Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-26 / 22. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 26. Közélet 3 A magyarlakta járások a leginkább sújtotta régiók közé tartoznak; sokan az észak-magyarországi leépítések miatt vesztették el munkájukat Évtizedes csúcson marad a munkanélküliség A MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA JÁRÁSI BONTÁSBAN (arány (%) | —♦—•0-6 hónap —7-12 hónap ■ * 12 hónap felett~~| • Forrás: Antalík Imre, Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Kar _________Grafikon: ÚJ SZÓ Munkanélküliség a déli járásokban, 2007-2012* Járás 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Pozsony 1,60 1,85 3,47 3,94 4,81 4,96 Szene 2,70 2,36 5,05 5,71 6,27 6,78 Galánta 3,44 2,84 6,16 6,29 6,52 7,20 Dunaszerdahely 5,41 5,01 9,29 11,01 11,62 12,96 Vágsellye 7,93 6,93 9,79 10,11 11,91 11,50 Komárom 7,36 8,48 15,05 16,34 17,53 19,15 Érsekújvár 7,13 7,31 12,71 11,83 13,91 15,12 Léva 11,73 ' ; 11,53 14,62 14,55 16,00 15,70 Nagykürtös 19,49 19,06 23,69 23,71 24,54 25,87 Losonc 17,53 17,89 23,29 22,91 24,18 25,59 Rimaszombat 27,05 26,83 33,29 33,64 34,59 35,59 Nagyrőce 25,80 25,57 30,05 28,83 30,79 32,55 Rozsnyó 20,14 21,74 27,75 26,82 28,73 29,04 Kassa-vidék 16,52 17,37 21,71 21,27 22,86 24,60 Kassa 6,37 8,23 8,75 9,81 11,06 10,50 Tőketerebes 18,60 19,80 25,24 24,42 26,88 26,85 Nagymihály 15,01 15,16 18,32 17,72 19,88 20,10 Szlovákia 7,99 8,39 12,66 12,46 13,59 14,44 * december végi adatok, százalékban forrás: www.upsvar.sk 2004 óta nem látott szintre emelkedett tavaly decemberben a munkanélküliségi ráta, még novemberhez képest is jelentős ugrást produkálva 14,44%-on állt meg. LAJOS P. JÁNOS Elemzők alapvetően két tényezőre vezetik vissza a munkanélküliség jelentős emelkedését: az egyik a már több mint négy éve húzódó gazdasági válság, ami Szlovákiában is a gazdasági növekedés lassulását eredményezi, a másik pedig a munkatörvénykönyv januárban életbe lépett módosítása. Sokan elsősorban ez utóbbit okolják a jelentős, 0,5 százalékpontos decemberi ugrásért, mondván: a munkáltatók inkább tavaly bocsátották el, akiről úgy gondolták, hogy már idén feleslegessé válik, mert akkor még olcsóbb volt. Nem kellett ugyanis biztosítani számára a felmondási időt, és egyben kifizetni a végkielégítést is, vagyis tavaly még feleannyiba került az elbocsátás, mint idén. Szigorodó törvények, több elbocsátás „Az elbocsátások magasabb száma egyrészt a stagnáló európai gazdaság következménye, de sok munkaadó az elbocsátás emelkedő költségei miatt csökkentette alkalmazottai számát” - állítja Peter Paška, a Proact People Slovensko munkaközvetítő ügynökség elemzője. Szerinte ugyanakkor a szlovákiai munkaügyi szabályozás európai összehasonlításban még mindig a liberálisabb szabályok közé tartozik. A munkanélküliséget növelte az is, hogy az utolsó hónapokban alig akadt szabad állás. „Novemberben és decemberben a Profesia.sk-n meghirdetett szabad munkalehetőségek száma jelentősen csökkent” - tájékoztatta lapunkat Ivana Molnárová, a Profesia munkaközvetítő ügynökség igazgatója. A munka- ajánlatok piaca egész évben stagnált. „Gyakorlatilag ugyanannyi ajánlatunk volt 2012-ben, mint egy évvel korábban, ezt a stagnálást is csak az erős első hónapoknak köszönhettük” - állítja Molnárová. A munkatörvénykönyv hatására utal az is, hogy a gazdasági helyzet egy évvel korábban sem volt sokkal jobb, ám 2011 utolsó negyedévében sokkal alacsonyabb volt a frissen elbocsátottak száma. „A tavalyi negyedik negyedévben több mint 23 ezerrel nőtt a frissen regisztrált munkanélküliek száma, ami jelentős eltérés az egy évvel korábbi 9 ezerhez képest” - magyarázza Andrej Arady, a VÚB elemzője. Ez már nem magyarázható egyszerűen az idénymunkák késő őszi