkahelyek fenn­tartása, illetve további beruhá­zók letelepedése enyhíthetné. A Dunaszerdahellyel határos Egyházkarcsa ipari parkjában a Schindler cég valósít meg na­gyobb beruházást, amelynek köszönhetően 2013-ban 250 új munkahelyjön létre a térségben. Helyi politikusok reménye­ket fűznek az Audi győri fej­lesztéséhez is, illetve a megyei jogú várost Vámosszabadi fe­lől, északról kerülő autópálya­körgyűrű tervezett megépíté­séhez, amely a sztrádát húsz ki­lométerrel közelebb hozná a Csallóköz középső részéhez, s ezzel vonzóbbá tenné a beru­házók számára. (la) Dunaszerdahely térségében a Schindler valósít meg nagyobb beru­házást (Somogyi Tibor felvétele) Március 10-én népszavazást tartottak a mátyusföldi település szlovák nevének megváltoztatásáról Pered lehet Tešedíkovo ÚJ SZÓ-HÍR Pered. Az előrehozott vá­lasztásokkal egy időben, már­cius 10-én népszavazást tartot­tak a mátyusföldi településen. A választásra jogosult polgárok 64,47%-a járult az urnákhoz. A szavazók 65,45%-a válaszolt igennel, és támogatta, hogy a község hivatalos szlovák nevét Tešedíkovóról Peredre változ- tatassák. Pereden a szavazásra jogo­sult 3178 lakosból 2049-en vettek részt a népszavazáson, 1345-en igennel, 649-en nemmel válaszoltak, 29 szava­zat érvénytelen volt. Ha nem lett volna meg az 50%-os rész­vételi arány, az igenek száma nem lett volna elég a sikeres népszavazáshoz. Az eredményeket a község a körzeti hivatalba továbbította, amely ellenőrzi és továbbítja a javaslatot a belügyminisztéri­umba. A szükséges mellékle­tekkel ellátott névváltoztatási kérvényt a község október kö­zepén küldte el a kormányhiva­talba, mondta lapunk kérdésé­re Borsányi Gyula (MKP) pol­gármester. Néhány nappal ka­rácsony előtt viszont még nem kaptak választ. A települések nevét 1948-ban az akkori állami közigazgatás változtatta meg. Egyebek mellet Peredet is szlovák történelmi személyi­ségről nevezték el. Adott eset­ben Tessedik Sámuelről, aki­nek apja szlovák települése­ken volt evangélikus pap. Pe­reden 1995-ben már volt egy sikeres népszavazás a név megváltoztásáról, a kormány azonban akkor nem hagyta A kormány válaszára várnak a perediek (A szerző felvétele) jóvá a változtatást, (bé) Nyolc pontba foglalta észrevételeit a város Újabb nem a beruházásra ÚJ SZÓ-HÍR Dunaszerdahely. 2012. ok­tóber 5-én emelkedett volna jogerőre a Szlovák Környezet- védelmi Főfelügyelőség (SIŽP) határozata, melynek értelmé­ben a világ negyedik legnagyobb akkumulátorgyártója megkapta volna az integrált építkezési en­gedélyt, hogy az egyházkarcsai ipari parkban megvalósítsa be­ruházását. Dunaszerdahely ön- kormányzata fellebbezett. A cég 2005-ben jelezte, hogy megtelepedne az ipari terüle­ten, s első lépésben 33 millió eu- rót ruházna ott be, ám a tervezet ellen előbb aláírásgyűjtés in­dult, majd 2011-ben Dunaszer­dahely önkormányzatának részvételével új véleményezési eljárás indult. Ennek eredmé­nyeképp látott napvilágot 2012 szeptemberének végén a Szlo­vák Környezetvédelmi Főfel­ügyelőség határozata, amely­nek értelmében az akkumulá­torgyár gyakorlatüag zöldet ka­pott. Az ügyben állást foglalt a képviselő-testület környezetvé­delmi és idegenforgalmi bizott­sága is, majd a Dunaszerdahelyt képviselő ügyvédi iroda határ­időn belül megfellebbezte a ha­tározatot, nyolc pontban foglal­va össze az önkormányzat kifo­gásait. Ezek egy része eljárási, il­letve formai hiányosságokra hi­vatkozik - rámutat például arra, hogy a főfelügyelőség nem vizs­gálta, müyen kockázatot hor­dozna az akkumulátorgyártás során használt veszélyes anya­gok szállítása közúton. A városvezetés a lakosság vé­delmére, valamint az Alkot­mányra és az egészséges élet­környezethez való jogra is apel­lált; javasolta, hogy a Szlovák Környezetvédelmi Főfelügye­lőség szüntesse meg az integrált engedély hatályát, s folytasson le új eljárást, (la)

Next

/
Thumbnails
Contents