Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-04 / 3. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 4. www.ujszo.com WM5MEMM Dán gépek a Baltikumban Vilnius. A dán királyi légierő pilótái egy NATO- megállapodás keretében tegnap megkezdték négy­hónaposra tervezett jár­őrözésüket Észtország, Lettország és Litvánia lég­terében. A feladatot a dá­nok F-16-os vadászgé­pekkel hajtják végre, ame­lyek a litván fővárostól, Vilniustól 220 kilométerre északnyugatra fekvő zok- niai légi bázison állomá­soznak. Korábban itt a cseh légierő JAS-39C Gri- pen vadászgépei teljesí­tettek szolgálatot. (MTI) Ingyenes közlekedés Tallinn. A 410 ezres észt főváros lett az első Euró­pában, amely ingyenessé tette a tömegközlekedést lakosai számára. A Tallinn nyilvántartásában sze­replők január 1-jétől térí­tésmentesen utazhatnak az összes autóbuszon, vil­lamoson és trolin. Mind­ezen túlmenően Észtor­szág összes 20 év alatti di­ákja a vidéki tömegközle­kedést is ingyen használ­hatja. A jogosultsághoz mindössze bejegyzett észtországi lakosnak kell lenni. A város vezetése, amely így évi 12 millió euró bevételtől esik el, környe­zetvédelmi és szociális megfontolásokkal indokol­ta e kedvezményt. (MTI) Feloszlik a Batasuna Bayonne. Bejelentette önnön feloszlatását teg­nap a franciaországi Bayonne-ban a Batasuna baszk függetlenségi párt, amely Spanyolországban be van tiltva, de Franciaor­szágban még működik. A Batasunát a terrorista esz­közöket alkalmazó ETA baszk szeparatista mozga­lom politikai szárnyának tartják. Az ETA tárgyalna a spanyol és a francia kor­mánnyal. (MTI) Mubarak mindent látott Kairó. Hoszni Mubarak volt egyiptomi elnök egy titkos tévécsatornán, egyenes adásban nézte 2011 elején a bukásához vezető forradalom ese­ményeit, szemben azzal az állításával, hogy nem ismerte a helyzet komoly­ságát és nem tudott a til­takozók elleni erőszakról. Ezt a tényfeltáró bizottság egyik tagja közölte. A fej­lemény a tavaly életfogy- tiglanra ítélt Mubarak fe­lelősségének újragondo­lásához, esetleg új tárgya­láshoz is vezethet. (MTI) Romlott Izraelben a közbiztonság - csökkent a merényletkísérletek száma Szögesdróttal az illegális bevándorlók ellen MTl-HÍR Jeruzsálem. Izrael felavatta az egyiptomi határon épített biz­tonsági kerítés 230 kilométeres fő szakaszát, hogy megakadá­lyozza a Sínai-félszigetről érke­ző iszlamista fegyveresek és ille­gális - afrikai - bevándorlók be­jutását az országba. Az 5 méter magas, katonai felderítő beren­dezésekkel felszerelt szögesdrót kerítés utolsó, 14 km-es szaka­szának három hónapon belüli befejezésével a kerítés a vörös­tengeri Eilattól a Gázai övezetig foghúzódni. A fal építéséről 2010 január­jában döntöttek, az építkezést 2011-ben gyorsították fel, mert Hoszni Mubarak egyiptomi el­nök bukása után jelentősen megnövekedett a Sínai-félszi- geten az erőszakos cselekmé­nyek száma. A január 22-i elő­Az utóbbi években több mint 60 ezer afrikai érkezett Izraelbe gya­logosan, munkát és menedéket keresve (TASR/AP-felvétel) rehozott választásokra készülő Benjámin Netanjahu kormány­fő, akinek a jobboldali, nacio­nalista listája az első helyen áll a felmérésekben, kampányá­ban megígérte, hogy kiutasít­ják az Egyiptomból érkezett af­rikai illegális bevándorlók tíz­ezreit, és kiemelte a kerítés ha­tékonyságát. A múlt hónapban 36 illegális bevándorló lépett izraeli területre, akiket őrizet­be is vettek, míg egy évvel ko­rábban 2153 volt ez a szám. Egyébként a Likud-Jiszráél Béténu választási koalíció tá­mogatásának csökkenését mu­tatják a közvélemény-kutatá­sok, bő két héttel az izraeli vá­lasztások előtt. A három hete jósolt 43-45 mandátum helyett már csak 34 helyet ígért a kö­zös jobbközép-jobboldali listá­nak a 120 tagú kneszetben a Háárec felmérése. Falkland-szigetek Argentin hirdetések London. Brit napilapokban, fizetett hirdetések formájában