befejeződésével. A szociális ügyi minisztérium azonban kitart amellett, hogy a munkatörvénykönyv módosítása nem volt érdemi hatással a munkanélküliség alakulására. „Az elbocsátások a fejlett országok gazdasági fejlődésére vonatkozó romló előrejelzések következményei” - mondta lapunknak Michal Stužka, a szaktárca szóvivője. Dél-Szlovákiát sújtja a leginkább A növekvő munkanélküliség Dél-Szlovákiát sújtotta a legnagyobb mértékben. Egyrészt az „élvonalban” maradtak a korábban is vezető déli járások, mint a Rimaszombati, a Nagy- rőcei és a Rozsnyói, de romlott a helyzet a korábban viszonylag jó helyzetben lévő Komáromiban, ahol már szinte minden ötödik ember munkanélküli. Ehhez minden bizonnyal hozzájárult az is, hogy tavaly komoly elbocsátások voltak a dél-komáromi ipari parkban is, ami elsősorban szintén a szlovákiai munkavállalókat sújtotta. Magyarországi kimutatások szerint a válság előtt 20 ezer szlovák állampolgár dolgozott az észak-magyarországi régióban (elsősorban északnyugaton), most számuk 9 ezer. A magyarországi vállalatok tehát négy év alatt 11 ezer szlovákiait (túlnyomó többségük magyar) bocsátottak el - részben érthető okokból, hiszen számukra az itteni munkavállaló külföldinek minősül, s a cégek első lépésben általában a nem hazai munkaerőt építik le. „Dél-Szlovákia 16 magyarok által is lakott járásából 11-ben magasabb a munkanélküliségi ráta az országos átlagnál” - magyarázta a dél-szlovákiai helyzetet lapunknak Antalík Imre, a Selye Egyetem oktatója. Érdemi javulás nem lesz Közgazdászok szerint idén sem várható jelentősebb javulás, habár az első hónapokban kisebb korrekcióra számítanak. „A legnagyobb emelkedés már mögöttünk van, a következő hónapokban kisebb kompenzációra számíthatunk, amely a munkanélküliség enyhébb növekedésében mutatkozik majd meg” - állítja Arady. Vagyis az állástalanok száma továbbra is emelkedni fog, de nem olyan gyorsan. Nem számít javulásra a következő hónapokban Ivana Molnárová, a Profesia.sk igazgatója sem. „Előrejelzésünk szerint az első negyedévben mintegy 4 százalékkal csökken majd a munkaajánlatok száma” - állítja az igazgató. Peter Paška szerint sokaknak a külföldi munkavállalás lesz az egyetlen lehetőség. „A pályakezdőknek, a tartósan munka- nélkülieknek vagy a 45 évnél idősebbeknek érdemes külföldön munkát keresni, akár rövi- debb időre, idénymunka szinten is” - véli a Proact People Slovakia elemzője. Munkanélküliség a megyékben, 2007-2012* Megye 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Besztercebánya 14,10 14,25 19,19 18,86 19,83 20,81 Eperjes 12,05 12,86 18,29 17,75 18,95 20,66 Kassa 13,02 13,50 17,30 16,78 18,76 19,58 Nyitra 7,10 7,41 11,72 11,76 13,27 14,08 Zsolna 5,55 6,20 10,89 10,86 11,91 12,79 Trencsén 4,50 4,95 10,13 9,51 9,95 10,89 Nagyszombat 4,30 4,29 8,37 8,17 8,88 9,43 Pozsony 1,98 2,27 4,36 4,63 5,41 5,72 Szlovákia 7,99 8,39 12,66 12,46 13,59 14,44 * december végi adatok, százalékban forrás: www.upsvar.sk Dél-Szlovákia a regionális fejlesztések, az infrastrukturális beruházások és a működő tőke beáramlása szempontjából is hátrányos hely Rövid távon nehéz csökkenteni a munkanélküliséget LAJOS P. JÁNOS A munkanélküliség regionális különbségeinek okairól An- talík Imrével, a Selye Egyetem oktatójával, a Kerekasztal szakértőjével beszélgettünk. Mi a legnagyobb különbség Szlovákia és a környező országok munkaerőpiaca között? Uniós összehasonlításban nálunk a legmagasabb a tartósan munka nélküliek aránya. Ez kifejezett specifikuma munkaerőpiacunknak. A munka- nélküliek több mint fele már egy évnél régebben nem talált munkát. Mivel magyarázható, hogy ilyen nagy az arányuk? Ez több okra és tényezőre vezethető vissza. Az egyik, hogy az aktív foglalkoztatási intézkedések hatásfoka alacsony. Egy másik