Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-30 / 25. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 30. Régió-szülőföld 13 Nem tudnak szabadulni a kommunista rendszer által a városra erőltetett névtől Nagymegyeren tovább kísért a Čalovo elnevezés člen skupiny Generálny partner tí-on utonova 6 • «16 47 Bratislava 1 999 ä®5 KOMÁRŇANSKÁ a 0850 11 i 555 ČALOVO i 0800 111 567 ntakt-.í sk b.sfc 932 01 VEĽKÝ MEDER /áka/nú-kť číslo rmíka: Zmluvný účel Var,symbol A Poradové číslo faktúry IBDĽR Dátum vyhotovenia A kommunizmus kísérteié egy villanyszámlán (Kovács Zoltán felvétele] Nagymegyer. Jóllehet huszonkét év telt el a népszavazás óta, amely a csallóközi fürdőváros hivatalos szlovák elnevezését Čalovóról Veľký Mederre volt hivatott változtatni, Nagymegyer egy részének lakói ma is az előző rendszerben használt helységnévre kiállítva kapják villany- számlájukat. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Az esetre Kovács Zoltán nagymegyeri lakos hívta fel a figyelmünket, hozzátéve: nem a ZSE Energia Rt. tévedéséről van szó. „A város két település- részből áll, amelyek a hivatalos névjegyzékben Veľký Meder časť Ižop, illetve Veľký Meder časť Čalovo néven vannak bejegyezve - közölte. - Ez már csak azért is szembetűnő, mivel a város lakosainak jó része, közte magam is az 1990-es, érvényesnek nyilvánított népszavazás során arról döntöttünk, hogy a Čalovo nevet Veľký Mederre változtatjuk. A rendszerváltás után ez volt az első alkalom arra, hogy Nagymegyer lakosai kinyilvánítsák szabad akaratukat - az eredménynek viszont nem tudtunk érvényt szerezni.” Néveri Sándor (MKP), a város polgármestere elmondta: van valóságalapja a történetnek. „1947-ben a Veľký Meder elnevezést Čalovóra változtatták - mondta -, ehhez a településhez csatolták a hetvenes években Izsapot. A két, egyesült település 1990-ben ismét Veľký Meder lett, a városrészek eredeti vagy korábban használt elnevezése azonban megmaradhatott. A névváltoztatás nem volt következetesen lebonyolítva, ez eredményezheti a jelenlegi állapotot.” A polgár- mester szerint egyedül a villamos művek használja a városrészek megkülönböztetésére a Čalovo megnevezést, a város összes lakosának Veľký Meder a lakcíme. Görföl Vümos képviselő elmondta: több ízben felhívta a figyelmet arra, hogy kérvényezni kell a név módosítását. „Hasonló helyzet állt elő, mint a közép-szlovákiai Tornaija esetében; az elnevezést ott Šafárikovóról Tornaiara módosították, ám az egyik városrészt Tomaľa časť Šafári- kovóként jegyezték be - közölte. - Lakosaink közül néhányan már felhívták a figyelmet erre a visszásságra.” Kovács Zoltán szerint megnyugtató megoldást az jelentene, ha a városrész nevét hivatalosan Veľký Meder časť Mederként jegyeztetné be a városvezetés. (la) Többe fognak kerülni a felújítási munkák Költségvetési provizórium és többletkiadások SZÁZ ILDIKÓ Vágsellye. Tavaly év vége előtt két nagyszabású, európai uniós forrásokból is finanszírozott beruházást kellett félbeszakítani, a városatyák az első idei ülésen ismét foglalkoznak a helyzettel és a várható többletkiadásokkal. A város költségvetési provizóriummal kezdte az évet. A 80 férőhelyes idősek otthona építésekor a szakemberek megállapították, különbség van a tervek és a valóság között. 122 ezer euró értékű pluszmunkával számoltak, ami jócskán megemeli a város költségeit. A városközpont felújítása 2012 júliusa óta folyik. Az első hónapokban a kivitelező a tervek szerint haladt, és a munkálatok egy részét elvégezte. Később kiderült, hogy az építészek más nyersanyagot terveztek, mint amit a város akart. A város leállította a munkálatokat. Mindkét beruházás kivitelezőjével folynak a tárgyalások. A város vezetése abban bízik, hogy megegyeznek a kivitelezőkkel. A városközpont felújításának többletkiadásai legalább 88 ezer eu- róra rúgnak, ami komoly érvágást jelent a város számára. HELYREIGAZÍTÁS A lapunk múlt szerdai számában megjelent Vasárnap átadták a Csemadok Életmű díját című cikkből a szerző hibájából sajnálatos módon kimaradt Halász Gyula neve, aki szintén átvehette az elismerést. A lévai Halász Gyula a Garant Menti Néptáncegyüttes egykori vezetője, jelenleg művészeti vezetője. A Csemadok lévai alapszervezetének alelnöke, tíz éven át a Csemadok lévai járási bizottságának tagjaként a népművészeti bizottság elnöke volt. Tagja a Bárka Színpadnak és a Garam Völgyi Színpadnak. Halász Gyulától és olvasóinktól elnézést kérünk, (ú) Autodidakta módon, könyvekből tanulgatta a bőrözést, és próbálta alkalmazni a magyarországi mesterektől ellesett fogásokat Tarsoly és laptoptáska egyazon műhelyből V. KRASZNICA