követelte tegnap Londontól a Falkland-szigetek feletti fenn­hatóság átadását az argentin el­nök. Cristina Femández de Kirchner - aki végig Malvinas néven említi a szigetcsoportot - a XIX. századi gyarmatosítás durva megnyilvánulásának mi­nősítette, hogy 180 évvel ezelőtt ezen a napon Argentínát „erővel megfosztották a Malvinas-szige- tektól, amelyek 14 ezer kilomé­terre vannak Londontól”. Lon­don azzal érvel, a szigetlakok maguk döntöttek úgy, hogy ők britek. A ma 2800 lakosú szige­teket az argentin hadsereg 1982-ben megszállta, de a brit haderő visszafoglalta. A 74 na­pos háborúban 255 brit és 655 argentin katona esett el. (MTI) Képtelen megállapodásra jutni a Fehér Ház a Capitoliummal Terrorellenes harc - szemben a joggal Washington. Aterrorista- gyanús személyek külföl­dön történő őrizetbe véte­lének és vádemelés nélküli fogva tartásának gyakorla­ta Obama elnöksége alatt is folytatódott. ÖSSZEFOGLALÓ Egyebek között azért, mert a kormány és a kongresszus nem tudott megállapodni arról, ho­gyan öntsék törvényes formába a terrorizmussal gyanúsított személyek külföldi elfogását. A The Washington Post szerint tavaly augusztusban Dzsibuti- ban a helyi hatóságok homályos ürüggyel őrizetbe vettek három Szomáliái származású férfit - két svéd állampolgárt és egy nagy-britanniai lakost -, akiket a börtönükben amerikai ügy­nökök hallgattak ki. Azzal vá­dolták őket, hogy támogatják a Szomáliái iszlamista as-Sabab fegyveres szervezetet. ÖSSZEFOGLALÓ Washington. A novemberi választások eredményeként to­vábbra is a demokraták alkotják a többséget a szenátusban, és a republikánusok uralják a képvi­selőházat az USA új összetételű, 113. Kongresszusában, amely­nek tagjaitegnaptettéklea hiva­tali esküt. Mivel a törvények el­fogadásához mindkét ház jóvá­hagyása szükséges, a kamarák közötti szembenállás továbbra is magában hordozza olyan patt­helyzetek veszélyét, mint ami­lyen a napokban a pénzügyi sza­kadék elkerülésével kapcsolat­ban kialakult. Atörvényhozásnak84új tagja lesz: 49 demokrata és 35 repub­A New York-i szövetségi nagyesküdtszék októberben emelt vádat Ali Yasin Ahmed, Mohamed Yusuf és Mahdi Hashi ellen. Az FBI ügynökei ezután vették át a három fogoly őrizetét és szállították át őket ti­tokban az USA-ba. Az ügyre december 21-én de­rült fény, amikor a vádlottak elő­ször jelentek meg a brooklyni szövetségi bíróság tárgyalóter­mében. A lap szerint az eset újabb bizonyítéka annak, hogy Barack Obama elnöksége alatt is folytatódott az a 9/11 nyomán bevezetett és széles körben el­ítélt gyakorlat: terrorizmussal gyanúsított személyeket ameri­kai hatóságok külföldön szabá­lyosjogi eljárás nélkül tartatnak fogva és hallgattatnak ki. A Washington Post szerint ennek egyik oka az, hogy a kor­mány és a kongresszus nem tu­dott megállapodni az ilyen ese­tekre vonatkozó törvényes eljá­rásokról. A Fehér Ház és a Capi­likánus. A 100 tagú szenátus­ban, amelynek az egyharmadát választották újra, a demokraták száma 2 fővel nőtt, az arány így 55:45-re módosult ajavukra. A teljes egészében újraválasz­tott, 435 tagú képviselőházban a republikánusok száma nyolccal csökkent, ám a párt továbbra is 234:201 arányú többséggel bír. Az egyes kisebbségek is rekord­számban képviseltetik magukat. A törvényhozásba 100 nőt vá­lasztottak be, amire még sosem volt példa. Heten vallják magu­kat homo-, illetve biszexuális­nak. Az új képviselóház egyetlen magyar származású tagja Andy Harris marylandi republikánus honatya, áld a második ciklusát kezdte meg. (MTI, ú) gek megakadályozták Obamát abban is, hogy 2008-as választá­si ígéreteivel összhangban bezá­rassa a guantánamói katonai börtönöket, és polgári bíróság elé állítassa az ott fogva tartott, feltételezett al-Kaida-tagokat. A kormány a maga részéről azt ellenzi, hogy terrorizmussal gyanúsított személyeket kato­nák tartsanak fogva, és hogy