ok a segélyezési rendszer. Bizonyos esetekben Antalík Imre (Képarchívum) nem éri meg munkát vállalni, nincs motiváció, mivel segélyből is hasonló nagyságú jövedelemre lehet szert tenni. Egyes régiókban rossz a képzettségi struktúra is, valamint alacsony a mobilitási hajlandóság. A munkavállalást befolyásolhatja az is, hogy van egy réteg, amely tagjai olyan adósságokkal rendelkeznek, ami miatt nem éri meg munkát vállalniuk, mert a tartozást a végrehajtó azonnal elkezdené lefogni bérükből. A munkanélküliségi ráta - legyen az rövid vagy hosszú távú - általában a déli járásokban a legmagasabb, szinte mindig a Rimaszombati és a Rozsnyói járásban a legrosszabb a helyzet. Ennek gazdasági okai vannak vagy a munkaerőben van a hiba? Ezt sem lehet egyetlen okra visszavezetni. Ha megnézzük Szlovákia régió- és infrastruktúra-fejlesztési politikáját, a működőtőke-befektetések regionális eloszlását, akkor azt látjuk, hogy ezek a térségek ebből a szempontból is hátrányos helyzetben vannak. Nem mutat kedvező képet az iskolázottsági szint sem: a magyar lakosságon belül a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya még mindig alacsonyabb az országos átlagnál, korábban ez még rosszabb volt. A tartósan munka nélküliek nehezen illeszkednek vissza a munkaerőpiacra. A jelenlegi helyzet tehát egymásra épülő és halmozódó okok következménye. Hogyan lehet javítani ezen a helyzeten? Több kitörési pont is látszik. Az egyik ilyen az inkluzív piac bevezetése, ami a tartós munkanélküliség ellen hat. Ez köztes munkaerőpiacot jelent, ami nálunk még gyerekcipőben jár, de összhangban van az Európai Unió 2020-as stratégiájával, így várhatóan mi is ebben az irányban haladunk majd. Ez lényegében olyan vállalkozások létrehozását jelenti, amelyeknek régóta vagy hátrányos munka- nélkülieket kellene foglalkoztatniuk, és a piacukat részben az állami megrendelések tennék ki. Sajnos az előző Fico- kormány idején a szociális vállalkozás mint megoldás nálunk elég negatív töltetet kapott az akkori visszaélések miatt. Az elv azonban helyes, mert olyan embereket lehet visszaszoktatni a munkaerőpiacra, akik már évek óta nem dolgoztak és már nincsenek hozzászokva a munkához, a rendszerességhez, a teljesítményelvárásokhoz. Fontos lenne az aktív foglalkoztatási intézkedések átalakítása ebbe az irányba. A jelenlegi gazdasági helyzetet figyelembe véve lát arra lehetőséget, hogy rövid távon pozitív változás álljon be a munkaerőpiacon? Rövid távon nehéz megoldani ezeket a problémákat. Egyrészt Szlovákia gazdasága nagymértékben más országok - pl. Németország - gazdasági teljesítményétől függ. Másrészt a gazdasági berendezkedésünk aszimmetrikus és növekedésünk nagyrészt az autóiparra épül, ez húzza a gazdaságot, ez adja a GDP nagy részét. A trendek nem biztatóak, például még Németországban is visszaesett az új gépkocsik forgalmazása. Másrészt azonban beindíthatná a fejlődést, ha ezek az autóipari cégek az ázsiai piacokon nagyobb növekedést tudnának elérni. Ugyancsak pozitív lökést adhat a munkanélküliség csökkenésének, ha a magyar-szlovák határ menti térségeket képesek lennénk jobban integrálni. Vannak ilyen irányú törekvések is. Az Európai Unió forrásainak jobb merítése szintén jövedelmet juttathat a hátrányos helyzetű térségekbe. Segíthet a mezőgazdaság és a mezőgazdasági terményekre épített feldolgozóipar is, vagy az őstermelők jobb megbecsülése: Segíthet a turizmus, az egészségturizmus is, építeni lehet a gyógyfürdőkre. Nehéz egységes receptet találni Dél- Szlovákia problémáira, mert ezen a viszonylag kis térségen belül is komoly regionális különbségek vannak: más a helyzet Nyugat-Szlovákiában, más a Bodrogközben. Rövid távon nagyon nehéz a jelenlegi negatív munkaerő-piaci folyamatokat megfordítani.