MELITTA Gyermekkorától vonzotta a kézműveskedés, ezen belül is a bőrrel való munka. A bőrmí- vesmesterséggel aztán - egy vargabetűnek tekinthető gépészeti érettségi megszerzését követően - a táncházmozgalomnak köszönhetően került testközelbe Varjú Tamás. A Hajós néptáncegyüttes magyarországi fellépései, illetve a táncházak köré szerveződő kézműves-bemutatók során találkozott a szakma azon mestereivel, akik igyekeztek visszahozni a köztudatba a szocializmus évtizedei alatt csaknem feledésbe merült bőrözést, és visszaadni hajdanvolt presztízsét. „Először autodidakta módon, könyvekből tanulgattam a bőrözést, és próbáltam alkalmazni a mesterektől ellesett fogásokat. Első önálló munkám egy tarsoly volt, amit ma már inkább csak tarsolyszerűségnek neveznék, de akkor nagyon büszke voltam rá - mesél a kezdetekről Tamás. - Mintegy másfél évtizede a budai várban a Mesterségek ünnepén figyeltem fel egy, a hagyományos kézművesmesterségeket oktató főiskola toborzójára. A gépészetnek hátat fordítottam, jelentkeztem a főiskolára, és bőr- tárgykészítő, valamint tanári képesítést szereztem.” Az iskola befejezése után néhány évig tanított, de mindig saját műhelyt szeretett volna. Álmát szülővárosában, Komáromban valósította meg: a műhelyében készült egyedi táskákra, tarsolyokra nemcsak a szűkebb és tágabb régióból érkeznek megVarju Tamás munka közbenm rendelések, hanem a nagyvilágból. Vitték már termékeit Indiába, Kanadába, az Egyesült Államokba, Németországba. Saját stílust alakított ki Mint minden igazi mesterember, Varjú Tamás is igyekezett az elmúlt évek során kialakítani saját stílusát. „Szerencsére népművészetünkben van mihez visszanyúlni, miből meríteni, a múzeumokban, könyvekben rá lehet találni a hihetetlenül gazdag szkíta, kelta, magyar motívumkincsre. Ezért nem is értem, miért próbálják néhányan egymás munkáit utánozni, hiszen mindenki megtalálhatná a saját ízlésének, lelkivilágának legmegfelelőbbet. Én nagyon kedvelem a szimmetrikus életfamotívumokat, amelyek a táska, tarsoly méretéhez igazítva szabadon bővíthetők, variálhatók” - magyarázza. Tamás kizárólag kézi technológiákkal dolgozik, varrógépet nem is találunk műhelyében. Egy-egy táska, tarsoly elkészítése során legalább négy-öt technikát alkalmaz: a laposfűzést, a szironyo- zást, a négyes szélfűzést, a francia szegést, a domborítást. Többrétegű festéssel, árnyalással alakítja ki a termékek végső színét, ezekkel kicsit koptatott, antikolt hatást ér el, mondhatni: patinát kapnak táskái, tarsolyai, és még plasztikusabbá válnak a domborított minták. Ezek az antikoló paszták az időjárás viszontagságival szemben is igen ellenállóvá teszik a terméket, felületük nem kopik, nem színeződik el. Fémzár helyett szaru és csont Tamás a legritkább esetben használ fém kiegészítőket, csatokat - mint mondja, a legrégebbi pásztortáskákon sem voltak ilyenek. Északabbra haladva, például Gömörben - szlovák hatásra - már megjelentek a csatok, karikák, szegecsek; itt viszont a mintázat volt szerényebb, kevésbé díszes. ,A zár- szerkezetet én inkább marhavagy lócsontból, fekete bivalyszaruból készítem. A csontokat főleg vágóhídon lehet beszerezni, azokat aztán kifőzöm, csiszolom, faragom - mondja. - Ha mégis fémet kell használEgy~egy táska, tarsoly elkészítése során legalább négy-öt technikát alkalmaz (Képarchívum) nőm, akkor egy kis családi öntödétől vásárolom a rézcsatokat, mert azok időtállóak, nem törnek el. Azt vallom, nem vagyunk olyan gazdagok, hogy olcsó dolgokat vásároljunk. Éppen ezért keresem a szerszámokban és a bőr alapanyagban is a minőséget.” Modern termékek - kézműves-technológiával Bár Vaiju Tamás szívéhez a hagyományos kézművestermékek állnak a legközelebb, ezeknek eléggé behatárolt a vevőkörük. Éppen ezért megrendelésre modem eszközöket, például kofferes vagy kézi irattartó táskákat, laptoptartókat, menedzsertáskákat is készít. „Minden ügyféllel leülök megbeszélni, milyen célra is szeretné a táskát, melyek azok a dolgok, eszközök, amelyeket naponta hordania kell, és eszerint választjuk meg a méretet, a belső tér elrendezését. A modem táskákra, irattartókra az életfamotívum helyett általában geometriai minta, alakzat kerül, esetleg egy de- cens monogram. Előfordul, főleg női megrendelőknél, hogy az alapanyag már nem hagyományos marhabőr, hanem egzotikus, mondjuk strucc-, krokodil-, gyík-, kígyó- vagy rájabőr” - árulja el. Hozzátéve: tevékenységének ez a része nem tekinthető népművészetnek, de a modem tárgyak elkészítésekor ugyanazokat a hagyományos technológiákat alkalmazza, mint a népművészeti termékeknél. Ettől válnak modem termékei is olyan Vatju- Tamás-ossá”.