hadbíróság elé állítsák őket. Megállapodás híján Washing­ton számára egyszerűbb, hogy Pakisztánban, Jemenben és Szomáliában dróncsapásokkal végezzen a terrorizmussal gya­núsított személyekkel. A dzsibuti hármak esete nem egyedülálló, mert egy szövetségi, bíróságon már 2011 decemberében meghall­gattak egy férfit, akit az as-Sa- bab támogatásával vádolnak. Az eritreai állampolgárságú Mohamed Ibrahim Ahmedet Nigériában fogták el és az ot­tani börtönben amerikai ügy­nökök hallgatták ki. (MTI, ú) Clinton gyanúban Elengedték a kórházból Washington. Hillary Clin­tont hazaengedték a kórház­ból, ahol négy napon át egy, a fejében talált vérrög miatt ke­zelték. A vérrög egy decemberi agyrázkódás következménye, ami akkor történt, amikor egy vírusos megbetegedés miatt el­ájult. Republikánus politiku­sokban felmerült a gyanú: egészségi okokra hivatkozva próbálja elkerülni, hogy a kongresszusban tanúskodnia kelljen a bengázi amerikai kon­zulátus elleni terrortámadás ügyében. A CNN felmérése sze­rint jelenleg ő a legesélyesebb arra, hogy négy év múlva az USA elnöke legyen. (MTI tolium közötti nezetkülönbsé­Biztosan lesznek veszélyes patthelyzetek Marad a szembenállás Indiában vádat emeltek az eroszaktevők ellen Fegyvert kérnek a nők ÖSSZEFOGLALÓ Újdelhi. Az indiai rendőrség hivatalosan is nemi erőszakkal és gyilkossággal vádolta meg tegnap azt az öt férfit, akik de­cemberben Újdelhiben csopor­tosan megerőszakoltak egy fia­tal nőt, aki később belehalt sérü­léseibe. A hatóságok közölték: halálos ítéletet javasolnak. Egy hatodik gyanúsítottról feltéte­lezhető, hogy fiatalkorú, ezért ót a fiatalkorúak bírósága előtt vonjákfelelősségre. A fiatal nőt, a 23 éves orvos- tanhallgatót - akinek a nevét még mindig nem hozták nyilvá­nosságra - december közepén egy újdelhi buszban erőszakolta meg és bántalmazta hat férfi, köztük a busz sofőrje. A nő barát­ja is súlyosan megsérült. A média megírta: a lány férfi kísérőjével december 16-án ép­pen a moziból tartott hazafelé Delhi Munirka negyedéből, a vá­ros délnyugati részén lévő Dwarkába. Buszra szálltak, de soha nem értek haza. A diák­lányt egy órán keresztül erősza­kolták és ütlegelték egy vasrúd­dal, mielőtt a mozgó buszból ki­dobták. A csoportos erőszak áldozata a múlt szombaton egy szingapú­ri kórházban belehalt belső sérü­léseibe. Az ügy óriási felháboro­dást váltott ki Indiában, az em­berek már három hete minden nap tütakozó megmozduláso­kon követelnek nagyobb védel­met a nőknek. Egy nappal ko­rábban, szerdán a kijelölt védő­ügyvédek morális okokra hivat­kozva nem vállalták a vádlottak védelmét. Rendőrségi források szerint mielőtt a fiatal férfit barátnőjé­vel együtt kidobták a buszból, letéptek róluk minden ruhát. Ezután a busszal el is akarták őket gázolni. A média úgy tudja, a diáklány többször is megha­rapta támadóit. Ezek a sérülé­sek, továbbá a vér-, a sperma- és a hajminták képezik a nő barát­jának vallomásával együtt a bi­zonyítékok zömét a tettesekkel szemben. A busz vezetőjének fe­lelnie kell bizonyítékok eltű­néséért is: a tett után állítólag elégette a nő ruháit, és megpró­bálta alaposan kitakarítani a járművét. A hivatalos adatok szerint Delhiben minden 14 órában megerőszakolnak valakit, és a nők India-szerte panaszkodnak arra, hogy gyakran vannak kité­ve szexuális bántalmazásnak. A potenciális áldozatok iúegpró- bálják valahogyan megvédeni magukat. Az eset óta 274 nő kért fegyvertartási engedélyt, és 1200 nő érdeklődött ez ügyben a rendőrségnél Delhiben. Shashi Tharoor oktatásért felelős államtitkár a megerő­szakolt indiai lány nevének nyüvánosságra hozatalát köve­telte, hogy róla nevezhessék el az új, nemi erőszak elleni tör­vényt. (MTI, NOL, ú) Jogásznők is tüntettek tegnap Újdelhiben, hatékonyabb intézkedé­seket követelve a nők védelmében (TASR/AP-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents